A makói József Attila Múzeumhoz került a helyi Szervita kápolna néhai igazgatójának zenei hagyatéka. Antal József nem csak papként vált köztiszteletben állóvá, hanem zenetudósként is – az egyházi népénekek kutatója volt, munkássága egyedülálló az egyetemes egyházi zene történetében.
A csöndes, ugyanakkor barátságos és rendkívül művelt pap huszonöt éven át volt a makói Szervita kápolna igazgatója – idézte fel Antal József alakját Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Múzeum igazgatója; az intézmény gondozza a továbbiakban az ő zenei hagyatékát. Aki csak ismerte, jó pásztorként emlékezik vissza rá: összetartotta híveit, felkarolta az ifjúság nevelését, nagy kedvvel végzett hitoktatást, kántorokat képzett és hangversenyeknek adott helyet templomában.
Az egyházi népénekek érdekelték
Ugyanakkor zenetudós népénekkutatóként is érdemes az utókor tiszteletére – munkája mindmáig egyedülálló az egyetemes egyházi zene történetében. Iskolai tanulmányaival párhuzamosan konzervatóriumot végzett. Zenei érdeklődését és tehetségét szüleitől örökölhette: édesanyja neves kántorcsaládból származott, édesapja pedig kántortanító volt. Pappá szentelése után zenei érdeklődése az egyházi népénekek felé irányult, és minden szabadidejét arra áldozta, hogy az általa összegyűjtött közel kétszáz keresztény énekeskönyv anyagát feldolgozza.
Ökumenikus énekeskönyvön dolgozott
Ezzel a zenetudomány szempontjából is jelentős munkával Barna Gábor néprajzkutató egyetemi tanár szerint Antal atya szándéka az volt, hogy összeállítson egy egyetemes és ökumenikus kancionálét, azaz énekeskönyvet. Olyat, amit minden keresztény felekezet használhatott volna. Az általa megálmodott népénektár nemcsak dallamok és szövegek szerint csoportosította volna a dalokat, hanem a szerint is, hogy melyik milyen vallási szertartáson énekelhető.
Életműve 27 éve torzóvá vált
Antal József verseiből a makói József Attila Múzeum, 2021-ben egy válogatást jelentetett meg Perlekedő zsoltár címmel, melynek szerkesztői Barna Gábor, Jámborné Balog Tünde, Bene Zoltán, Szikszai Zsuzsanna voltak. 27 évvel ezelőtti hirtelen halála után azonban életműve torzó maradt. Zenei hagyatékát eddig a szegedi egyetem néprajzi tanszékén őrizték. Barna Gábor egyetemi tanár, professor emeritus segítségével ez az anyag a múlt héten visszatért Makóra. A közel 300 tételt jegyző anyagban több könyvritkaság, jegyzetek, fotók, kották, énekes-, és imakönyvek találhatók.
A hagyatékot köszönettel fogadtuk. Külön gyűjteményként leltározzuk be és természetesen elérhetővé tesszük a kutatók számára
– ígérte a József Attila Múzeum igazgatója.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: József Attila Múzeum