A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Talán a legtitokzatosabb a három nagy keresztény ünnep közül. Jobb megértéséhez kértük beszélgetésre Nith Andrást, a Szabadkeresztény Egyház békéscsabai gyülekezetének lelkipásztorát és Balogh Ottó római katolikus káplánt.
Balogh Ottó: számos egyházközségben már korábban elkezdődik a pünkösd ünnepére való készület, imádkoznak a Szentlélek eljövetelét kérve
– Miben más ünnep pünkösd, mint a két másik nagy, kétnapos keresztény ünnep, a húsvét és a karácsony? Mit ünnepelnek a keresztények pünkösdkor?
Balogh Ottó: – Karácsonykor a második isteni személy, Jézus Krisztus megtestesülését ünnepeljük, miszerint Jézus vállalta emberi természetünket, és emberré lett. Húsvétkor Jézus halálon aratott győzelmét, a halálból való feltámadását, illetve megváltásunkat ünnepeljük. Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti, és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hiszen a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét.
Nith András: – Pünkösd az egyház születésének ünnepe. A Szentírásban olvasunk arról, hogy Jézus feltámadása után 50 nappal Isten kitöltötte a Szellemét a jelen lévő gyülekezetre, melynek tagjai betöltekeztek vele, és bátorságot kaptak, hogy hirdessék a jó hírt. Jézus korábban megígérte tanítványainak a „vigasztaló”, a „pártfogó” megérkezését, amely ekkor történt meg.
– A Szentlélek titokzatos dolog, még a hívek sem könnyen értik meg. Ki az a Szentlélek?
Balogh Ottó: – A Szentlélek végigkíséri az újszövetségi történéseket, kezdve Jézus Jordán folyóban történő megkeresztelkedésével, amikor is a Szentlélek galambhoz hasonló módon leszáll Jézusra. Ezért galambként is szoktuk ábrázolni a Szentlelket. De a lángnyelv is a Szentlélekre vonatkozik, utalva az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvben leírt eseményekre. Jézus –feltámadását követően – 40 napon keresztül többször is megjelent tanítványai számára, és utalást tett arra, hogy majd el fogja küldeni a Szentlelket. A Szentlélek kiáradásának eseményéről szóló Szentírásban olvasható leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első keresztény egyház.
– Vannak a Szentléleknek ószövetségi gyökerei?
Nith András: – Igen, hogyne. Sőt, már a Biblia legelső oldalán olvasunk arról, hogy „Isten lelke lebegett a vizek fölött”. A Szentlélekről vagy Szent Szellemről mindenhol mint egy érző és cselekvő személyről olvasunk. Olyan valakiről, aki már a teremtéskor ott volt, abban közreműködött, ezért is tartjuk isteni személynek, a Szentháromság tagjának. Ő az, aki Istenhez tud vezetni bennünket. A Szent Szellemet meg lehet szomorítani, el lehet tőle távolodni, de lehet boldogító, hitet erősítő módon kapcsolatban lenni és maradni vele.
– Ugyanakkor nem ragadható meg olyan egyszerűen, mint az Atya vagy a Fiú, a Szentháromság másik két tagja…
Nith András: – Így igaz. Ezért is lehet, hogy a már említett újszövetségi igeszakaszban – az Apostolok cselekedeteiről írott könyvben – azt olvassuk, hogy lángnyelvek formájában jelent meg, és leszállt a hívekre. Máshol galamb formájában való megjelenéséről olvasunk. Ilyen képek segítenek bennünket megérteni és megértetni a Szent Szellem természetét.
– Szentlélek vagy Szent Szellem?
Nith András: – A Szentlélek elterjedtebb és ismertebb forma, de a hétköznapi gyakorlatban mindkét fogalmon ugyanazt értjük.
– A római katolikus egyházban hogyan zajlik le pünkösd ünnepe?
Balogh Ottó: – Számos helyen már korábban elkezdődik a pünkösd ünnepére való készület: több egyházközségben imádkoznak a Szentlélek eljövetelét kérve, közösségileg imakilencedet tartva, vagyis kilenc napig imádkoznak a Lélek kiáradásáért. Máshol pünkösd vigiliáján (előestéjén) tartanak virrasztást, szintén a Lélek kiáradásáért imádkozva. A pünkösdvasárnapi szentmisén a megszokottaktól eltérően a szentleckét és az evangéliumot nemcsak az alleluja köti össze, hanem a szekvencia is. A szekvencia egy szerkesztési módot jelent a zenében, a latin szó jelentése: követés. A szekvenciában egy rövid rész többször ismétlődik, a hangsor egymást követő fokain. A liturgiában az alleluját követi, ezért hívjuk követésnek. Érdemes odafigyelni a szekvencia szövegére, mert egyrészt segít az imádságban, másrészt pedig sok szempontból megvilágítja az ünnepet, a válaszos zsoltárhoz hasonlóan. A szekvenciában a Szentlélekhez fohászkodunk. Az ünnepi szentmise liturgikus színe a piros, amely utal az apostolokra leereszkedő lángnyelvekre. Eddig a napig, pünkösdvasárnapig ég templomainkban a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertya, amit nagyszombat este, az akkor szentelt tűzről gyújtottunk meg, majd helyeztünk el a misézőoltár mellett a húsvéti időszakra. Pünkösd ünnepével lezárul a húsvéti időszak, így azt követően a húsvéti gyertya a keresztelőkút mellé kerül.
– Ma is működik a Szentlélek?
Nith András: – Ma is. Hiszen vannak megtérések, vannak gyógyulások, vannak gyógyítási csodák. Abban a karizmatikus közösségben, amelyet képviselek, mi a Szent Szellemhez kötjük még a nyelveken szólást, de magát a hit ajándékát is. A lényeg szerintem az, hogy Jézus feltámadása után ötven nappal, az első pünkösdkor érkezett meg a megígért Szent Szellem. A tanítványok ekkor erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus Krisztus tanúi legyenek mindenkor és mindenhol. Az első tanítványok, köztük a tanulatlan halászok is, bátran és erővel tudtak szólni az emberek tömegeihez úgy, hogy az szíven találta őket, és sokan megtértek. Elindultak, gyógyítottak, csodákat tettek és egy szerető Istenről kezdtek el beszélni. Úgy cselekedtek, ahogyan korábban Jézus tette. Ezek is tanúsítják, hogy a Szentlélek valóban pártfogol, vigasztal, megerősít, és azóta is ugyanezt teszi.
– Miről fog prédikálni idén pünkösdkor?
Nith András: – Idén ünnepeljük meg, hogy a Szabadkeresztény Egyház 100 éves, éppen pünkösdkor lesz országos találkozónk Debrecenben. De nálam lelkipásztorként mindig hangsúlyos pünkösd ünnepén, hogy keressük a kapcsolódást a Szent Szellemhez. Mindig van mód visszatérni hozzá. Isten életünkben való jelenlétére helyezem a hangsúlyt, hogy keressük őt, kapjunk vigasztalást, és így meg tudjuk futni az elrendelt pályánkat. A Szentírásban azt olvassuk, hogy azok Isten fiai, akiket a lelke vezérel. Fontos tehát, hogy ne a saját terveink, vágyaink és késztetéseink irányítsanak, hanem ezeknél erősebb legyen bennünk Isten lelkének vezetése. Hogy az életünkben, tetteinkben és szavainkban Jézus rajzolódjon ki. Ahhoz, hogy valaki sikeres keresztény életet éljen, kell Isten ereje, amely a Szentlélekben megérkezik hozzánk.
Balogh Ottó: – Pünkösd ünnepén az apostolokra leszállt a Szentlélek, és öröm töltötte el a megszülető egyház tagjait. Az egyház ekkor indul útjának, és érdemes megnézni azt, hogyan történik mindez. Az apostolok vezetésével az egész közösség egy emberként kezdi el megvalósítani Jézus missziós parancsát, miszerint: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében…” Így célravezető jelenlegi közösségeinkre is tekinteni. Nem vagyunk egyedül a világban, nem egyedül kell megélnünk az Istennel való kapcsolatunkat, hitünket. A Krisztus által alapított Egyház közösségének szerves tagjai vagyunk, és az Ő tanítványaiként közösen kell megélnünk az Ő általa megtapasztalt örömet. Pünkösd ünnepén ilyen lelkülettel kérjük a Szentlélek ajándékait, a kedves olvasóknak pedig azt a belső, lelki örömöt kívánom, amit az apostolok éltek meg az első pünkösdkor.
Forrás: beol.hu