A katyńi vérengzés áldozataira emlékeztek

Szentmisével kezdődött, és koszorúzással fejeződött be az a megemlékezés, amelyen az 1940-es katyńi vérengzés áldozataira emlékeztek Szegeden a dóm melletti emlékkeresztnél.

Az 1940-es katyńi vérengzés áldozataira emlékezett vasárnap a Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szegeden, a dóm mellett a Katyń-emlékkereszt előtt.

Karol Biernacki tiszteletbeli konzul elmondta, hogy a katyńi vérontásban életüket vesztettek között szinte minden olyan foglalkozás képviselői ott voltak, akik nélkülözhetetlenek egy állam működtetésében.

 Ők alkották a lengyel köztársasság elitjét

– fogalmazott a konzul, aki szerint az áldozatokra kötelességünk emlékezni.

A megemlékezés püspöki szentmisével kezdődött a Fogadalmi templomban, ahol a lengyel 21. Kárpát Hegyivadász dandár katonái adtak díszőrséget, majd a mise után megkoszorúzták az emlékkeresztet.

Katyńi vérengzés néven ismerik azt a tömeggyilkosságot, melyet a szovjet SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtottak végre a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 és 22 ezer fő közé teszik.

A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katyńban, a Tver melletti Mjednojében és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben hantolták el tömegsírokban. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyń erdeiben. A ma világszerte használt fogalomnak ez a helyszín adta nevét. Jelenleg szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7 ezer embernek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Belorusszia és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet csaknem ezer lengyel tiszt is volt köztük.

 

 

Forrás: delmagyar.hu

Fotó: Török János