Isten meghosszabbított kezei a mentők és a tűzoltók is – mondta el Fazakas Attila plébános vasárnap a móravárosi Szent Kereszt-templomban, ahol a mentőkért és a tűzoltókért volt szentmise.
A móravárosi egyházközség életében már hagyomány, hogy az ápolók, a mentők és a tűzoltók napjához kötődően szentmisét mutat be Fazakas Attila plébános, aki a szervezetek, intézmények dolgozóit és járműveit is megáldja ilyenkor. Így történt ez most vasárnap is, azonban ezúttal a mentők és a tűzoltók nem külön-külön szentmisén, hanem együtt ünnepeltek.
A liturgián a lelkipásztor elmondta, a mentőkben és a tűzoltókban közös vonás a segítségnyújtás. Kiemelte, a mai világ nem arról szól, hogy rögtön segítséget kapunk, mert egy olyan világban élünk, ahol nagyon sok esetben a segítségnyújtást érdekek vezérlik. Hozzátette, nagyon elvétve, de szerencsére találunk olyan történeteket, amikor az önkéntes segítség van ott az életünkben.
Rámutatott, Jézust amikor megkérdezték mi az üdvösség kritériuma, akkor összefoglalta azokat a testi-lelki cselekedeteket, amelyek által az örök üdvösségünket tudjuk munkálni. Mint mondta, ezek a szeretetcselekedetek, amelyek azért fantasztikusak, mert nem lehet őket viszonozni.
Hangsúlyozta, szentírási értelemben az igazi szeretet nem az, amikor elvárom a viszonzást a segítségnyújtásomért a másiktól, hanem az igazi szeretet az, amikor úgy segítünk, hogy eszünkbe sem jut az, hogy nekünk abból milyen előnyünk származhat. Közölte, a mentők és a tűzoltók is így segítenek, Isten meghosszabbított kezeiként.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Gémes Sándor