Hitüket vállalva léptek a tudomány útjára

A hat szegedi katolikus szakkollégium hallgatói mutatták be tudományos eredményeiket pénteken a Gál Ferenc Egyetemen. A konferenciát Dux László rektor nyitotta meg gondolatébresztő előadással, amelyben a tudomány és vallás viszonyát vizsgálta.

 

A szegedi szakkollégiumok éves konferenciáján a Karolina Katolikus Egyetemi, a Kaszap István Jezsuita, a Sík Sándor Piarista Egyetemi, a Szegedi Keresztény Roma és a Szent Imre Szakkollégium, valamint a Romzsa Tódor Görögkatolikus Diákotthon szakkollégistái három szekcióban ismertették kutatási területeiket és eredményeiket, amelyekkel az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon indulnak.

Az orvostudományi szekcióban gyógyászati és lélektani témák is terítékre kerültek, a bölcsészettudományi szekcióban média- és zenetudományi, művészeti és pedagógiai témákat érintettek, a vallástudományi szekcióban pedig a középkori római liturgia és a keleti vallások adták az előadások témáját.

A konferencia fővédnöke Dux László, a házigazda Gál Ferenc Egyetem rektora volt, aki gondolatébresztő nyitóelőadásában a tudomány és a vallás kapcsolatát vette górcső alá. Hangsúlyozta, a kereszténység többlet értékvállalást jelent minden cselekedetünkben.

– Ennek vállalása időnként egészen nehéz kihívást jelentett, és sajnos bizonyos területeken mai életünkben sem olyan egyszerű ez a kérdés – mondta, majd azzal folytatta, hogy a nyugati egyetemek társadalomtudományi közösségei után immár a természettudományos pályán sem záloga a gyors előmenetelnek és a karriernek a keresztény értékek vállalása, sőt ez bizonyos közösségekben kimondottan hátrányos megkülönböztetést jelent a szakmai értelmiségi életpályán.

Ezután az ateista világkép és a zsidó-keresztény hagyomány különbségét vizsgálta. Előbbi az anyag öntörvényű fejlődéséről, spontán alakulásáról beszél, míg a zsidó-keresztény tanításban élesen elkülönül a Teremtő és a teremtett világ, ez utóbbi azonban vizsgálható, kutatható tudományos módszerekkel.

– Az ateista világképet legalább annyira nem tudják alátámasztani tudományos érvekkel, mint ahogyan a vallásos világképnek is bizonyos állításai nem bizonyíthatók jelenlegi tudásunk szerint – mondta a rektor, majd Ulrich Walter német űrhajós szavait idézte, akit az űrből visszatérvén egy újságíró arról faggatott, hogy az űrutazás közelebb hozza vagy távolabb viszi az embert Istentől. Azt válaszolta, hogy „ez attól függ, kiről van szó”.

Előadása végén Albert Einstein gondolatait idézte.

– Einstein azt írta, hogy a tudás poharából az első kortyok az ateizmusé, de a pohár alján Isten képe dereng fel – mondta Dux László, majd annak hangsúlyozásával zárta gondolatait, hogy a tudás erkölcsi megalapozása legalább olyan fontos feladat, mint a tudás bővítése.

 

Forrás: delmagyar.hu

Fotó: Karnok Csaba