Mennyire értik a mai fiatalok a Biblia szövegét? Hogyan lehet közérthető fordítást alkotni a szakrális üzenet csorbítása nélkül? Mit képes kezdeni a mesterséges intelligencia a bibliai szövegekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járják körül a jövő héten a 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia résztvevői.
A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia az elmúlt csaknem három és fél évtizedben Kelet-Európa legjelentősebb szentírás-tudományi fórumává nőtte ki magát. Idén 32 professzor jelezte részvételét a találkozón, amelynek jövő héten hétfőtől szerdáig a Szegedi Dóm Látogatóközpont ad otthont.
A konferencia legfőbb célja kezdettől fogva a teológiai gondolkodás fejlesztése, továbbá az a törekvés, hogy a Biblia üzenetét minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék. Hiszen, noha a Bibliában foglalt üzenet örök érvényű, az új és új generációk számára azonban egyre nagyobb nehézséget jelent annak nyelvi értelmezése. Ráadásul mára már körülbelül 3000 nyelvre fordították le a szent szövegeket, és a kulturális különbségek is jelentősen befolyásolják a befogadók értelmezését.
Az idei konferencia különlegessége, hogy kimondottan a fiatal korosztály Szentírás-értelmezését veszi górcső alá. A találkozót egy 30 település 3000 általános és középiskolás diákjának részvételével zajlott bibliaértelmezési teszt előzte meg.
Egyházi és civil iskolás diákokat vegyesen teszteltünk. A teszt egyik részében a feleletválasztás módszerével kellett bibliai kifejezések értelmét megadniuk. A másik részében pedig önállóan kellett magyarázatot fogalmazniuk egy-egy szentírási kifejezésre
– mondta el lapunknak Benyik György, a konferencia alapító-igazgatója. A kérdések között szerepelt például az „égő áldozat”, a „pelyva”, a „megaláztatik” és az „angyalok nyelve” kifejezés.
A teszt nagyon erőteljesen rávilágított arra, hogy a gyerekek vallási szókincse egyszerűen hiányzik
– összegezte az eredményeket Benyik György atya.
Elmondta, hogy valaha a Biblia nyelve nagyon közel állt a köznyelvhez. Az 1960-as évektől új bibliafordítási folyamat indult Eugene A. Nida baptista prédikátor kezdeményezésére, akit az üzenetközpontú fordítás úttörőjeként tartanak számon a biblikusok. Miért tekinthető mérföldkőnek, hogy a szó szerinti fordítást felváltotta az üzenethűség szándéka? Legfőképpen, mert ahány kultúra, annyiféle befogadó létezik, és az a kép, ami a magyarok számára egyértelmű, Kínában például vajmi keveset mond.
Az eszkimóknál például az Isten báránya kifejezés semmit nem mond, ellenben az Isten fókája már kifejező
– magyarázta Benyik atya.
Azzal folytatta, hogy a legfőbb nehézséget azonban a parafrázisok megalkotása során az a nagyon kényes egyensúly jelenti, ahol már közérthető egy bibliai szöveg, ugyanakkor a fordítás megtartja az üzenet méltóságát és szentségét. A jövő heti konferencia vitái és kerekasztal-beszélgetései zömének témáját éppen ennek a kényes egyensúlynak kérdése és dilemmái adják.
Az idei konferencia további különlegessége, hogy előzetes kísérletként próbafordításokat készíttettek a mesterséges intelligenciával is. A teremtéstörténet, Káin és Ábel, valamint Izsák feláldozása történetének átfordítására is utasították az MI-t, ráadásul több módon. Például, hogy bulvárstílusban vagy éppen óvodás célközönségnek szánva fogalmazza át a szent szövegeket. A variációkat a konferencia honlapján közzétették.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Gémes Sándor