Néhány nap múlva a keresztény világ a húsvétot, Jézus feltámadását ünnepli. Vallás, hit nélkül ez nem létezhet, mert az Jézus áldozatáról, haláláról és feltámadásáról szól – jelentette ki Antal Imre hódmezővásárhelyi plébános, hozzátéve: „Ő a mi húsvéti bárányunk”. Vele beszélgettünk az ünnepkörről, felelevenítve gyerekkori emlékeit is.
– A húsvét hitünk legfontosabb eseménye, a legnagyobb jó hír, az ünnepek ünnepe. Hiszen Krisztus feltámadása nélkül nem lenne számunkra se üdvösség, se élet, se egyház, se öröm, se remény. Szent Pál szavaival élve: hiábavaló lenne a mi hitünk. Húsvét nélkül befejezetlen lenne Jézus megváltói műve, nem lenne elérhető az örök élet – kezdte beszélgetésünket az ünnepről Antal Imre erdélyi származású hódmezővásárhelyi plébános, akivel a Szent István király-templomban beszélgettünk. Ebből az is kiderül, hogy vallás, hit nélkül nem igazi a húsvét.

Gyerekkori ünnepek
A hivatalos rész folytatása előtt arra kértem Imre atyát, idézze fel, milyenek voltak gyerekkori húsvétjai Erdélyben, családi körben.
– Nagyon vallásos családban nevelkedtem, szüleim a templomba is rendszeresen elvittek és otthon is meghitt hangulatban ünnepeltük a húsvétot. A közösség része lehettem, szentmiséken ministráltam, és már akkor megszerettem a húsvéti liturgiát, szertartást. Az otthoni ünnep nem az evésről és ivásról szólt, és mindössze egyetlen piros hímes tojás volt, szép erdélyi motívumokkal az asztal díszeként, nem ettük meg. A lányoktól is ilyeneket kaptunk locsolkodáskor – elevenítette fel. Azzal folytatta, amit már felnőttként értett meg.
Hit nélkül nincs húsvét
– Azért is sajátos húsvét ünnepe, mert ez a legnagyobb világtörténeti esemény. Valaki legyőzte a halált. Ez puszta emberi erőlködéssel lehetetlen. Maga Isten bizonyítja itt be, hogy a halál nem vég, hanem kezdet. Tehát van értelme és célja az életnek, és a halállal megváltozik az élet, de nem szűnik meg. Húsvét óta tudjuk, hogy a legértelmetlenebb helyzetekben, a legembertelenebb szenvedésekben is jelen van az Isten. Ez a húsvéti örömhír lényege – fejtette ki a plébános. Még hozzátette: nem szereti, ha ilyenkor, ezen a szent ünnepen az embereket helyezik előtérbe, „mert az nem rólam, nem rólunk szól”.
– A húsvét hit nélkül, vallás nélkül nem képzelhető el, az ad neki értelmet. Az igazi ünnep nem a csoki nyusziról, nem a sonkáról és a locsolkodásról szól, hanem – mint már említettem – Jézus Krisztus feltámadásáról, aki annyira szeretett minket, embereket, hogy értünk képes volt a legdrágábbat, az életét is odaadni, Ő a mi húsvéti bárányunk – mondta és tett hitet Imre atya.
Népszokások
Ilyenkor sok olyan népszokást ápolunk ma is, amely többé-kevésbé kötődik az ünnephez, például a már citált locsolkodás, tojásfestés és a nyuszik. De vajon, milyen közük, kapcsolódásuk van ezeknek a húsvéthoz?
– Mindenképpen különbséget kell tenni a húsvéti szimbólumok, jelképek és a kialakult népszokások között – jelentette ki Antal Imre. – A jelképek közé tartozik a bárány, a tojás, sőt még a nyúl is. Mindhárom az újjászületést, a halálból fakadó életet, illetve az ártatlanságot jelképezi. A húsvét a tavasz nagy ünnepe is, amikor a természet újjáéled, valóságos csodaként újjászületik a télből. De a népszokásoknak is közük van a keresztény tanításhoz, ráadásul a népi bölcsesség egyfajta gazdagságot és színt ad a vallásos tanoknak. Az egyház ezért ápolja ezeket a szokásokat, hiszen ezek is az ember hitét erősítik. Ami azonban a legfontosabb, hogy a húsvét ünnepe megerősíti bennünk azt a hitet, hogy az élet és a halál küzdelmében – Krisztus feltámadása árán – az eredmény az élet javára dől el. Ehhez képest a nyuszika, a piros tojás és a kölnivíz csupán halvány jelképek – zárta gondolatait Imre atya.
Az én ünnepem
Végül engedjék meg, hogy egy kicsit „privatizáljak”, felelevenítsem a gyerekkori húsvétjaimat. Bizony azok a kajáról, a sonkáról, a csoki nyusziról, tojásról – és egyéb édességekről – és a locsolkodásról szóltak. A családunk nem volt vallásos. Felnőtt fejjel viszont megértettem, legalábbis remélem, hogy így történt, az ünnep lényegét, mondanivalóját, üzenetét, ami valóban teljesebbé tette számomra a húsvétot.