Felsőváros, ahol felvezetődik az ember tekintete a Jóistenhez

A tatárjárás, a török hódoltság és tűzvész miatt is újjá kellett építeni a felsővárosi Szent Miklós-templomot, amelynek múltjáról és jelenéről Fazakas Attila plébánost kérdeztük. A lelkipásztor idén augusztustól vette át az egyházközséget, amelyben különleges tervei vannak. A templom védőszentjéről, Szent Miklós püspökről is beszélgettünk, akinek épp ma, december 6-án van az ünnepe.

– 1225-ben a mostani templom elődjében egy apátsági templom állt, amelynek már Szent Miklós püspök volt a védőszentje, aki a hajósok, halászok és a vízen járók vé­­dőszentje. Mivel Szegeden nagyon sok ember a tiszai hajózással, halászattal foglalkozott, ezért választották Szent Miklóst – magyarázta Fazakas Attila plébános. 

Jött a tatár, a török, majd a tűz 

Beszámolójából kiderült, a templomot a tatárjárás alatt elpusztították, helyére viszont újat építettek 1318-ban a Do­monkos-rendi szerzetesek, azonban a török hódoltság alatt szintén elpusztították a templomot. 1739-ben Belgrádból idetelepedtek a ferencesek, majd a minoriták. Ők már 1744-ben egy új kápolnát hoztak létre, majd 1747-ben elkezdték megépíteni a kolostort.

– A templomot 1754 és 1767 között építette meg késő barokk stílusban Dobi János szegedi építőmester Lechner Vencel tervei alapján, és ezt is Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Ugyanakkor az építkezést Kelemen Didák atya kezdte el, éppen ezért szeretném, ha a közeljövőben szobrot állítanánk neki a templomkertben. A főoltárt 1806-ban készítette el klasszicista stílusban Zant Ferenc márványműves, azonban na­­gyon érdekes, hogy a most látható főoltárnak a szobrai egy évszázaddal később, 1905-ben készültek el, ahogyan a színes ablakok is. Előtte azonban még egyszer újra kellett építeni a templomot, ugyanis 1887-ben tűzkárt szenvedett – részletezte. 

Számos értéket rejt az épület 
Fazakas atya úgy véli, hatalmas kincsei a templomnak a faragott padsorok, amelyeket a minoriták faragtak, hiszen a szerzetesrendnek nemcsak papok voltak a tagjai, hanem olyan testvérek is voltak köztük, akik különböző szakmával rendelkeztek. A lelkipásztor közölte, szintén kincse a templomnak az az 1806-ból való vörös márvány keresztelőkút, amely jelenleg a szentély és a sekrestye között található, és amelyet hamarosan visszahelyeznek a szentélybe.

A templom egyébként több gyönyörű mellékoltárral is rendelkezik. Assisi Szent Ferenc, Szent An­­tal, Szent Kereszt és Fájdalmas Szűzanya mellékoltárokkal, amelyek a templommal egyidősek, de vannak olyanok is, amelyek a későbbiekben jöttek létre, ilyen a Szent Anna, lourdes-i barlang és a kis Terézke mellékoltár is. De egyidősek a templommal a főkapu figurális domborművei is, amelyek Szent Miklóst, Assisi Szent Ferencet, Szent Kiliánt és Szent Bonaventurát ábrázolják.

Látogatható altemplom kialakítása a terv 

– Szintén különlegesség az a kripta, amely a feljegyzések szerint 1840 és 1879 között temetkezési helyül szolgált. A kriptát most a Móra Ferenc Múzeum archeológusai kutatják, mert célom, hogy egy látogatható altemplomot alakítsunk ki – avatott be a részletekbe. 

A templomot először 1928-ban újították fel kívül, akkor orgonát is kapott a pécsi Angster gyárból, valamint új harangokkal is ellátták, azokat Szlezák László készítette el. A harangokat egyébként épp az elmúlt hetekben újította fel az egyházközség a hívek adományból, valamint a toronyórát is renoválták.

1939-ben ismét felújították a templomot, akkor keresztúti stációkat és a különböző freskóábrázolásokat is kapott az épület. Majd 1967-ben újabb fejlesztések történtek, akkor a freskók mellé ősi keresztény szimbólumok kerültek, valamint a Tisza-parti Krisztus oltárképpel is ekkor gazdagodott az egyházi épület. Ezeket Nemcsics Antal festőművész készítette el Nagy István grafikus tervei alapján. Újabb változás 1968-ban, a II. Vatikáni Zsinat után történt, akkor kapott szembemiséző oltárt a templom.

Építészeti stílusjegyek keveredése 

– Egyfajta barokk templom ez, de a falai mégis olyan magasak, mint egy gótikus templomé. Ennek kapcsán egyszer egy építész azt mondta, hogy a két stílusjegy keveredése azt szolgálja, hogy az ember tekintete felvezetődik a Jóistenhez – hangsúlyozta Fazakas Attila. 

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, 2021 decemberében a felsővárosi egyházközség teljes egészében a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez került, miután létszámcsökkenés miatt kivonultak Szegedről a minoriták. Ugyanakkor ma is tartják a minorita ferences hagyományokat, így például minden kedden Szent Antal ájtatosság van a Szent Miklós-templomban.

Búcsúi szentmisét tartanak vasárnap 

– Az épület 1939 óta nem volt felújítva, ebből eredően már nincs túl jó állapotban. Most készítjük el a felújítási terveket és keressük a pályázati lehetőségeket, hogy újra visszanyerhesse dicső pompáját a templomunk, ahol december 11-én, a védőszent ünnepéhez kapcsolódóan búcsúi szentmisét tartunk, amelyet Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök mutat majd be – osztotta meg a részleteket. 

Fazakas Attila lapunknak a templom védőszentjéről, Szent Miklós püspökről elmondta, de­cember 6-i ünnepéből az utóbbi időben Télapó-ünnepet kreáltak. Hangsúlyozta, Szent Miklós püspök nagyon sokat segített az embereken, tevékeny szeretete pedig olyan csodatevéseken ke­­resztül is megnyilvánult, mint hogy lecsendesítette a vihart, ezzel ezreket megmentve. Nyilván a Mikulásnak is az a lényege, hogy ajándékokon keresztül mutassa meg a szeretetét, de fontos, hogy gyermekeinket arra neveljük, hogy nemcsak kapni kell a jót, hanem adni is. Erre tanít minket Szent Miklós is.

 

Forrás: delmagyar.hu

Fotó: Karnok Csaba