A csanádi püspökség középkori történetéről, a mágikus helyekről, középkori egyházi épületekről és Ópusztaszer vallási életéről is hangzottak el előadások azon a tudományos konferencián, amelyet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartottak. Az egyháztörténeti eszmecserén a téma minden aspektusát felvonultatták, körbejárták az előadók.
Szép számú érdeklődő gyűlt össze pénteken a Szer monostorától a szobori búcsúig – Ópusztaszer és a magyar egyháztörténet címmel tartott tudományos konferencián.
– A honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak az iszlámmal és a kereszténységgel is, kapcsolatba kerültek képviselőikkel – mondta köszöntőjében Kertész Péter, az emlékpark ügyvezető igazgatója. Alátámasztására elmesélte, hogy találtak olyan tarsolylemezt, amit kereszt díszítettt, igaz a harcost pogány rítusok szerint temették el annak idején. Megemlítette azt is, hogy az ópusztaszeri monostor feltárását a címzetes pusztaszeri apát, Göndöcs Benedek kezdeményezte és kezdte el, majd Trogmayer Ottó, az emlékpark megteremtője fejezte be. Ahhoz kapcsolódva több látnivaló található a múzeum területén.
– Azért is fontos ez a konferencia, mert a keresztények manapság ismét üldöztetést szenvednek el. Az az üzenete, hogy a magyarok megtelepedését, megmaradását a Kárpát-medencében éppen ez a vallás, hit segítette és a kereszténység jelenti a jövőjét is – zárta gondolatait Kertész Péter.
– A nevemhez hűen, madártávlatból tekintek a témára – kezdte mondandóját Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. Azzal folytatta, hogy manapság kevés az igazi, karizmatikus tanító a világban, annál több a ripacs, a pojáca, pedig nagyon nagy szükség lenne a komoly, hiteles tanítókra, akik eligazodást, útjelzőt jelenthetnek a rájuk hallgatóknak. Végül elmondta, hogy 8 év múlva ünnepli a püspökség millenniumát, ugyanis Szent István király 1030- ban alapította.
A folytatásban tartalmas, sok érdekességet rejtő előadás hangzott el az egyházszervezési kísérletekről és missziókról a honfoglalás előtti Kárpát-medencében, a szentek tiszteletének teológiai mondanivalójáról, a csanádi püspökség középkori történetéről, a mágikus helyekről, Ópusztaszer vallási életéről a 19-20. században és zárásként a már említett híres apátról, Göndöcs Benedekről.
– Akkori nevén Szer, a mai Ópusztaszer már a honfoglalás korában országos egyházi, világi központ volt, hiszen itt tartották az első országgyűlést, ezért is lett a konferencia helyszíne – indokolt Miklós Péter történész, az esemény szervezője és házigazdája. Elmondta, már a 11. század közepén egyházas hely volt Szer, a bencések virágzó monostora állt, közössége élt itt. Megemlítette, mára lehullt a lepel Anonymusról, a névtelenről, mert hitelt érdemlően, Kalán pécsi püspökkel azonosították. A főtisztelendőnek volt szeri kötődése, jó helyismerettel rendelkezett, ismerte a környék birtokait, amelyek nagyrészt a keleti rítusú kereszténységet követő vezér, nagyúr Ajtony tulajdonában voltak. A szervező a már említett Göndöcs Benedek fordulatos életéről tartott előadást a publikumnak.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Imre Péter