A KATTÁRS szervezői kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az egyetemistákat megszólító programok, témák is bekerüljenek a kínálatba, és felkeltsék érdeklődésüket az Egyház társadalmi tanítása iránt. Szeptember 20-án Azbej Tristan az üldözött keresztények helyzetét ismertette a katolikus egyetemi kollégiumok hallgatósága előtt.
Egyetemista hallgatóság töltötte meg a szegedi Gál Ferenc Egyetem Klebelsberg termét Azbej Tristannak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának a Hungary Helps programot bemutató előadásán. Hat katolikus egyetemi kollégium diáksága gyűlt össze ezen az estén. Serfőző Levente oktatási helynök a KATTÁRS programjának összeállításakor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az egyetemi diákságot bevonja az Egyház társadalmi tanításának gondolatkörébe. Ennek része volt ez az előadás is.
Az előadó meg tudta szólítani a fiatalokat, felkeltette az érdeklődésüket, úgy mutatta be az üldözött keresztények helyzetét, hogy az megérintette a hallgatóságot – ez volt érezhető az érdeklődőkkel teli teremben, a hallgatók kérdéseiben és az előadást követő beszélgetésekben.
Varga Sarolta negyedéves gyógytornász így fogalmazott: „Európában nem látunk abból semmit, amit ezek az emberek átélnek, a médiában nem találkozhatunk az ő helyzetükkel. Nagy kihívás nekünk, fiataloknak, hogy ne legyünk közömbösek mindazzal szemben, ami a világban történik.”
Sarolta a Szent Imre Szakkollégium lakója. Elsőéves kora óta kollégista, a közösséghez tartozás vágya vonzotta ide. „Fontos volt, hogy ne csak lakótársaim legyenek, hanem olyan emberekkel töltsem el egyetemi tanulmányaim idejét, akikkel közös az értékrendünk, közös a lelkiségünk” – mondja.
Ugyanez a vágy hozta Váci Annát is a katolikus kollégiumba, akinek a negyedik évre elsősorban a Szent Imréből alakult ki a baráti köre, nem egyetemi szaktársaiból. A másodéves villamosmérnök, Kardos Dávid is itt talált közösségre.
A KATTÁRS rendezvényeit érdeklődve fogadta a három egyetemista. Saroltának fontos, hogy kollégistatársaiban megvan az igény a város nyújtotta egyházi programokra. Az egyetemen is szívesen beszél erről az életről. „Sokan úgy gondolják, az Egyházhoz tartozás vasárnapi dolog, egyáltalán nem látják, mi mindenhol jelen van a világban az Egyház. Amikor az egyetemen kiderül, hogy keresztény vagyok, érdeklődést és nyitottságot tapasztalok.”
A kollégium igazgatója, Brassó Imre Albert büszke a kollégistáira. A több mint húsz éves múlttal rendelkező szeged-belvárosi kollégiumba nagy a túljelentkezés. „Idén is és tavaly is meg tudtuk volna duplázni a kollégisták létszámát. Értékelik azt a lelki, szellemi, közösségi hátteret, amit a kollégium biztosít. Nagyon jó gyerekek jönnek hozzánk, mind az elsősök, mind a felsősök igazán igényes, értékközpontú fiatalok. Jók a tanulmányi eredményeik, komolyan veszik a lelki életet, bekapcsolódnak Szeged vallási életébe. Úgy érzem, kialakult egy közösség, amelyben a tagok felelősséget vállalnak egymás iránt, és ha ez megvan, akkor kifele is tudnak szolgálni. A kollégium feladata, hogy megteremtse a feltételeket a minőségi tanulmányi munkához; emellett programok sokaságával segítsük a közösségépítést, melyekben megfogalmazódik az értékrendünk” – mondja az igazgató.
Mészáros Ferenc, a Szeged-Csanádi Egyházmegye másik kollégiuma, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója is ugyanezeket a célkitűzéseket fogalmazza meg. Ahogy Szegeden ismerik őket, a Szokeresz – cigány nyelven: „Mit csinálsz?” – mozaikszó kifejezi azt az üzenetet, amit hallgatóikhoz és a külvilág felé is szeretnének eljuttatni. Aktívan tenni, közreműködni abban, hogy élhetőbb legyen a világ.
A kollégium romaspecifikus szakmai programot nyújt. Hallgatói vállalják, hogy egyetemi tanulmányaik mellett bekapcsolódnak ebbe a tehetséggondozó, időnként hátrányt kompenzáló szakmai műhelymunkába. Ez egyrészt segít abban, hogy a kollégisták sikerrel elvégezzék az egyetemet, legyen a kezükben egy jó szakma, másfelől felkészíti őket az értelmiségi pályára, miközben erősíti identitásukat. A kollégium egyszerre erősíti a fiatalok cigány és magyar identitását. Emellett hangsúlyos a lelki élet programrendszere, így határozzák meg magukat keresztény értékek mentén szerveződő, romaspecifikus szakmai közösségként.
Az igazgató arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország jövője szempontjából kulcskérdés, mi lesz a cigány közösségekkel. „Programunk célja az, hogy roma értelmiségi réteg formálódjon. Az elmúlt tíz év mintegy 120 hallgatója és országosan a roma szakkollégiumi hálózat mintegy 300 végzőse van jelen a magyar társadalomban a kollégiumban kapott tapasztalattal és új szemlélettel. Közösségekben gondolkodnak, keresztény értékek mentén élnek, vannak egymáshoz fűződő kapcsolataik és biztos tudásuk. Ez a jövő reménysége.”
Szegeden huszonötnél is több kollégiumba jelentkezhetnek az egyetemisták. Ezek közül a legismertebbek a karközi bentlakásos intézmények, amelyek szaktól függetlenül minden hallgató pályázatát fogadják. Kiemelkedően keresettek az egyházi fenntartású kollégiumok, az utóbbi években sokszoros túljelentkezést láthatunk mind a hat intézmény esetében. Igen keresett a nagy létszámot – 90 főt – fogadni tudó Szent Imre Szakkollégium, és népszerűek a kisebb, családias hangulatú intézmények, melyek közül a népesebb görögkatolikus, valamint három szerzetesi fenntartásban működik.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Gémes Sándor
Magyar Kurír