Ma a napkeleti bölcsek látogatására és Jézus első csodatételére emlékezünk

Január hatodika, vízkereszt napja van, amikor is lezárul a karácsonyi időszak és kezdődik a farsangi mulatságok ideje. Ennek az ünnepnek azonban hármas tartalma van, amiről Serfőző Levente, a Szeged–Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynöke beszélt lapunknak. Kiemelte, vízkereszt üzenete a napkeleti bölcsek történetében rejlik, ugyanúgy kell nekünk is tenni a céljaink elérése érdekében, ahogyan ők küzdöttek tűzön-vízen át, a csillagot követve, hogy megláthassák a kis Jézust.

A mai nappal lezárul a karácsonyi időszak, az otthonok levetkezik az ünnepi díszeket, elbúcsúzunk a karácsonyfától, hiszen január hatodika, vízkereszt napja van. Azonban ez az ünnep nem csupán a díszektől való megválást jelenti, hiszen hármas tartalmat hordoz magában.
Serfőző Levente, a Szeged–Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynöke elmondta, ez a nap a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – látogatásához kötődik leginkább, ami Krisztus megjelenésére emlékeztet. Emellett Jézus első csodatételére is megemlékeznek ilyenkor, vagyis arra, amikor a kánai menyegzőn az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta – tette hozzá. Megtudtuk, a harmadik nagy esemény, amire ma emlékeznek, az Jézus megkeresztelkedése, ami által Isten emberré lett, azonban ezt igazán egy külön vasárnapon ünneplik meg, ezúttal január 10-én.

Vízkereszt üzenete számunkra

A szemináriumi prefektus kiemelte, vízkereszt ünnepének üzenetét a napkeleti bölcsek történetén keresztül értjük meg. – Ők a betlehemi csillagot követve, tűzön-vízen át jutottak el a gyermekhez. Fontos, hogy mindannyiunknak kell legyen az életben célja, amit kitűzünk magunk elé, akár most az új év elején, és úgy követjük azt, ahogyan a bölcsek a csillagot – mutatott rá. Kérdésünkre elmondta, az egyházmegyének is vannak konkrét programban megvalósuló céljai, de az egyik legnagyobb, az egyházmegye ezeréves évfordulójára való felkészülés az elkövetkezendő tíz évben. Serfőző Levente elmondta, számukra olyan ez, mint a betlehemi csillag, amit követni kell, ezért folyamatos az előkészületük.

Isten segítségét kérik a szenteléskor

Beszélt arról is, hogy a templomokban ma szentmisét tartanak, amelynek során vízszentelés is történik, amivel megáldják a jelenlévőket. Megjegyezte, a hagyomány szerint ilyenkor kezdődik a házszentelések időszaka. Régen a mise után a hívek vittek az otthonaikba a megszentelt vízből, amivel meghintették a házukat, a földjüket és a jószágaikat, hiszen a víznek kegyelmet hordozó ereje van. Később átalakult a hagyomány, a plébánosok látogatták meg a házakat és szentelték meg
azokat.
Serfőző Levente elmondta, az ember sokszor fordul segítségért az Istenhez, amikor pedig a plébános imádsággal jelen van az otthonokban, akkor ezt a segítséget kéri az egész évre a családok számára, segít elindítani az új esztendőt ez a szertartás.
Idén azonban a koronavírus átírta ezt a hagyományt is, a lelkipásztorok két lehetőség közül választhatnak. Visszatérhetnek a régi szokáshoz, amikor is a hívek hintik meg az otthonaikat a szentmisén megszentelt vízből egy imádság elmondása közben. A másik lehetőség pedig az, hogy a plébánosok kivárják, amíg véget ér a veszélyhelyzet, és azt követően személyesen látogatják meg a családokat és szentelik meg a házakat. A megszenteléskor az ajtók szemöldökfájára krétával felírják a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűit – G-M-B – és az évszámot.

Hideg idő esetén hamar lesz tavasz

A ház- és vízszentelés mellett más hagyomány is kötődik az ünnephez, ez pedig a háromkirályjárás, más néven csillagozás, ami egy dramatikus jellegű játék volt, ezzel idézték meg a napkeleti bölcsek látogatását. A három alakot csak gyerekek személyesíthették meg, legfőbb kelléke pedig a csillag volt, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A háromkirályjárás egyetlen állandó motívuma a csillagének, vagyis a „Szép jel és szép csillag” kezdetű ének.
Persze időjóslatok is tartoznak az ünnephez. Berettyóújfaluban úgy tartják, hogy: „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd”, míg ennek a hegyközi változata: „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”. Az ízik takarmánymaradékot jelent, ami fűtésre is szolgált. A rigmusok szerint ha hideg idő van január hatodikán, akkor korán jön a tavasz.
„Ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható.” – ezek már a délvidéki magyar falvak jóslatai voltak arról, hogy milyen termés várható egyes időjárások esetén.
A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél, míg a bukovinai Józseffalván azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

Forrás: Délmagyarország, Kiss Anna

Fotó: Frank Yvette