A püspök szerint a józan észre hallgassunk a konzultációs kérdéseknél

A vasárnapi szentmise kétezer éve sarokpontja a közösségnek, mégsem tudták azt megtartani heteken keresztül nyilvánosan a vírushelyzetben. A Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke szerint hatékonyan védekeztünk a járvány ellen, most pedig fontos, hogy kinyilvánítsuk a véleményünket.

– Pártállástól függetlenül, a józan ész alapján kell válaszolnunk a nemzeti konzultáció kérdéseire, így valós képet kaphatunk – mondta el lapunknak Kiss-Rigó László, a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke, aki szerint fontos, hogy kinyilvánítsuk a véleményünket, de nem befolyásoltság alatt vagy indulatok mentén kell a válaszokat meghozni.

Úgy véli, az eredmények azt mutatják, hogy a kormány hatékony intézkedéseket vezetett be, amiket hatékonyan be is tartottak az országban élők. Hozzátette, ha a jövőben is lesznek ilyen döntések, akkor azoknak tudatosan eleget kell tenni a saját érdekünkben.

Üresek a szenteltvíztartók

A főpásztor elmondta, az egyházmegyében is számos lépést tettek a védekezés érdekében, például maszkban lehetett szentmisére menni, a másfél méteres távolságot be kellett tartani, csak kézbe történő áldoztatás volt, valamint a persely sem járt körbe. Ezek most már megszűntek a veszélyhelyzet végével, de a püspök szerint érdemes lenne megtartani azt a szép hagyományt, hogy a perselyek a bejáratnál maradnak, így a liturgián nem lenne zavaró, hogy körbejárnak azokkal.

Egy intézkedést viszont megtartottak, a szenteltvíztartók továbbra is üresek. Megjegyezte, nem szakértői a vírusnak, de a lehető legjobb döntéseket igyekeztek meghozni a hívek védelme érdekében.

Példátlan helyzet

Az egyház életében a vírushelyzetben a legmeghatározóbb az volt, hogy nem lehetett heteken keresztül nyilvános szentmiséket tartani.

– Többször szóba kerül ez magunk közt is, mert még a Rákosi-időkben, amikor üldözték az egyházat, és akadályozták a liturgikus szolgálatban, akkor sem volt ilyenre példa.

Egyes vélemények szerint volt olyan középkori vírus, amikor ilyen döntést kellett hozni, de az nem volt világi, mint most. A vasárnapi szentmise kétezer éve sarokpontja a közösségnek – tette hozzá.

Összekovácsolta a családokat

Megjegyezte, a mai kommunikációs eszközök lehetőséget adtak arra, hogy képpel és hanggal is követni lehessen a járvány idején a papok által bemutatott szentmiséket, amiket sokan követtek az interneten, a legtöbb család együtt ült vasárnaponként a tévé vagy a monitor előtt.

Kiss-Rigó László szerint a családok életében jelentős hatása volt a karanténidőszaknak, ugyanis még szorosabb közösségi kapcsolatba kerültek.

Forrás: delmagyar.hu