A boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát követően, a Szeged-Csanádi Egyházmegye már korábban elkészíttette azt a hivatalos dokumentumot, amely tartalmazza Bálint Sándor életrajzát, valamint életére, erényeire és az életszentségére vonatkozó tanúvallomásokat. A szegedi professzor boldoggá avatásának Positióját május 8-án fogadta be a Szentek Ügyeinek Kongregációja.
Az úgynevezett Positio (vagyis Positio super vita, virtutibus et fama sanctitatis) a „legszögedibb szögedi”-ként tisztelt néprajzkutató személyének jelentőségét, hitvallását és széles körben való tiszteletét mutatja be. Kiss-Rigó László a járványhelyzet miatt nem tudott személyesen Rómába utazni, így a főpásztor Németh Norbertet, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) római ágensét bízta meg a dokumentumok átadásával.
A kongregáció teológusokból álló bizottsága az átadott dokumentum alapján fogja felülvizsgálni Bálint Sándor erényeit és életszentségét. A népe és egyháza iránt mindig hűséges alföldi néprajzkutató halálának 40. évfordulóján történt előrelépés reménnyel tölti el az egyházmegye közösségét, és továbbra is kitartó hittel imádkozik a boldoggá avatásáért.
Bálint Sándor 1904. augusztus 1-én született Szegeden. Az alsóvárosi paraszti életmóddal és az alföldi néphagyománnyal már gyermekkorában megismerkedett, melyet később maga kezdett el kutatni. A középiskolát a szegedi piaristáknál végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen magyar–történelem szakos diplomát szerzett. Ugyanitt lett tanársegéd, később a Néprajzi Intézetben gyakornok, majd végül 1934-ben magántanárrá habilitálták. Professzorként óriási erőfeszítéssel és odaadással vállalta az Alföld, különösen az alföldi szakrális néprajz kutatását. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanár, később 1947-ben nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a néprajzi tanszékre.
1951–56 között a kommunista hatóságok eltiltották az egyetemi oktatástól, és csak 1957-től folytathatott újra oktatói tevekénységet. A szocializmus éveiben is rendőri megfigyelés alatt állt, majd 1965-ben koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjazták. Bálint Sándor 1980. május 10-én egy közlekedési balesetben hunyt el.
Hitvalló élete, máriás lelkisége, illetve szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt már életében is nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós így foglalta össze – a tudományos és szakmai életben elődje – életét: „Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember.” Így emlékezik rá ma is az alföldi ember, az egyetemi élet és a Szeged-Csanádi Egyházmegye egész közössége.
Fotó: Veréb László; Móra Ferenc Múzeum