A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia plébánosa, vagy ahogyan sokan ismerik, Benyik atya lapunk következő Aranyemböre. Tudományos és közéleti munkássága is jelentős, hiszen ötvennél is több könyvet írt már, a plébánián huszonnyolc közösséget koordinál, miközben már három évtizede a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója.
Idén június 28-án lesz negyvenöt éve, hogy pappá szentelték Benyik Györgyöt, aki jelentős lábnyomot hagyott már az egyházi és a tudományos életben is, valamint közéleti munkássága is meghatározó.
A tudomány számos területén jártas
1978-ban a Szegedi Hittudományi Főiskola biblikus tanára lett, illetve a papi szemináriumban a kispapok fegyelmi elöljárója, prefektusa volt, de még napjainkban is oktatja a papnövendékeket. 1980-tól 2005-ig a Biblikus Tudományok Tanszéket vezette. Oktatott ökumenizmust, szociológiát, retorikát, ó- és újszövetségi bevezetőt, szövegmagyarázatot, valamint héber és görög nyelvet is. Mindemellett kutatta az újszövetségi kortörténetet, az újszövetségi apokrifeket, a szenvedéstörténetet, Máté evangéliumát, a bibliakutatás tudománytörténetét és a Biblia hatástörténetét is. A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia szervezője, igazgatója és köteteinek szerkesztője közel három évtizede. 1998 és 2005 között a Szeged–Cambridge baráti társaság, míg 2001-ben a Szent-Györgyi Albert Rotary Club elnöke volt. 2011 óta plébános a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánián.
Megváltozott hallgatóság
Lapunk kérdésére elmondta, mintegy nyolcezer hallgatója volt. 1977–78-ban, amikor a civil teológiát kezdték oktatni Szegeden, akkor 100-200 fős évfolyamok voltak a főiskolán, volt olyan, hogy egy nap 100 fiatalt vizsgáztatott.
– Ez a katolikus egyház újjáéledése volt, azonban jelen pillanatban minden lehetséges, ez az erőteljes kohézió mégsem érvényesül. Az évtizedek során jelentősen átalakult a hallgatók motivációja. Kezdetben még a hiányzó ismereteket akarták pótolni és ezzel a hitüket erősíteni, majd a rendszerváltás után már azt nézték, hogy ezzel a végzettséggel hol tudnak elhelyezkedni. Ma viszont már azt kérdezik, hogy hány kredit jár mindezért – jegyezte meg a katolikus plébános.
Kézzel írt Biblia öt kötetben
Több mint ötven könyve és hetven jelentős teológiai tanulmánya jelent már meg, miközben csaknem száz egyetemmel került kapcsolatba a világ minden tájáról. Ő kezdeményezte azt az ötkötetes, kézzel írt Bibliát, amit 2015-ben adott át Ferenc pápának. A másolásban a legkülönbözőbb emberek vettek részt, mindenki egy oldalt írt kézzel a Szentírásból, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Ötezer személyt hozott össze, Erdő Péter bíboros kézírása is látható benne. Benyik György szerint itt mutatkozott meg igazán, hogy az írásnak és a kézírásnak közösségépítő ereje van.
Barátokkal lett gazdagabb
Mint mondta, jelentős ismertségre tudott szert tenni mindeközben. – Sikerült sok Szegedért aggódó értékes embert megismernem az egyetemen, köztük többekkel éveken keresztül klubot is működtettünk szombatonként. Nem vallási, sokkal inkább tudományos jellegű volt. Manapság viszont nincsenek ilyen közösségek, mert az emberek bezárkóznak, illetve attól tartanak, hogy az érzelmileg túlfűtött politika kompromittálja őket, amikor összejönnek – mutatott rá. Hozzátette, érdekes a munkája, hiszen folyamatos kapcsolatban van akadémiai személyekkel, miközben oktat és ír, illetve a baktóiaknak és a lakótelepieknek igyekszik segíteni.
Fókuszban a közösség
Fontosnak tartja a közösségépítést is, a plébánián huszonnyolc csoport működik, mindegyik más célból, de a Márton Áron cserkészcsapat százötven cserkésze is a plébániához tartozik.
– A közösségek egymáshoz való viszonya igen sokat változott az évtizedek alatt. 1971–72-ben a 11 órakor kezdődő misén a dómban minden ülő- és állóhely foglalt volt. Mind egyetemisták voltak, ma már nem tudnánk ennyit összehívni. Nekem egy szerencsém van, hogy itt, Tarjánban a templom építésekor kialakult egy olyan szolidáris közösség, ami azóta is működik. A hívek nemcsak eljönnek a misére, hanem segítik egymást. Kis templom, de nagy előnye, hogy aki ide eljön, személyes kapcsolatba kerül nemcsak a plébánossal, hanem a másik hívővel is, amire a mai világban nagyon nagy szükség van. Ezért is fájó, hogy most zárt templomban kell miséznem, és nem találkozhatok a híveimmel – emelte ki.
Kutat és konferenciákat tervez
Amíg nincsenek a plébánián a csoportok, addig írással foglalja el magát Benyik atya. Jelenleg épp a tavalyi Biblikus Konferencia kötetének korrektúrázását végzi, a könyv címe az „Erény vagy kötelesség” lesz, összesen 28 tanulmány olvasható majd benne. – 1600 éve halt meg Szent Jeromos, a latin nyelvű, úgynevezett Vulgata Biblia fordítója, aki Csáktornyán született, amely helység egykor hazánkhoz tartozott, így jelenleg ez is foglalkoztat, ennek kapcsán egy konferenciára készülünk. Ezzel párhuzamban a latin kereszténység kialakulását kutatom, amelyhez identitáskonferencia is kapcsolódik majd, illetve szeretnék végre Lőw Immánuelről is konferenciát tartani, hiszen ő 100 évvel megelőzte a bibliatudományban is korát, most kezdünk foglalkozni olyan kérdésekkel, amelyekkel ő már korábban foglakozott – részletezte jövőbeni teendőit és terveit a lelkipásztor.
A feladatok sorának persze még itt sincs vége, ugyanis már az Újszövetség Hangos Bibliája is elkészült 500 fő felolvasó közreműködésével, most pedig az Ószövetséget szeretné hanganyagba önteni. Jelenleg a 70-80 százaléka készült el ennek a hanganyagnak. Úgy véli, a könyvben írott tudás társadalmi értelemben mindaddig halott, amíg valaki ki nem nyitja a kötetet, és a tudás a fejébe nem kerül az olvasással, ezért ezt szeretné elérni a Hangos Biblia készítésével, hogy ne csak a könyvtárban létezzen a Biblia, hanem a fejekben is.
Forrás: delmagyar.hu