Közösséget épít, tanít, ír, misézik és konferenciát szervez

A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia plébánosa, vagy ahogyan sokan ismerik, Benyik atya lapunk következő Aranyemböre. Tudományos és közéleti munkássága is jelentős, hiszen ötvennél is több könyvet írt már, a plébánián huszonnyolc közösséget koordinál, miközben már három évtizede a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója.

Idén június 28-án lesz negyven­­öt éve, hogy pappá szentelték Benyik Györgyöt, aki jelentős lábnyomot hagyott már az egyházi és a tudományos életben is, valamint közéleti munkássága is meghatározó.

A tudomány számos területén jártas

1978-ban a Szegedi Hittudományi Főiskola biblikus tanára lett, illetve a papi szemináriumban a kispapok fegyelmi elöljárója, prefektusa volt, de még napjainkban is oktatja a papnövendékeket. 1980-tól 2005-ig a Biblikus Tudományok Tanszéket vezette. Oktatott ökumenizmust, szociológiát, retorikát, ó- és újszövetségi bevezetőt, szövegmagyarázatot, valamint héber és görög nyelvet is. Mindemellett kutatta az újszövetségi kortörténetet, az új­­szövetségi apokrifeket, a szenvedéstörténetet, Máté evangéliumát, a bibliakutatás tudománytörténetét és a Biblia hatástörténetét is. A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia szervezője, igazgatója és köteteinek szerkesztője közel három évtizede. 1998 és 2005 között a Szeged–Cambridge baráti társaság, míg 2001-ben a Szent-Györgyi Albert Rotary Club elnöke volt. 2011 óta plébános a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánián.

Megváltozott hallgatóság

Lapunk kérdésére elmondta, mint­­egy nyolcezer hallgatója volt. 1977–78-ban, amikor a civil teológiát kezdték oktatni Szegeden, akkor 100-200 fős évfolyamok voltak a főiskolán, volt olyan, hogy egy nap 100 fiatalt vizsgáztatott.

– Ez a katolikus egyház újjá­éledése volt, azonban jelen pillanatban minden lehetséges, ez az erőteljes kohézió mégsem érvényesül. Az évtizedek során jelentősen átalakult a hallgatók motivációja. Kezdetben még a hiányzó ismereteket akarták pótolni és ezzel a hitüket erősíteni, majd a rendszerváltás után már azt nézték, hogy ezzel a végzettséggel hol tudnak elhelyezkedni. Ma viszont már azt kérdezik, hogy hány kredit jár mind­ezért – jegyezte meg a katolikus plébános.


Kézzel írt Biblia öt kötetben

Több mint ötven könyve és hetven jelentős teológiai tanulmánya jelent már meg, miközben csaknem száz egyetemmel került kapcsolatba a világ minden tájáról. Ő kezdeményezte azt az ötkötetes, kézzel írt Bibliát, amit 2015-ben adott át Ferenc pápának. A másolásban a legkülönbözőbb emberek vettek részt, mindenki egy oldalt írt kézzel a Szentírásból, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Ötezer személyt hozott össze, Erdő Péter bíboros kézírása is látható benne. Benyik György szerint itt mutatkozott meg igazán, hogy az írásnak és a kézírásnak közösségépítő ereje van.

Barátokkal lett gazdagabb

Mint mondta, jelentős ismertségre tudott szert tenni mindeközben. – Sikerült sok Szegedért aggódó értékes embert megismernem az egyetemen, köztük többekkel éveken keresztül klubot is működtettünk szombatonként. Nem vallá­­si, sokkal inkább tudományos jellegű volt. Manapság viszont nincsenek ilyen közösségek, mert az emberek bezárkóznak, illetve attól tartanak, hogy az érzelmileg túlfűtött politika kompromittálja őket, amikor összejönnek – mutatott rá. Hozzátette, érdekes a munkája, hiszen folyamatos kapcsolatban van akadémiai személyekkel, miközben oktat és ír, illetve a baktóiaknak és a lakótelepieknek igyekszik segíteni.


Fókuszban a közösség

Fontosnak tartja a közösségépítést is, a plébánián huszonnyolc csoport működik, mindegyik más célból, de a Márton Áron cserkészcsapat százötven cserkésze is a plébániához tartozik.

– A közösségek egymáshoz való viszonya igen sokat változott az évtizedek alatt. 1971–72-ben a 11 órakor kezdődő misén a dómban minden ülő- és állóhely foglalt volt. Mind egyetemisták voltak, ma már nem tudnánk ennyit összehívni. Nekem egy szerencsém van, hogy itt, Tarjánban a templom építésekor kialakult egy olyan szolidáris közösség, ami azóta is működik. A hívek nemcsak eljönnek a misére, hanem segítik egymást. Kis templom, de nagy előnye, hogy aki ide eljön, személyes kapcsolatba kerül nemcsak a plébánossal, hanem a másik hívővel is, amire a mai vi­­lágban nagyon nagy szükség van. Ezért is fájó, hogy most zárt templomban kell miséznem, és nem találkozhatok a híveimmel – emelte ki.

Kutat és konferenciákat tervez

Amíg nincsenek a plébánián a csoportok, addig írással foglalja el magát Benyik atya. Jelenleg épp a tavalyi Biblikus Konferencia kötetének korrektúrázását végzi, a könyv címe az „Erény vagy kötelesség” lesz, összesen 28 tanulmány olvasható majd benne. – 1600 éve halt meg Szent Jeromos, a latin nyelvű, úgynevezett Vulgata Biblia fordítója, aki Csáktornyán született, amely helység egykor hazánkhoz tartozott, így jelenleg ez is foglalkoztat, ennek kapcsán egy konferenciára készülünk. Ezzel párhuzamban a latin kereszténység kialakulását kutatom, amelyhez identitáskonferencia is kapcsolódik majd, illetve szeretnék végre Lőw Immánuelről is konferenciát tartani, hiszen ő 100 évvel megelőzte a bibliatudományban is korát, most kezdünk foglalkozni olyan kérdésekkel, amelyekkel ő már korábban foglakozott – részletezte jövőbeni teendőit és terveit a lelkipásztor.

A feladatok sorának persze még itt sincs vége, ugyanis már az Újszövetség Hangos Bibliája is elkészült 500 fő felolvasó közreműködésével, most pedig az Ószövetséget szeretné hanganyagba önteni. Jelenleg a 70-80 százaléka készült el ennek a hanganyagnak. Úgy véli, a könyvben írott tudás társadalmi értelemben mindaddig halott, amíg valaki ki nem nyitja a kötetet, és a tudás a fejébe nem kerül az olvasással, ezért ezt szeretné elérni a Hangos Biblia készítésével, hogy ne csak a könyvtárban létezzen a Biblia, hanem a fejekben is.

Forrás: delmagyar.hu