Elmarad a barkaágakkal való körmenet a templomokban idén, de a barkaszentelés ugyanúgy része lesz a virágvasárnapi ünnepnek. Online kapcsolódhatnak be a hívek a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező szentmisébe. Elkezdődik a nagyhét, fontos, hogy lélekben is rákészüljünk a katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepére.
Rendkívüli helyzet elé állítja a katolikus egyházat is a koronavírus-járvány, már március 22. óta hívek nélkül zajlanak a szentmisék, és így lesz ez április 5-én, virágvasárnapon is. Fazakas Attila, Móraváros és Algyő plébánosa elmondta, amikor bevezették a látogatási tilalmat a liturgiákon, akkor még nem gondolták, hogy a nagyhetet és a húsvéti ünnepeket is online közvetítéssel kell megoldaniuk.
Pálma helyett barkával ünneplünk
– Virágvasárnapon Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük, amikor is az őt váró tömeg Messiásként fogadta, a Messiásnak kijáró tisztelettel hódoltak neki, és pálmafaágakat lengettek felette. Az ünnepi szertartásban is jelen van ez a momentum, viszont mi nem pálmát lengetünk, hanem barkaágakat szentelünk, hiszen hazánkban ez terem meg. A szentelést követően a hívekkel a kezünkbe veszünk egy-egy ágat, és így járulunk Krisztus elé egy körmenettel, jelképesen csatlakozva az előbbiekben említett tömeghez. A mostani rendkívüli helyzet viszont nem ad erre lehetőséget – emelte ki a lelkipásztor.
Jézus bevonul Jeruzsálembe, üres templomokban kezdődik a nagyhét
A pálma a győzelem és a diadal jelképe, éppen ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap, de mivel az európai országok nagy részében nincsen pálma, így az ünnepléskor a pálmaágakat gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért tiszafavasárnapként vagy egyszerűen ágvasárnapként ismerik. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül többek között az örmények, a csehek, a szlovákok, a szlovének, a horvátok, a szerbek és a macedónok nevezik.
Nem marad el a szentelés
Ugyan hívek nincsenek a templomban, a barkaszentelés mégsem marad el, hiszen az az ünnep része.
Fazakas Attila szerint most még maradt pár napunk arra, hogy felkészüljünk lélekben a nagyheti eseményekre, hogy a lehető legteljesebb módon tudjunk ünnepelni.
– Algyőn a hívek szép mennyiségű barkaágat gyűjtöttek össze, és nem szeretnénk kihasználatlanul hagyni. Ezért áthozom a móravárosi templomba, ahol a vasárnap 10 órakor kezdődő szentmisén megszentelem, ennek az online közvetítés során részesei lesznek a hívek. Ezt követően viszek egy jelentős részt belőle az algyői templom bejáratához, így mindenki tud majd hazavinni belőle. A másik része Szegeden marad a templom előterében, hiszen keddtől szombatig nyitva van, így innen is vihet bárki az otthonába – mondta el kérdésünkre.
A szenvedéstörténet is elhangzik
A most vasárnapi liturgia fontos része Jézus passiója, amit énekelve vagy felolvasva hallanak évről évre a hívek, viszont minden esztendőben másik evangelista – Márk, Máté, János, Lukács – írása alapján készült passió hangzik el. Megtudtuk, idén a Máté evangéliuma alapján íródott szenvedéstörténet következik, ezúttal a papok olvassák fel azt a templomokban.
Elkezdődik a nagyhét
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a Jézus kereszthalála előtti vasárnap. A virágvasárnappal belépünk a nagyhétbe, elkezdődik az ünnepre való teljes ráhangolódás. A koronavírus-járvány miatt viszont most nincs lehetőség arra, hogy a szent három napon a templomba menjünk imádkozni Jézusért, hogy nagypénteken megemlékezzünk Jézus Krisztus kínszenvedéséről, vagy hogy nagyszombat éjjelén jelen legyünk a feltámadási szertartáson. Pedig milyen érdekes érzéssel tölti el az embert, amikor hallhatja újra felcsendülni a harangokat és az orgonát, amikor újra fényáradat tölti be a templomot.
A lelki felkészülésre törekedjünk
– Érdemes a virágvasárnap utáni napokat komolyabban venni, és az utolsó készületekre felhasználni annak érdekében, hogy az adott napot kellően át tudjuk élni – mutatott rá. Ezalatt persze nem az utolsó kalács megsütésére vagy a lakás kitakarítására kell gondolni, kifejezetten a lelki felkészülést kell előtérbe helyezni.
– Nekünk is rá kell hangolódni, mert különös lesz, hogy egyedül kell elvégezni a szertartást, amit máskor legalább két-három segítővel teszünk. Ez nem kis kihívás számunkra. Fontos, hogy a hívek ugyanúgy részesei tudnak lenni a szent három napnak és a húsvéti ünnepnek is, mint a virágvasárnapnak, hiszen online ezt is közvetítjük. Bárki bekapcsolódhat, a nagyhéten délután négy órakor, míg húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor – részletezte.
Villőzés és kiszehajtás
A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, amelynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. Hazánkban a barkaszentelés mellett például szokás volt a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű játék, ami eredetileg nagylányok virágvasárnapi villőzésének, vagyis téltemetésnek, a Dunántúlon pedig a zöldágazásának volt része. Két gyerek szembe fordulva két kézzel kaput tartott, a többiek kézen fogva, nyolcast leírva átbújtak alatta, majd a dal végén a két kaput tartó összefogta a közelében álló gyerekeket, és megkérdezte tőlük, melyikükhöz mennek. A gyerekek a választott kapus mögé sorakoztak fel, és folytatták a dalt, amíg minden gyerek valamelyik kapus mögött állt. A Nyitra vidéki magyar falvakban a villőzés során a lányok feldíszített fűzfaágakkal járták a házakat.
Szintén az ünnepnaphoz kötődött a kiszehajtás is. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt az a szokás, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak a településen, majd elpusztították vízbe dobva vagy elégetve. Ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Magyarországon szintén mágikus rítus volt a kiszehajtás, a hozzá fűződő ének arra utal, hogy vége a böjtnek, így kiviszik a böjti ételeket, a helyükre pedig újra a zsíros ételek kerülnek, például a sonka. „Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!” – énekelték.