Csak hiú ábránd, hogy a 2015-ben Európába özönlő illegális migránsok tömege után nyugodt maradhat a kontinens. A válság nem múlt el, Afrika népessége folyamatosan nő, jelenleg is tízezrek várnak arra, hogy valahogyan Nyugat-Európába juthassanak. Vezető közéleti személyiségek beszéltek a témáról egy konferencián Szegeden, Szombaton.
Háború Európáért – Konferencia a migrációról címmel rendezett egésznapos konferenciát Szegeden szombaton a SzegedMa hírportál és a szabadkai Pannon RTV. A Gál Ferenc Főiskola, Klebelsberg Terme zsúfolásig meglelt, a témának, és valószínűleg a meghívott vendégeknek is köszönhetően. A szervezők kitettek magukért.
Az esemény moderátora Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője volt. Ő vezette fel Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség a napokban újból megválasztott elnökét, akinek az előadása után Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája mondta el véleményét a kérdésről. Őt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának aktuális helyzetértékelése követte, majd a szintén országosan ismert biztonságpolitikai szekértő, Nógrádi György következett.
Előttük a megnyitóbeszédet Kiss-Rigó László mondta el. A szeged-csanádi megyéspüspök beszéde előtt Georg Spöttle elmondta, hogy a konferencia nem véletlenül Szegeden van, hiszen Szeged „frontváros”, és itt emlékeztetett a 2015-ben történtekre, amikor gyakorlatilag ellepték a megyét az illegális migránsok.
A megyés püspök beszéde első részében az úgynevezett politikai korrektségre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a migráció kifejezettek kapóra jöhetett bizonyos köröknek, abban a folyamatban, ami nagyjából 30 éve kezdődött. Emlékeztetett, hogy az angliai Oxfordban az önkormányzat már sok évvel ezelőtt hozott egy rendeletet, ami megszabta, hogy a városi hivatalos levelein a karácsonyi jókívánságokat csak úgy lehetett kifejezni, hogy a karácsony szó nem szerepelhet az üdvözleteken.
Kiss-Rigó László szerint a folyamat jelenleg is tart. Szerinte Európa polarizálódik, ráadásul nem is egyértelműen jobb, vagy baloldal mentén, hanem a „tömegesedés” vagy az „értékmentesség”, vagy pedig a társadalmat közösségé formálás mentén.
– Ebbe a helyzetbe robbant be a tömeges migráció néhány évvel ezelőtt. Akik pedig a tömegesedés, vagy a nyilvános keresztény értékek eltűnését várják, ők ennek a haszonélvezői. Nekik a migráció szervezése a fő feladat – fogalmazott.
Erős beszédet mondott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is. Pásztor István elmondta, hogy a vajdasági magyarok az egységes magyar nemzet részei. Hozzátette, hogy az utóbbi időben jelentősen javultak a nagyar-szerb államközi kapcsolatok, utána viszont rátért arra, hogy mit éltek át a migránsválság idején.
– Amikor tízezrével özönlöttek át a Vajdaságon az illegális migránsok, igazából az ott élők látták, hogy ez mit jelent. Az ami 2015-ben bekövetkezett, sokkhatást váltott ki, sokunkban. Úgy vonult végig rajtunk rengeteg ember, hogy semmilyen papírja sem volt. Átgázoltak mindenen. Volt olyan falu, ahol a parkban komplett földcserét kellett csinálni a szennyezés miatt. Külön buszjáratokat kellett indítanunk, mert a gyerekek, mire az iskolából hazaértek, tetvesek, rühesek lettek. A királyhalmi temetőben pedig például feltörték a halottasházat, és felgyújtották a fából készült ajtót. Ilyenek voltak a mindennapjaink – fogalmazott a politikus. Közben beszéltünk a hallgatóság közül is sokakkal akik hasonlóan vélekedtek, mint az előadók.
Horváth Ede elmondta, hogy szerinte most egy olyan sorsdöntő pillanatban vagyunk, amikor „elindulhatunk a pokol felé, vagy elindulhatunk egy úton, aminek a végén Magyarország maradhatunk”.
– A lényeg, hogy az a kultúra, amiben élünk, megmarad-e, vagy engedünk a liberális nyomásnak. Most nem szabad rosszul dönteni – mondta a férfi.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig egyebek mellett arról is beszélt, hogy mit tett a magyar kormány a migráció megfékezéséért. Bakondi György ezeken túl emlékeztetett, hogy a bevándorláspárti erők legalizálni szeretnék a migrációt többek között névtelen bankkártyákkal és állandó migrációs útvonalak nyitásával.
A szünet után Nógrádi György előadása következett. A biztonságpolitikai szakértő Németország, illetve Nyugat-Európa helyzetét elemezte, és ő is elmondta, hogy Nyugat-Európa jelenleg tehetetlen, olyan vezetői vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, mit cselekszenek a migráció támogatásával.
Kiss Ilona pedig, – aki a hátsó sorokból követte végig az előadásokat – azt mondta lapunknak, hogy tart a migrációtól, és szerinte szükség van a hasonló konferenciákra, hiszen itt valóban képbe kerülhetnek az emberek a tényleges problémákról.
Forrás: delmagyar.hu