Kiss-Rigó László: a teljes élet győzelme a húsvét – mindannyian az élet győztesei lehetünk

A húsvét igazi mondanivalója az, hogy az életnek van értelme – hangsúlyozta a keresztények legnagyobb ünnepének üzenetét Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. Az egyházi vezetővel a húsvét lényegéről, a vallás és a hit fontosságáról beszélgettünk.


– A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, mégis manapság inkább a karácsonynak van nagyobb szerepe az életünkben.
– A hívő embereknek a húsvét az ünnepek ünnepe. A keresztény közösség számára a vasárnap azért vált ünnepnappá, mert ekkor emlékeztek meg minden héten Krisztus feltámadásáról. Minden vasárnap összejöttek és megünnepelték ezt. Ez az eltelt évek alatt megváltozott, manapság a többség évente egyszer ünnepli meg a Megváltó halálát és feltámadását. Minden húsvéti szimbólum a feltámadás értelmét világítja meg. A locsolkodás a keresztségre emlékeztet, a húsvéti tojás a zárt sírra, amelyből az élet feltámad, de ezek nem annyira tudatosak, sokan locsolkodnak ugyan, ám vallási hagyományokat nem feltétlenül ismerik. Karácsonykor – bár sokan nem tudják – az ajándékkal arra akarjuk emlékeztetni egymást, hogy Isten megajándékozott bennünket azzal, hogy emberként közénk jött.

Jobban kell figyelnünk keresztény értékeinkre

– A húsvét sok érzelmet hordoz, a gyászt, a bánatot, majd örömöt is. Mi most az ünnep üzenete felénk?
– A húsvét igazi mondanivalója az, hogy az életnek van értelme. A teljes élet győzelme a húsvét, és ebből a győzelemből mindenki részt kaphat. Mindannyian az élet győztesei lehetünk, rajtunk múlik élünk-e ezzel a lehetőséggel. Úgy látom, manapság sokan élnek érték nélkül, és követnek olyan ideákat, melyet mások határoznak meg. A Notre-Dame tetőszerkezetének leégése egy figyelmeztetés: az európai keresztény embernek jobban kellene figyelnie értékire. Manapság divat bizonyos ideológiai körökben, hogy az ember tagadja le az identitását, múltjával ne törődjön. Ilyen értelemben ez a tragikus esemény figyelmeztetés is lehet, kicsit talán felébreszti az európai kereszténységet, hogy komolyabban vegye anyagi értékeit.

– Csak az anyagi értékeit?
– Nem természetesen nem, a Notre-Dame önmagában is felbecsülhetetlen értékű, de természetesen nem az itt a fontos, hanem az, amit szimbolizál, vagyis magát a kereszténységet.

A húsvét üzenete örök

– Sokan féltik a kereszténységet, hogy háttérbe szorulhat Európában.
– Van egyfajta ideológia, amelynek az a mondanivalója, hogy az igazi demokráciában nincsenek konkrét értékek: mindegyiktől távolságot kell tartani, amely oda vezet, hogy saját értékeinket sem szabad hangsúlyozni, sőt tagadni kell. Ez az ideológia a tudatos keresztény rombolás Európában, ám ez önmagában nem vezetett elég gyorsan eredményre, így a migráció szolgálja azt, hogy segítsen Európa identitásának teljes elvesztésében. Az ember szabad és önként teheti magát tönkre, vagy gondolkodhat és megőrizheti szabadságát, ez most a tét.

– A hit segíthet ebben?
– Nem mindegy, hogy miben hiszünk, könnyen bohócot csinálhat magából az, aki nem tudja miben hisz. A hit fontos dolog, ám a keresztény hit nem erről szól. Az egyedül a feltámadt Krisztusra vonatkozik, vagy ismeri valaki őt és az ő feltámadását és élő kapcsolatban vele, vagy nincs. Ha nincs akkor nem a vallásról beszélünk. Európában a kulturális gyökerek adottságok, azoknak is akik nem vallásosak. De ez nem a keresztény hitet jelenti, azt magunkban kell megtalálnunk. Ahogy mondtam, a húsvét üzenete örök, de hogy meghalljuk-e, az csak rajtunk múlik.

Az utolsó vacsora miséje a Móravárosi Szent Kereszt plébánián. A csütörtök esti mise végeztével Fazakas Attila atya szimbolikusan leszed mindent az oltárról. Ez a művelet, az oltárfosztás, Jézus elfogásának és ruháitól való megfosztásnak a szimbóluma.

Fotó: Frank Yvette

Forrás: delmagyar.hu