Csongrád megye – Advent időszakában saját hitünk megtalálása a legfontosabb – mondta Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. Lapunknak adott interjújából az is kiderül: Szeged csak összefogással fejlődhet.
– A szokásoknak megfelelően ön gyújtotta meg Botka László polgármesterrel közösen az első gyertyát az adventi koszorún. Mennyiben más ma az adventi várakozás, mint korábban?
– Sok minden változott. Emlékszem, a 70-es, 80-as években az advent annyit jelentett, hogy amikor bronz-, ezüst- és aranyvasárnap volt, felbolydult minden.
– Adventi koszorút csak a templomokban láthattak az emberek, még az otthonokban sem volt, nemhogy az utcán, közösségi tereken. Most felgyorsultabb minden. Mindenhol reklámok jönnek velünk szembe, mégis úgy érzem, nem csak efelé megy a világ. Hiszen egyre több a jótékonysági akció, közösségi, kulturális program. A mai rohanó világban nem tehetjük meg azt, hogy elvonuljunk egy napra csendben, de millió lehetőség van arra, hogy a lényeghez közelebb kerüljünk: átgondoljuk az emberi kapcsolatainkat, az életünket, az Istennel való kapcsolatunkat. Ezekre a közösségi programokon, például az adventi gyertyagyújtáson is lehetőség van.
– Arra egyáltalán van időnk, hogy megálljunk egy pillanatra?
– Fontossági sorrendet kell felállítani. Engem is sok helyre hívnak, év végén mindig sok a munka. Lehet, hogy a templomba nem mennek el az emberek, de átgondolják, hogy fontos számukra keresztény értékrendjük, és ilyenkor előtérbe kerül az adakozás is. Különböző utak vezetnek ahhoz, hogy az igazi értékekkel kapcsolatba kerüljenek az emberek. Mindenkinek meg kell dolgoznia a saját hitéért. Nem az a fontos, hogy feltétlenül templomba járjanak, hanem azt kell elérni, hogy saját identitásukat, saját hitüket meg tudják élni, legyen szó bármilyen vallásról.
– Említette, hogy sok a feladata. Több beruházás is zajlik az egyházmegyében, ezek egyike a dóm felújítása. Hol tart ez most?
– Két lépcsőben történik a teljes felújítás. Az egyik már befejeződött, most a homlokzat és a két torony renoválása szükséges. A lépcsősor, az épület néhol balesetveszélyes. Nemcsak esztétikai, hanem állagmegóvási szempontból is fontossá vált a beruházás. Ez folyamatban van, a közbeszerzést újra kiírtuk, amint lehet, elkezdjük a munkálatokat. Kívülről teljes felújítás, a világítás és a füves rész rendezése várható. Ami igazán nagy jelentőségű: bevezetik a padlófűtést termálvíz felhasználásával, így télen normális hőmérséklet lesz a templomban. A mi éghajlatunkon kevés nagy templomban fűtenek – ez egy nagy dolog, úgy gondolom.
– A Dóm tér rekonstrukciója is szükségessé válik lassan, ráadásul 2030-ban lesz az egyházmegye millenniuma. Mit terveznek?
– Már akár 2020-ra érdemes lenne egy teljes Dóm téri rekonstrukciót csinálni. Ám ehhez hármas összefogásra lenne szükség, mivel három tulajdonos van: a város, az egyetem és az egyház. Az egyetemnek is évfordulója lesz, mi pedig 2020-ban a Dóm tér avatásának is a 90. évfordulóját ünnepeljük.
– Ezek szerint úgy gondolja, hogy mindenképpen összefogásra van szükség ahhoz, hogy fejlődjön Szeged?
– Józan összefogás mindenképpen szükséges. Óriási lehetőségek vannak, hiszen a városnak jók a földrajzi, gazdasági, geopolitikai és kulturális adottságai, van még mit kiaknázni. Mindig azt mondtam, amit csinálunk, azt nem magunkért csináljuk. Ha három olyan intézmény összefogna, mint az egyetem, a város és mi, akkor csodákat lehetne tenni.
– Most is zajlik néhány olyan beruházás, amely eredendően nem az egyházat szolgálja.
– Igen, ilyen például a Tóth Péter palota, a Belvárosi híddal szemben. Ennek rendbetétele nem az egyházmegyét szolgálja, hanem az egész társadalmat. Az épület pár éve került vissza hozzánk, nem kértük ezt, hanem kaptuk. Azt sem tudtuk, milyen funkciót adjunk neki. Aztán szembesültünk vele, hogy az SZTE Vántus István Gyakorló Iskolájának ingatlana nincs túl jó állapotban, így örömmel felajánlottuk ezt az épületet. Ez a mi projektünk ugyan, de nem a mi fenntartásunk alá tartozik az iskola, az egész város érdekét szolgálja. A másik ilyen az Apáthy István Kollégium ügye. Az egyetemnek égető igénye, hogy legyen egy korszerű és több férőhelyes kollégiuma. Az épület elavulttá vált, ezt kiürítik majd, valószínűleg lebontjuk, és befejezzük az eredeti tervek alapján az U alakú épületet.
– Azt ígérte januárban lapunknak adott interjújában, hogy jövő szeptemberben már elindulhat az oktatás az előbb említett Tóth Péter palotában. Még nem kezdődött el az átalakítás. Valós időpont ez?
– Elméletben igen, elkészülhet addig: fizikailag nincs akadálya, inkább jogi van. A tervek készen vannak, az engedélyeztetés folyamatban van. Közben tárgyaltunk az egyetemmel és az intézménnyel is. Azt szeretnék, ha az iskola fenntartását is átvennénk. Azt viszont tanév közben nem lehet, csak nyáron, így előfordulhat, hogy csak a következő tanévben költözik oda a zenei szakközép.
Forrás: delmagyar.hu