A magyar lét kulcskérdése a demográfia és az egészségpolitika. A 24. órában vagyunk, ha nem változtatunk, elkerülhetetlen a nemzetfogyás – hangzott el A nevelés ügye alcímmel rendezett III. Demográfia és egészségpolitika konferencián Szegeden.
A 21. századi európai és magyar lét kulcskérdése a demográfia és egészségpolitika, hiszen köztudott, hogy elöregedő társadalomban élünk – hívta fel a figyelmet a konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) helyettes államtitkára.
Azt mondta, a nemzetfogyás megállítása a záloga annak, hogy a demográfiai folyamatok negatív tendenciáját megállítsuk, illetve ellenkező irányba fordítsuk. Emlékeztetett, azt a tendenciát, hogy a halálozások száma magasabb, mint a születéseké, a kormányzat több intézkedéssel is próbálja ellensúlyozni. Ilyen például a családi otthonteremtési kedvezmény, a nők támogatása a munkaerőpiacra történő visszatérésre, valamint a gyermekvállalással kapcsolatos szociálpolitikai intézkedések.
– A cél, hogy Magyarországon magyar emberek oldják meg azokat a demográfiai problémákat, amelyekkel nemcsak mi, hanem Európa számos más országa is szembenéz
– közölte a helyettes államtitkár.
Bártfai György, a Diczfalusy Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes termékenységi ráta akkor megfelelő, ha 2,1, ezzel szemben ma hazánkban ez mindössze 1,49. A professzor szerint a 24. órában vagyunk, ügyelni kell arra, hogy ne érjen el akkora arányt a nemzetfogyás, ami már nem korrigálható. Úgy látja, most még van esély arra, hogy a korrekció végrehajtható legyen.
Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke arról beszélt, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem csupán az okoz problémát, hogy külföldre mennek az orvosok dolgozni, hanem az is megfigyelhető tendencia, hogy sokan elhagyják az orvosi pályát, s bár Magyarországon maradnak, nem gyógyító tevékenységet végeznek.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora is a társadalom legnagyobb kihívásának nevezte a népességfogyás megállítását, és úgy vélte, a nevelésnek is fontos szerepe lehet a szemléletformálásban.
A Szeged–Csanádi Egyházmegye, a Gál Ferenc Főiskola, az EMMI, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság, valamint a Diczfalusy Alapítvány által rendezett szegedi konferencia egy sorozat harmadik állomása volt Kecskemét és Gyula után. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere elmondta, Székesfehérváron, Pécsett, Kiskunmajsán, a vajdasági Zentán is tartanak hasonló szakmai eszmecserét, a sorozatot pedig egy fővárosi rendezvény zárja. Kiemelte, azért hívták életre a programot, mert szerintük a tudományos élet, az orvostársadalom és a szakpolitika együttműködésére, tudományközi gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a népesedési folyamatok pozitív irányba mozduljanak el.
Forrás: delmagyar.hu