Ma rendezik a Klebelsberg emlékverseny döntőjét

300 iskola diákjaiból kerültek be a döntőbe a legjobbak

Az Emlékverseny célja, hogy a tanulók önálló ismeretszerzés, kutatás segítségével megismerjék Klebelsberg Kuno korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter életét, munkásságának történelmi jelentőségét, oktatási és kulturális örökségét, különös figyelmet fordítva arra, hogyan alakította át a magyar közoktatást és kultúrát. Az első fordulóra 300 iskolából érkeztek nevezések. Itt egyebek mellett egy kisfilmet kellett forgatniuk egy korabeli testnevelés óráról, drámapedagógiával és forráskutatással is kellett foglalkozniuk, levelet írtak Klebelsberg nevében Bethlen István miniszterelnöknek a népoktatás bővítéséről, előkészítettek egy tantervreformot, kongresszusi felszólalást írtak a sportuszodák finanszírozásának szükségességéről, de interaktív digitális idővonalat és művészeti alkotást is készítettek.

Az eredmények alapján választották ki azt a 10-10 négy fős csapatot általános és középiskolás korosztályban, melyek  a döntőt vívják Ópusztaszeren pénteken. Számukra csütörtök este megnyitó ünnepséget tartottak a Szegedi Dómban. A több mint kétórás ceremónián a köszöntő beszédek mellett néptánc, tűzzsonglőr bemutató, kórusének, orgonajáték, minikoncert és vers is színesítette a programot.

Klebelsberg értékeivel nem lehet nem azonosulni

A diákokat és felkészítőiket elsőként Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ igazgatója köszöntötte. Emlékeztetett: Klebelsberg Kunó életét és jellemét a haza szolgálatába állította. – Olyan ember volt, akinek értékeivel nem lehet nem azonosulni. Sőt, kötelességünk ezeket az értékeket tovább erősíteni – mondta.

Róth Márton, a Szeged-Csanádi Egyházmegye külügyi és közkapcsolati igazgatója úgy fogalmazott, a tudás, a kultúra és a nemzeti összetartozás erejét ünnepeljük.

– Ez nem csak verseny, szellemi zarándoklat is – mondta. Arra is emlékeztetett, hogy ha Klebelsberg nem lett volna, nem állnának azok az épületek sem, amelyekben Szent-Györgyi Albert Nobel-díjhoz vezető kutatásait végezte.

Emlékhely lehet a Dóm és a Dóm tér

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára Klebelsberg Kunót a 20. századi magyar oktatástörténet egyik legnagyobb formátumú alakjának nevezte.

– Akkoriban fel kellett állnia országunknak a trianoni vereségből és újjá kellett építeni a csonka országot. És világos volt, hogy az elhatalmasodott demagógiával szemben a kiművelt emberi főkből kellett egyre több. A lakosság műveltsége pedig mérhetően emelkedett is a két világháború között – jelentette ki.

Salgó László Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja úgy méltetta Klebelberget, hogy olyan oktatási rendszer alapjait tette le, melynek Nobel-díjasainkat, Szent-Györgyi Albertet, Karikó Katalint és Krasznahorkai Lászlót is köszönhetjük. Beszédében azt is bejelentette, hogy Mihálffy Béla országgyűlési képviselő a parlament elé vitte azt a kezdeményezést, hogy a Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhely legyen. – Ezzel jogilag is oda kerülhetnek, ahová a szegediek szívében már tartoznak – mondta.

21. századi versenynek ad otthont a vármegye

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke ehhez kapcsolódva azt mondta, ennél méltóbb helye nem is lehetne ennek az ünnepségnek. A versenyt pedig egyedinek nevezte, ahol a 21. századi elvárásoknak megfelelően a kreativitásra, interaktivitásra, informatikai tudásra és csapatszellemre is szükség van.

Az utolsó beszédet Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója mondta. Az itt elhangzott bejelentés kapcsán annyit mondott, mikor máskor, ha nem ebben az emlékévben kell csatlakoznia Szegednek a 21 magyar emlékhelyhez.

– Ezeket pedig be kell kapcsolni a magyar oktatásba, hogy a diákok szerezzenek élményeket, érzelmeket és emlékeket ezekkel kapcsolatban. Csak akkor tud a nemzet megmaradni, ha jól tudjuk történelmünket és ezáltal nem követjük el azokat a hibákat, amelyekben Magyarország már többször belesodródott – fogalmazott.