Egy héten át Jézus előtt, Ferenc pápa látogatásáért

Beszámoló a második szegedi 168 órás szentségimádásról

Ferenc pápa a látogatása előtti vasárnap arra kérte a magyarokat, hogy imával kísérjük ezen az úton, mi pedig a kérésére még aznap este el is kezdtük az imádságot. Igaz, már jóval előbb megkezdtük az előkészületeket rá.

A szegedi folyamatos szentségimádás csapata adta a szervezési hátteret, a törzsgárdát és a helyszínt: a jezsuiták templomának kápolnájában április 23-án, 19 órakor indult el a szentségimádás és 168 óra múlva, vasárnap, amikor Ferenc pápa hazaért Rómába, ért véget. Az imádság újra megmozgatta Szegedet: a házigazdák mellett minden órának volt külön felelőse is, de rajtuk kívül – főleg a nappali órákban – betértek mások is, és általában öten, de gyakran tizenöten imádkoztak egyszerre. De olyan is volt, amikor csaknem ötvenen. Jöttek egyénileg az egyházmegye szinte minden plébániájáról, párban barátok vagy házastársak, fiatalok és idősek, különféle mozgalmak tagjai, a püspökség munkaközösségei, imaközösségek, sőt még dicsőítő csoport is. Az imaórák általában csendesek voltak, de a csendből kinőtt néhány hangos is: Isten igéjének felolvasásával történő, rózsafüzéres vagy dicsőítő énekes. Az imaszándék közös volt: a Szentatya magyarországi látogatásáért, hogy Ferenc pápa jelenlétével és vezetésével az egység növekedjen hazánkban, az egység Isten szándékával, a közösségeink, a felekezeteink, és minden magyar között.

Ahogy részt vettünk Budapesten a látogatás programjain, örömkönnyeink közepette teljesen egyértelmű volt számunkra, hogy az Úr szívesen válaszolt az imáinkra. Persze nem csak a miénkre, de ami történt Ferenc pápa körül, még a mi kéréseinket is felülmúlta. Örülünk, hogy imahátteret adhattunk a Szentatya apostoli útjának.

 

 

Szerző: Gyuris Gellért kateketikai munkatárs

Fotó: Mader Balázs