Csongrád megye, Szeged – Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök 65 éve válaszolt igennel Krisztus hívására. Pappá szentelésének évfordulója kapcsán lapunknak azt mondta, választott életútja az Isten kegyelme: ő hívta erre az útra.
Olyan időszakban döntött úgy Gyulay Endre, hogy a papi hivatást választja, amikor ezt az államhatalom nem nézte jó szemmel. A nyugalmazott szeged–csanádi megyés püspök azonban azt mondta, pontosan tudta, hogy mire vállalkozik, s utólag egyfajta felkészülésként tekint a megélt házkutatásra, arra, hogy figyelték, miről prédikál a templomban.
– Az én hivatásomnak két titka van: az egyik kilencéves koromig nyúlik vissza, amikor édesanyám meghalt, a másik pedig egy körmenet. Nagyon beteg volt édesanyám, már el volt látva szentségekkel, de kitartott, és megvárta, míg Klivényi Lajos prépost hazatér szabadságáról. Beszélt vele, s aznap este meghalt, ám nem tudtam meg sokáig, hogy miről beszéltek. Később egy úrnapi körmeneten valami belső hang megszólalt bennem: mi lenne, ha te vinnéd az oltáriszentséget? Ez a két dolog tekinthető hivatásom indulásának. Csak az 1953-as felszentelésem után egy évvel tudtam meg, hogy édesanyám halála előtt azt kérte a préposttól, mindent tegyen meg, hogy pap legyek – elevenítette fel a nyugalmazott püspök.
Nagyon sok helyen megfordult plébánosként, mert az egyházi hivatal számon tartotta. – Ha jól dolgozott valaki a közösségért, akkor megkapta a püspök az utasítást, hogy most már elég lesz. Ha valakit nem óhajtott áthelyezni, akkor az illetőt egy kis üdülésre betették a rács mögé – elevenítette fel Gyulay Endre.
1987. június 5-én tette közzé II. János Pál pápa három új magyar püspök, köztük Gyulay kinevezését is, amivel kapcsolatban elmondta, Grósz Károly idejében valamivel könnyebb volt az életük, ám mégsem számított arra, hogy milyen változások előtt áll hazánk. 1988-ban írt egy cikket Megértően és türelmesen címmel, amelyben úgy fogalmazott, Szent Sebestyénhez hasonlóan az egyházat is halálra ítélték az elmúlt negyven évben, de még élnek, s továbbra is készek a szolgálatra, de kérik vissza iskoláikat. – A püspöki kar nem dicsért meg a cikkért, mint ahogy az ÁVH sem, de nem lett különösebb következménye. Akkor kezdtem megérezni, hogy most már nem olyan nagy rajtunk a nyomás – mondta.
Arra a rendszerváltásig kellett várni, hogy az egyház visszakapja intézményeit, ám ez sem volt egyszerű időszak. – Szentesen egy olyan iskolát kaptunk vissza, amelynek az igazgatója református volt, a tantestületnek pedig nagyjából hetven százaléka piros könyves, azaz párttag. Szakmailag felkészülten dolgoztak, csak a tény volt furcsa, hogy egy katolikus intézményben pont katolikusok alig vannak – magyarázta.
Igaz, 19 év főpásztori munka után 2006-ban nyugalomba vonult, de ma is dolgozik. – A dómban misézek és gyóntatok, hívnak búcsúkba is. Amíg visz a lábam, s forog az agyam is, teszem a dolgom, amire Krisztus hívott – mondta lapunknak.
Gyulay Endre ma ünnepli pappá szentelésének 65. évfordulóját a dómban. A hálaadó vasmise 10 órakor kezdődik.
Névjegy:
Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. A szegedi dómban szentelték pappá 1953. október 21-én. Segédlelkészként tevékenykedett Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán. Kinevezett plébános 1960- tól volt Domaszéken, Mezőhegyesen, majd templomigazgató Makón. 1972-től retorikatanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. 1983-ban Rókuson lett plébános. 1987 júniusában nevezték ki főpásztornak, 19 évig volt a Szeged–Csanádi Egyházmegye élén.