A Szentlélek kiáradását ünneplik a keresztény közösségek. A pünkösd a megújulás és a remény ünnepe, a krisztusi ígéret beteljesülése: „nem hagylak árván titeket”. A Szentlélek ajándékairól Kondé Lajos atyával beszélgettünk. A szegedi Dóm plébánosa azt is elmondta, melyek azok az erények, amelyek által ma is tetten érhető a Lélek munkája.
A pünkösd a keresztény egyház születésnapja. Krisztus feltámadása után ötven nappal a Szentlélek eltöltötte az apostolokat, akik különböző nyelveken kezdték hirdetni az evangéliumot. A szegedi Dóm plébánosa, Kondé Lajos szerint a pünkösd aktualitása kétezer év után sem kopott meg, ma is ugyanarról szól, mint az első ünnepen: a félelmek legyőzéséről, a megújulásról és arról, hogy az ember merjen ráhagyatkozni a Jóisten gondoskodó szeretetére.
– Ez egy folyamat volt. Jézus feltámadása után többeknek megjelent, hogy megerősítse, valóban ő az, valóban feltámadt. Megjelent Mária Magdolnának, Tamásnak, a tanítványoknak, asszonyok csoportjának. Húsvét után a tanítványokon ugyanis erőt vett a félelem, a bizonytalanság, elhúzódva, összezárva éltek. A pünkösdi esemény hatására azonban kiléptek a világba és elkezdték hirdetni az örömhírt – mondta Kondé Lajos.
A plébános szerint a fordulatot a Szentlélek ereje idézte elő bennük: a bizonytalanság helyébe bátorságot, a félelem helyébe küldetést adott.
– Ez a missziós lelkület, az evangélium hirdetésének feladata azóta is jelen van az egyházban – jegyezte meg.
A pünkösd üzenete ma is megrendítően aktuális: „nem hagylak árván titeket”
Lajos atya emlékeztetett, hogy Jézus már kereszthalála előtt beszélt a Szentlélek eljöveteléről. Nem váratlan esemény volt tehát a pünkösd, hanem egy előre megígért találkozás.
– Jézus azt mondta: „én elmegyek, de elküldöm a vigasztalót”, „eljön a Lélek, aki megerősít benneteket”, „nem hagylak árván titeket, veletek vagyok a világ végezetéig”. A Lélek jelenléte az egyház működését is élteti és az ember személyes bátorságát is megerősíti – mondta.
A plébános szerint a pünkösd egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy az ember nincs magára hagyva. A Szentlélek elsősorban nem látványos csodákban mutatkozik meg, hanem csendes belső erőként: amikor valaki képes újrakezdeni, megbocsátani, kitartani vagy reményt találni egy nehéz élethelyzetben.
Nem varázserő, hanem belső tartás: ezek a Szentlélek ajándékai
A keresztény hagyomány szerint a Szentlélek hét ajándéka segíti az embert abban, hogy helyesen lássa önmagát, a világot és Istent. Ezek nem misztikus képességek, hanem olyan belső erények, amelyek a hétköznapi életben mutatkoznak meg igazán.
A bölcsesség segít különbséget tenni a mulandó és az örök értékek között. Az értelem rávezet arra, hogy a hit nem az ész ellentéte, hanem annak kiteljesedése. A tudomány ajándéka megmutatja, hogy a hit és a tudás egymást erősítve vezet bennünket az igazság megismerésének útján. A tanács eligazít a döntéseinkben és abban, hogyan állítsuk helyes fontossági sorrendbe a feladatainkat. Az erősség kitartást ad a nehézségek idején. A jámborság Isten szeretetéhez és belső szabadsághoz vezet. Az istenfélelem pedig nem rettegést jelent, hanem annak vágyát, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból és mások javát szolgáljuk.
Kondé Lajos: a Lélek munkája ma is látható az emberek életében
A pasztorális püspöki helynök arról is beszélt, hogy nemrég 18 pappal közösen értelmezték korunk kihívásai tükrében a Szentlélek gyümölcseit. A régi történelmi egyházmegye területéről – Temesvárról és Nagybecskerekről is – érkeztek lelkipásztorok Szegedre. A cél az volt, hogy megfogalmazzák, mit jelenthetnek ezek az ajándékok a 21. század emberének, és hogy a Lélek munkája ma is nagyon konkrét emberi tulajdonságokban válik láthatóvá.
Ilyen erény a hűség, vagyis, hogy az ember akkor is kitart a szava mellett, amikor senki sem látja. Valamint a szelídség, amely nem gyengeséget jelent, hanem azt, hogy nem kell mindent azonnal és erőből kierőszakolni.
– A mai világban annyiszor elhangzik, hogy „akarom”. A szelídség éppen arról szól, hogy semmi se legyen izzadságszagú – magyarázta Lajos atya.
A listán helyet kapott a kedvesség is, amelyet a mások iránti éber érdeklődésként határoztak meg. Az önuralmat szintén a Lélek ajándékai közé sorolták, ami azt jelenti, hogy komolyan veszem az érzéseimet, de nem mindig engedelmeskedem nekik. A türelem a kellemetlenségek elviselésének képessége, a béke belső nyugalmat jelent a külső stresszel szemben, az öröm pezsgő energiát az egyszerű létezésben, a szeretet egyre több ember spontán elfogadását. A jóság pedig azt, hogy minden találkozásban átragyog, hogy értékesnek és szentnek tartjuk a másik embert
– A Lélek munkája ezeken keresztül érezhető az életemben. Ha ezt megvalósítom, akkor a Lélek működik bennem, a Szentlélek ad erőt a megvalósításhoz – tette hozzá.
„Aki fontos számunkra, annak időt adunk az életünkben”
Felmerülhet a kérdés: hogyan nyerhetők el a Szentlélek ajándékai? Kondé Lajos szerint erre nincs gyors recept, mert a Lélek nem csettintésre működik. Az Istennel való személyes kapcsolat teszi képessé az embert arra, hogy felismerje a Szentlélek csendes működését az életében. Ehhez azonban idő kell.
– Nagyon fontos, hogy az Úristennel időt töltsek. Megérezzem, hogy velem van. A Lélek megszólít, ösztönöz dolgokra, formál, de az embernek meg kell érnie arra, hogy a külső stresszel szemben rátaláljon a belső nyugalomra. Rá kell tudnom hagyatkozni az Istenre. Nem azt kell sürgetni, hogy minden azonnal oldódjon meg, hanem szépen lassan engedni, hogy a Szentlélek átjárjon – mondta.
A plébános szerint a Szentlélek sokszor váratlan módon mutat új utakat.
– Olyan, mint a búvópatak: sokszor nem is gondoljuk, hogy ott bukkan fel, ahol. Mindig az evangéliumi forrásból indul ki, mégis mindig új megfogalmazása az örömhírnek – magyarázta Lajos atya.
– Aki fontos számunkra, annak időt adunk az életünkben. Anélkül minden kapcsolat kihűl. Így van ez az Úristennel is – tette hozzá.
A világ zajosabb, de a küldetés és a kihívás kétezer éve változatlan
Kondé Lajos rámutatott, hogy az egyház küldetése kétezer éve ugyanaz: minden korban érthetővé és átélhetővé tenni Krisztus tanítását.
– A pünkösd mindig a megújulást segíti, ugyanakkor minden korban az evangéliumi üzenetek jelentik az alapját. A Lélek abban segít, vezet, hogy Krisztus tanítását hogyan lehet megélni itt és most – mondta.
Arra a kérdésre pedig, hogy ma nehezebb-e ezt a küldetést teljesíteni, mint korábban, mosolyogva kérdezett vissza a plébános:
„ Mikor volt könnyű?”
Szerinte, bár ma sokkal több az inger, a zaj és a figyelemelterelés, az első keresztények helyzete sem volt egyszerűbb, mint a mai lelkipásztoroké.
– Attól, hogy kevesebb volt az inger és a kínálat, kétezer éve sem volt könnyebb. Az egyháznak ma is ugyanúgy helyt kell állnia, ugyanúgy jelen kell lennie, ugyanúgy mindent meg kell tennie azért, hogy hozzásegítse a mai embert az üdvösséghez. Az pedig, hogy nem feltétlenül tömegek reagálnak az örömhírre, nem újdonság. A 12 tanítvány tömeg volt? Nem mondhatnánk. Jeruzsálemben sok ezer ember lakott, a tizenkettő szinte semmiség volt. De mégis elindultak, mert a Szentlélek átjárta őket, vezette őket, segítette őket – mondta, majd hozzátette: ugyanez az erő ma is jelen van.
– Minket is átjár, vezet, segít és elhalmoz ajándékaival, ha hajlandók vagyunk időt szánni az Úristenre – zárta a beszélgetést Lajos atya.
Forrás: delmagyar.hu
