Kiss-Rigó László: „Krisztus nem eltörölte a rosszat, hanem legyőzte”

Dátum Közzétette
Egy háborúkkal, gyűlölködéssel és zajjal teli világban különösen aktuális a kérdés: milyen vigaszt nyújthat, milyen reményt adhat korunk emberének a húsvét ünnepe? Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök úgy fogalmazott: Krisztus nem eltörölte a rosszat, hanem legyőzte. Kínszenvedésével, kereszthalálával és feltámadásával megmutatta, hogy mi az emberi élet valódi célja, és utat nyitott, hogy részesévé válhassunk győzelmének.
Húsvétkor a keresztény világ Jézus kínszenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékezik. Az ünnep azonban jóval több puszta múltidézésnél. Nem egyszerű történetmesélés, hanem olyan tapasztalat, amely ma is formálja az embert. Kiss-Rigó László rámutatott, hogy a húsvét ünnepe áthidalja a kétezer éves távolságot: lehetőséget ad arra, hogy a mai ember is kapcsolatba kerüljön a megváltó Krisztussal.
Kiss-Rigó László
Kiss-Rigó László kimondta: világunk borús, békétlen, rendkívüli nehézségekkel teli, mégis van okunk a reményre. Fotó: Gémes Sándor

Több mint emlékezés: találkozás Krisztussal

A szeged-csanádi püspök felidézte, hogy a hívő keresztény közösség tagjai kezdettől fogva minden vasárnap összejöttek megünnepelni Jézus feltámadását, ami akkori számítás szerint a hét első napja volt. Akkor is, amikor a Római Birodalom idején üldözték őket.

– Kétezer év óta ezt tesszük nemcsak minden vasárnap, de minden szentmisében, amikor azt mondjuk: „halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”. Tehát nem csak egyszerűen felidézzük, hanem azonosulunk vele, magunkra alkalmazzuk – fejtette ki.

A keresztények hite szerint tehát Krisztus halála és feltámadása nem egy múltbeli esemény a sok közül, hanem az egész történelmet meghatározó fordulópont. Ez az oka annak is, hogy azok is kapcsolatba kerülhetnek vele, akik nem voltak kortársai, tanúi az eseményeknek: az ünneplésen és az Eucharisztián keresztül ma is jelenvalóvá válhat a hívek számára.

Kiss-Rigó László: Isten nem elvette a szenvedést, hanem iránytűt adott

Hogy napjainkban milyen világot ragyoghat be a húsvéti gyertya világossága, Krisztus feltámadásának örömhíre?

– Sajnos elég borús, békétlen, rendkívüli nehézségekkel teli a társadalom. Háborúk zajlanak, és közben mi magunk is hozzájárulunk a feszültséghez. A közösségi médiában az emberek a legembertelenebb módokon tudnak megnyilvánulni akár névtelenül is. Nagyon sok mocsok, gyűlölet, harag tölti el a közéletet. Nem a városok, hanem a virtuális világ, az internet szennycsatornáit, de ez a szenny a valóságra is hatást gyakorol – fogalmazott a szeged-csanádi püspök.

Kiemelte, hogy amikor azt mondjuk: halálával és feltámadásával Krisztus megváltotta a világot, az nem azt jelenti, hogy végleg eltörölte a világból a gonoszságot, az igazságtalanságot, a szenvedést.

– Nem eltörölte a rosszat, hanem legyőzte. Megmutatta, hogy hogyan lehet akármilyen körülmények között emberhez méltó módon élni, és hogy az életnek van célja – mondta, hangsúlyozva, hogy a különbség kulcsfontosságú.

– Azt ne várjuk, hogy a hívő emberek imádságára Isten megszüntesse a háborút és minden nyomorúságot! Megváltotta a világot, de nem azzal, hogy elvette a szenvedést, hanem azzal, hogy tanításával iránytűt adott az örök élethez – hangsúlyozta.

„Nincs húsvét nagypéntek nélkül” – a Golgota sötétjét a feltámadás fénye törte át

A hívő ember keresztségében azonosul Krisztussal. Részt vállal fájdalmában, küzdelmében, szenvedésében, keresztjében, ugyanakkor, ha a nehézségeket az ő lelkületével éli meg, akkor az emberi gonoszságon, bűnön és a halálon aratott győzelmének is részévé válhat.

A húsvét misztériumán ugyanis a keresztények mindig együtt értik a halált és a feltámadást: nagypéntek fájdalmát és húsvét örömét.

– Szokás mondani, hogy nincs húsvét nagypéntek nélkül, ahogy nincs eredmény áldozat nélkül, nincs siker küzdelem nélkül. Ahogy Jézus is mondta, a vajúdó asszony is fájdalmak között hozza világra gyermekét, de amikor felsír, elfelejti fájdalmait, és végtelen öröm tölti el. Ha pedig a búzaszem nem esik a földbe, és látszólag nem pusztul el, akkor nem hoz termést. De, ha látszólag megsemmisül, akkor szárba szökken, és bő termést hoz – mondta Kiss-Rigó László.

A szenvedés így szemlélve korántsem értelmetlen, ahogyan nem is végleges. A püspök arra is rámutatott, hogy Jézus emberi testével támadt fel, amivel jelezte: Isten nem bosszút akar állni az emberiségen a bűneink miatt, hanem legnagyobb szeretetét mutatta ki felénk. Krisztus győzelme nemcsak az övé, hanem mindazoké lehet, akik az ő lelkületével élik meg saját küzdelmeiket.

A keresztvíz önmagában nem elég

A püspök arra is kitért, hogy a húsvét szinte kezdettől fogva a keresztség ünnepe is. Az első századokban kizárólag a húsvéti vigília szertartáson kereszteltek és csak felnőtteket. Az idei nagyszombati vigília szertartáson Kiss-Rigó László, felidézve az első századok hagyományát, egy embert megkeresztel majd a szegedi Dómban. A jelenlévők pedig alkalmat kapnak keresztségi fogadalmaik megújítására.

De mit is jelent kereszténynek, Jézus követőjének lenni? Elég hozzá önmagában a keresztvíz? Vagy elég vasárnaponként részt venni a szentmiséken? Netán elég lehet az is, ha csak karácsonykor és húsvétkor teszi tiszteletét valaki Isten házában, de hívőnek vallja magát?

– A legfontosabb, hogy milyen őszinte, élő kapcsolatot tart Krisztussal, de ez az egyház nélkül nem megy. Jézus éppen ezért alapította egyházát, közösségét, ami akkor is gyarló emberekből állt, amikor még velük volt. De nem az egyházban kell hinni, hanem a feltámadt Krisztusban. Ugyanakkor az egyházon keresztül éppen Krisztus érhető el a történelemben bárhol bármikor mindenki számára – adta meg a választ Kiss-Rigó László.

Hozzátette: sokan kulturális értelemben vállalják a keresztény hagyományokat, de ettől még nem okvetlenül hívő keresztények. Sokan pedig eltávolodnak az egyháztól, mert valamilyen csalódás éri őket.

– Ez kicsit olyan, akár a bungee jumping. Noha eltávolodnak, Isten irgalma és szeretete sokkal nagyobb, mint az ember gyarlósága vagy kételyei. Előbb-utóbb a Jóisten szeretete az eltávolodókat is eléri és visszahúzza közösségébe. Ez persze nem mentesíti a keresztényeket a hiteles tanúságtételtől, ami Krisztus követőiként mindannyiunk egyéni felelőssége – mondta a püspök.

Amikor kívül nincs csend, belül kell megteremteni

„Békesség nektek!” – ezek voltak Krisztus első szavai a feltámadása után. Ennek ellenére a húsvét örömére is rányomja idén a bélyegét a közelgő országgyűlési választásokat kísérő zaklatottság és békétlenség hazánkban. Adta magát a kérdés, hogy mekkora szerepe lehet az egyházi személyeknek abban, hogy csökkentsék a társadalmi feszültségeket?

– Jézus azt mondta, hogy a követői olyanok legyenek, mint a kovász a tésztában vagy mint só az ételben. A példaadás a legfontosabb egyénileg és közösségileg is. Tanúságot tenni arról, hogy minden emberi gyarlóság, gonoszság, igazságtalanság mellett lehet emberhez méltó módon élni, és hogy képesek vagyunk Krisztus békéjét és szeretetét sugározni a legnagyobb békétlenségben is – mondta Kiss-Rigó László.

Hozzátette, fontos, hogy az ember olykor csendet teremtsen magában, és korántsem csak a hívő ember számára.

– Van, aki meditál, más művészettel, kultúrával foglalkozik. A hívő embernek azonban még ennél is több lehetősége van arra, hogy még úgy is tudjon csendet teremteni magában, amikor kívül nincsen csend. Az imából, az evangéliumból, Krisztus felé fordulásból erőt meríthet – mondta.

Az igazi veszély, amikor az ember elveszíti önmagát

A közelgő országgyűlési választások kapcsán Kiss-Rigó László azt is elmondta, hogy természetesen elmegy szavazni. Úgy fogalmazott, ez mindenkinek kötelessége, aki felelősséget érez a hazája sorsa iránt. Felelősségteljes döntés ugyanakkor szerinte csak stabil értékrend mentén születhet.

– Sajnos sok ember van, akiknek nincsen semmilyen értékrendjük. A globalizáció és a mai bomlott agyú, irracionális ideológiák arra törekednek, hogy az ember identitását megszüntessék, legyen az nemi, vallási, nemzeti, kulturális. Ennek nagyon sok ember áldozatául esik. Szokás mondani, hogy az ilyen emberek csoportja nem közösségként, hanem tömegként gondolkodik. Ezért fontos, hogy legyenek igazi közösségek a társadalomban, mint a család, az egyház, a valódi kulturális egyesületek – fejtette ki a püspök, majd azzal zárta gondolatait, hogy a józan ész keresztények és nem keresztények számára egyaránt zsinórmérték lehet a mai romboló ideológiák sodrásában.

– A józan ész immunitást ad a manipulációval szemben. Éppen ezért fontos, hogy ne veszítsük el, és használjuk! A józan ész és a hit erősítik egymást – zárta a beszélgetést.

 

 

 

 

Forrás: delmagyar.hu