Alig néhány év alatt több mint háromszorosára nőtt a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Gál Ferenc Egyetem hallgatói létszáma. Míg 2022-ben ezer hallgatóból állt a GFE közössége, tavaly már 3400 hallgató tanult a négy képzési szakterület valamelyikén.
Az intézményt 2022 óta Dux László vezeti rektorként. A korábban az orvostudományban dolgozó szakember 28 éven át irányította a Biokémiai Intézetet, az egykori szegedi orvosegyetem oktatási rektorhelyettese volt, és 42 évfolyam választotta a legjobb oktatók közé a Szegedi Tudományegyetemen. Hét évig külföldi egyetemeken tanított, két évig felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként is dolgozott. Nevéhez fűződik a 2011-ben elfogadott, ma is hatályos felsőoktatási törvény kidolgozása, emellett 15 éve a Szegedi Jezsuita Szakkollégium tanulmányi bizottságának elnöke.
Négy kar, egy küldetés
A Gál Ferenc Egyetem központja és Teológiai Kara Szegeden működik, ahol a papképzés mellett hittanárokat és egyházközségi szakembereket képeznek. Gyulán az Egészség- és Szociális Tudományi Kar ápolókat, szociális munkásokat és családsegítőket képez. Szarvason a Pedagógiai Kar a jövő tanítóit, óvodapedagógusait és kisgyermeknevelőit készíti fel hivatásukra, míg Békéscsabán a Gazdaságtudományi Kar gazdálkodási és menedzsment képzései érhetők el.
Dux László rektor rámutatott, hogy mielőtt a 2010-es évek végére egységes intézménnyé állt volna össze a négy képzési terület, a karok különböző egyetemek kihelyezett képzőhelyeiként, alacsony hallgatói létszámmal működtek.
– Ha akkor Kiss-Rigó László püspök nem karolja fel ezeket az intézményeket, valószínűleg nyomtalanul megszűntek volna – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy az egyházmegye új koncepciója nemcsak megmentette az intézményeket, hanem sajátos küldetést is adott a Gál Ferenc Egyetemnek a hazai felsőoktatásban: megtartó erőként, egyben kitörési lehetőségként szolgálni az alföldi régióban.
A Gál Ferenc Egyetem átírja a régió jövőjét
A rektor úgy fogalmazott, a Gál Ferenc Egyetem „házhoz viszi a felsőoktatást”. Ez a legfőbb erőssége, egyben küldetése is. Békés vármegye az elnéptelenedés tekintetében hazánk leginkább érintett régiója. A GFE helyben kínál diplomaszerzési lehetőséget, így valódi szellemi bástyaként van jelen a peremvidéken.
– A diploma tudásban, egzisztenciálisan és társadalmilag is komoly előrelépést jelent. Azzal, hogy közelebb visszük a felsőoktatást, olyan fiatalokat is megszólítunk, akik anyagi, családi vagy munkahelyi okokból talán nem is gondoltak volna a továbbtanulásra. A kollégák az elmúlt években felszántották az egész egyházmegyét, és elvetették a továbbtanulás vágyának magvait. A hallgatói létszámnövekedés jól mutatja, hogy erőfeszítésük nem volt hiábavaló, a mag szárba szökkent, és az ég felé tör – mondta a rektor.
A felsőoktatási képzések mellett az egyetem a középfokú szakképzésben is egyre szélesebb kínálattal van jelen. Szegeden a KÉSZ Csoport együttműködésével építészeti és műszaki képzéseket kínálnak, a SZEFO Zrt. partnerségével divatszabó, textilipari és könnyűipari technikus szakok indulnak hamarosan a GFE Technikum és Szakképző Iskolában. Békésen mezőgazdasági, Gyulán pedig turisztikai és vendéglátó szakképzések elérhetők.
Teológiai Kar: viharos évszázad, megtartó kegyelem
Csaknem százéves múlttal büszkélkedhet a hittudományi képzés, a GFE Teológiai Kara. Ahogy Kovács József dékán, általános püspöki helynök fogalmazott, története a magyar történelem törésvonalán, Trianonból indult. A Csanádi Egyházmegye szétszakítása után a Szentszék Szegedet jelölte ki központnak. Az önálló szegedi teológiai fakultás a Dóm tér átadásával együtt nyitotta meg kapuit a kispapok előtt Glattfelder Gyula megyéspüspök fáradhatatlan erőfeszítéseinek és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter elkötelezett támogatásának köszönhetően. Az Egyházmegye-közi Nagyszemináriumban eleinte jezsuita szerzetesek tanították az első évfolyam 33 papnövendékét, akik a csanádi, a nagyváradi és a szatmári római-katolikus egyházmegyéből származtak.
A kommunizmus idején, amikor a legtöbb szemináriumot bezárták, Szegeden folytatódott a papnevelés, más egyházmegyék növendékeit is befogadták. Kovács József atya elmondta, hogy a rendszerváltás új korszakot hozott. A főiskola megnyílt a világi hallgatók előtt is, a hittanár–nevelőtanár szak ma már a kar egyik legfőbb pillére. A hallgatók útját személyes figyelem kíséri. A papnövendékektől püspöki, a világi hallgatóktól plébánosi ajánlást várnak el.
A dékán arra is kitért, hogy a kispapok teológiai és a világi hallgatók hittanár–nevelőtanár képzésének elméleti tananyaga csupán öt százalékban tér el. A papnövendékek képzése egyszerre tudományos és gyakorlatias: bibliai nyelvek, filozófia, egyháztörténet, teológiai elmélyülés mellett retorika, homiletika (az igehirdetés tudománya), valamint a szociális tapasztalatszerzés – az idősek otthonában, fogyatékossággal élők közösségében és a börtönpasztoráció során megélt tapasztalatok – is formálják őket. A kar nagy erőssége a nemzetköziség: a környező országokból, sőt néhány éve már Nigériából érkező növendékek is Szegeden készülnek magyar nyelven magyar szolgálatra.
A paphiány a kart is érinti, Kovács József mégis optimistán tekint a jövőre.
– Paphiány azóta van, amióta elindult a kereszténység. Már Jézus mondta, hogy „kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásba, mert az aratnivaló sok, a munkás kevés”. És az Úr azóta is küld annyit munkást, amennyire éppen szükség van. Ebben bízunk. Egyébként nem csak paphiány van, legalább annyi hívő is hiányzik, aki a keresztségben, majd a bérmálásban vállalt feladata szerint élné az életét – mondta a dékán.
Miért érdemes ma hitről, Istenről tanulni? – adta magát a kérdés.
– Mindenki keresi a helyét a világban. A hívő embert mindig a hitetlenség kísérti, a hitetlent pedig az, hogy mi van akkor, hogyha mégis létezik Isten. Ha pusztán fogadásként nézzük a kérdést, könnyen belátható, hogy érdemesebb Isten mellett fogadni. Hiszen, ha van, akkor sokkal többet nyerünk, mint amekkorát veszítünk ellenkező estben – adta meg a választ Kovács József.
Hiánypótló gyermekvédelmi képzések indulnak
Az elmúlt években több új képzés is indult, mint a családsegítő mentor, az egyházi muzeológus és művészettörténész szakok. Jelenleg zajlik a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek képzésének kidolgozása, Békés vármegyében pedig hamarosan kihelyezett jogász képzés indulhat az Szegedi Tudományegyetem és a GFE együttműködésével.
Az aktuális felsőoktatási felvételi eljárás újdonsága a szeptemberben induló Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanszék a Teológiai Kar részeként Kothencz János vezetésével. Itt négy féléves szakirányú továbbképzéseket indítanak gyermekvédelmi szakellátás és gyermekvédelmi alapellátás specialista területen, és mindez kiegészül egy szociálpedagógus mesterképzéssel is. A cél, hogy naprakész jogi, szakmamódszertani és gyakorlati tudást nyújtsanak a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozó vagy oda készülő szakemberek számára.
A tanszék munkája hiánypótló lesz Magyarországon. A program erősen gyakorlatorientált, nagy hangsúlyt fektet a gyermekek mentális és pszichés támogatására és az adatkezelésre. A képzések nyitottak minden humán területen végzett diplomás számára.
Iránytű a változó világban
A gazdasági erősödés az alföldi vármegyékben is érezteti hatását, főképp az olyan gigaberuházások érkezésével, mint a szegedi BYD-gyár vagy a szingapúri Vulcan Shield Global szigetelőgyártó békéscsabai gyárépítése. A GFE jövőjének zsinórmértéke a tudatos építkezés, amellyel az egyre változó környezetre reagálnak. Ragaszkodván a keresztény értékrendhez, mégis új utakat keresve.
Tóth József kancellár is megerősítette, hogy a gazdasági és képzési piac átalakulása a felsőoktatást is új kihívások elé állítja. A Gál Ferenc Egyetem időben felismerte, hogy a stabilitás kulcsa a rugalmasság és az erőforrások tudatos kezelése: az intézmény ma már aktív alakítója a regionális folyamatoknak. A kancellár rámutatott, hogy a felsőoktatás nem létezhet vákuumban, szoros szimbiózisban kell élnie a gazdasági szereplőkkel.
– Egy egyetemnek ma úgy kell működnie, mint egy jól szervezett, értékalapú intézménynek. A hatékonyság nálunk nem profitorientáltságot jelent, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legközvetlenebbül az oktatás minőségébe és a hallgatói szolgáltatásokba forgassuk vissza – mondta, kiemelve, hogy az elmúlt évek beruházásai – az infrastruktúra megújítása, a digitalizáció erősítése és a korszerű oktatási környezet kialakítása – mind ezt a szemléletet tükrözik. A GFE célja olyan képzési struktúra kialakítása, amely gyorsan reagál a munkaerőpiac változásaira, miközben hosszú távon is versenyképes tudást ad a hallgatók kezébe.
– A szemünk láttára változik a régió, amihez, ha idejében és megfelelően tudunk alkalmazkodni, az az egyetemnek és a közösségeknek is előnyös. Sok olyan hallgatót tudtunk már bevonzani, akiket egyébként nagy eséllyel nem szólított volna meg a magyar felsőoktatás. A módszerünk az volt, hogy nem akartuk megmondani nekik, hogy mit tegyenek. Csak figyeltünk, hogy mire van szükségük – fűzte hozzá Dux László rektor.
Ennek az odafigyelésnek a jegyében kötött nemrég a Békéscsabai Röplabda Sportegyesülettel együttműködési megállapodást a GFE, tervben van a sportmenedzser szak elindítása a helyi tagintézményben. Szarvason a nemzetiségi pedagógusképzés felé nyitottak: roma, német, szlovák és román nyelvű pedagógusokat is képeznek immár. Gyulán az üldözött keresztények számára van tervben angol nyelvű egészségügyi-szociális képzés indítása. Szegeden pedig a Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskolával kialakított, gyümölcsöző együttműködés okán kántorképzés indítását tervezik.
– Egyházi, keresztény, katolikus egyetemként a mozgásterünk behatárolt az együttműködéseket illetően. Ugyanakkor ez az értékrend egy nagyon komoly összetartó és motiváló erő is a közösségünk számára. Mi nem csupán diplomákat szeretnénk adni a fiatalok kezébe, hanem küldetést is, hogy tudásukkal ne csak boldoguljanak, hanem gazdagítsák is a teremtett világot, amelyben élnek – zárta a beszélgetést a rektor.
Forrás: delmagyar.hu