Jézus Szíve a templomban is dobog

A baksi Jézus Szíve-templomot 2010 nyarán szentelték fel, addig a pártházból átalakított imaházban gyűltek össze imádkozni és a szertartásokra a hívek. Az épület modern, mégis a klasszikus templomformát idézi, a tornya karcsú és kecses. A 80-100 férőhelyes Isten háza nagyobb ünnepeken általában megtelik.

Két esztendeje költöztünk Baksra, és első pillanattól meg­­fogott a templom, nagyon szép, számomra a vármegyében a legszebb

– jelentette ki János Gábor, akivel a 12 éves, 2010. júliusában felszentelt Jézus Szíve-templom közelében futottunk össze. Rostás Illésné Jolika ezzel teljesen egyetértett, és azzal folytatta: a faluban már nagyon várták, hogy hosszú évtizedek után végre le­­gyen saját templomuk.

 Az idősebbek rendszeresen járnak a misékre

– jegyezte meg.

Az elvesztett templom

 Községünk 1947-ben nyerte el önállóságát, ezzel együtt azonban elveszítette a templomot, mert Sövényházához, a későbbi Ópusztaszerhez tartoztunk. Az uradalom része voltunk, de a Pallavicini gróf ott, tőlünk pár kilométerre építtette fel Isten házát

– mesélte Búza Zsolt, Baks polgármestere. Hozzátette: a jelenlegi Jézus Szíve-templom megépültéig a pártházból kialakított – a sors furcsa fintoraként – imaházba jártak a hívek.
Álom és valóságA helybeliek szerettek volna templomot és az akkori polgármester, a „kalapozásba” kez­­dő, néhai Balogh Lajosné közbenjárására Gyulay Endre akkori megyés püspök elkészíttette a tervet, ami plébániát is magában foglalt. Felajánlotta, az egyházmegye annyi pénzzel járul hozzá a költségekhez, amennyit a településen összegyűjtenek.

Majd jött a váltás, a változás a Szeged–Csanádi Egyházmegyében és községünkben is, Kiss-Rigó László és az én személyemben. Az elképzelések átalakultak plébánia nélkülire, viszont az egyház nagyvonalúan magára vállalta a beruházás teljes költségét. Feltétlenül meg kell említeni, hogy Balogh Lajosné, vagyis, ahogy mindenki ismerte, Marika néni elkötelezetten, nagy lelkesedéssel minden követ megmozgatott, azért hogy a baksiak álma valóra vál­­­­jon. Büszke vagyok arra, hogy a polgármesterségem alatt felépülhetett. Kijelenthetjük: összefogással maradandót alkottunk, és olyan ér­­­zés, mintha ez a templom már 100 éve itt állna Bakson

– mondta Búza Zsolt.

Helyi egyháztörténet
A baksi lelkészség 1945-ben alakult, és mint már volt róla szó, még két évig Sövényházához tartozott. 1980-tól az akkor már – pontosan 1974-től – Ópusztaszer, majd Sándorfalva látta el Bakson a szolgálatot, 1987-től a csanyteleki plébániához csatolták, és egészen 1993-ig a váci egyházmegyéhez tartozott – tudtuk meg Antal Imre plébánostól.

Az egyházmegyei határok rendezésével került Szeged–Csanádhoz II. János Pál pápa határozata alapján. Akkoriban merült fel a templomépítés ötlete, végül az alapkövet 2009. május 9-én rakták le, és a következő évben, július 31-én a falunapokon szentelte fel Kiss-Rigó László püspök a Germán Géza tervei alapján készült 40 méter magas templomot – azóta évente ünnepi szentmisével emlékeznek erre az eseményre. Egyszerű, letisztult stílusú, de megtartotta a hagyományos formát, illetve egy hittanterem is található a komplexumban

– folytatta a történetet Imre atya.
Jézus Szíve tiszteletére épült, ezt a nevet, titulust viselte a már említett imaház is. Nyolcvan-száz férőhelyes, az ünnepekkor 50-60 hívő imádkozik, de esketésekkor már többször zsúfolásig is megtelt.
adományok

A toronyban megbújó, Gombos Miklós készítette három ha­­rang, a toronyóra és a színes üvegablakok helyi adakozóknak köszönhetően gazdagítják az épületet, de úgy tudom, adomány az orgona is, míg a stáció képeit Kiss Imre, akkori újszegedi plébános ajándékozta a községnek

– sorolta Antal Imre. Megemlítette még, hogy a közelben – valóban csupán pár méterre – fekvő Szent Miklós Katolikus Általános Iskola és Óvoda a templommal együtt jól kiegészítik egymást, egységet alkotnak.
A régi imaházból is megőrződött valami, az ottani egyik harang 2021-ben „lábat kapott”, és a bejárat melletti fülkében helyezték el, domborműve Szent Gellértet, a Szeged–Csanádi Egyházmegye védőszentjét ábrázolja.

Így is tiszteleghetünk az emléke előtt

– jegyzete meg Imre atya. A templombelső erdélyi építészeti motívumokat is rejt, szép és impozáns a tető fagerendázata, megcso­dálhatunk több szobrot, köztük a Jézust és szívét ábrázoló alkotást, valamint érdekesség, hogy a torony nem a bejárat fölött, hanem mellette helyezkedik el. Búza Zsolt azt is el­mondta, úgy emlékszik, hogy a toronyszerkezet és a cserepezése „egyháromban” végzett egy akkori építészet technológiai seregszemlén.
Örökség lehetA baksi templom még az „általános iskolát sem fejezte be”, idén lesz 13 éves. Emberi léptékkel is fiatal, az épületek és a templomok között pedig szinte csecsemő, csak a pusztaszeri ifjabb a Kisteleki járásban. A helybeliek megszerették, és amennyiben még sokáig áll – ennek semmi sem mond ellent – valóban a következő generációk örökségévé válhat. Ámen.

Felújított harangok

A két régi, 2021-ben felújított harang közül az egyik, az 1879-ben öntött, a temetőbe került haranglábra helyezve lélekharangnak, a másik 1851-es keltezésű pedig a templomban, egy fülkében áll, mobil lábakon, így nagyobb ünnepekkor bárhová elvihetik. Előtte mindkettő legalább 10 évig raktárban pihent, korábban az imaházban működtek – szóltak, kongtak és hívták imára a híveket.

 

 

Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Imre Péter