Ne mondjunk le egymásról, fogjuk meg a másik kezét – hangsúlyozta prédikációjában Böjte Csaba ferences rendi szerzetes csütörtökön Sándorfalván. Az esti mise előtt Baksra is ellátogatott, Máriatelepre, ahol sok roma él, velük is beszélgetett. A programja szerint pénteken is több helyszínen és közösségben tesz látogatást.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának csütörtöki megyei programja Bakson, a máriatelepi Közösségi Házban kezdődött. Búza Zsolt polgármester elmondta a kedves vendégnek, akit Farkas Sándor miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője is elkísért, hogy a településen a lakosság 35-40 százaléka roma kisebbségi.
– Együtt élünk már évtizedek óta, és a helyi cigányság igyekszik felzárkózni, beilleszkedni, semmi probléma velük. Magukénak tekintik, megbecsülik ezt a Közösségi Házat is, az elmúlt csaknem 10 évben, mióta létesült, egy-két törött pohárnál és tönkrement pin-pong labdánál nem keletkezett nagyobb kár az itteni vagyonban – közölte. Csaba testvérhez egyébként az első kérdés úgy hangzott: megkínálhatjuk valamivel? A válasza pedig jellemző volt: – Jó szóval!
Gyerekek
A rövid köszöntő után átmentek a Közösség Ház egyik termében lévő kézműves foglalkozáson résztvevő iskolásokhoz, akikkel Böjte Csaba elbeszélgetett, megemlítve nekik, hogy az alapítványuk is nagyon sok gyerekről gondoskodik. Éppen most fogadtak be 15 fiatalt, akik Kárpátaljáról, a háború elöl menekültek.
– Isten nem teremt selejtet, minden teremtménye csoda és szeretetreméltó –mondta a csillogó szemű hallgatóságnak. Beszélgettek, megkérdezte, mit szoktak a Közösségi Házban csinálni, kórusban érkeztek a válaszok: tanulni, játszani és focizni. Kiderült, utóbbi sportot a lányok közül is többen kedvelik. A rövid „vizitet” közös imával, a Mi atyánkkal zárták.
Ezt követően nevelőszülőket látogatott meg, megismerkedett Kispál Róberttel és feleségével Natival, akik egy saját gyermekük mellet még hatot nevelnek, a legfiatalabb 1,5, a legidősebb 17 éves. A családias hangulatú találkozás után Sándorfalvára utazott, ahol misét celebrált.
Egymás kezét fogni
A bejáratnál gyermekrajzok fogadták a zsúfolásig megtelt katolikus templomba betérőket. Böjte Csaba azzal kezdte, hogy mindannyian figyeljük, nézzük a híreket és látjuk a sok szenvedést, előbb a pandémia, most pedig a háború a szomszédban.
– A nagyböjti időszakban Jézus Krisztus is a pusztába vonult, nem a magány miatt, hanem azért, hogy tanácskozzon a Szentatyával. Mindannyiunknak szüksége van az elcsendesülésre, az elmélkedésre, mert a Jó Isten élettel ajándékozott meg bennünket, azt adott nekünk, amit hasznosan kell eltöltenünk és úgy, hogy jól érezzük magunkat. Még egyszer: mindenkinek szüksége van a nagyböjti időszakra, mert akadnak olyan problémák, amelyeket visszavonulva, imádkozva, mindent átgondolva oldhatunk csak meg. Ne mondjunk le egymásról, fogjuk meg a másik kezét –hangsúlyozta prédikációjában Böjte Csaba atya. Ahogy ő tesz alapítványában a gyerekekkel.
Böjte Csaba pénteken 8 órakor a haltenyésztés megtekintésével kezd Bakó Dánieléknél, a Székelyhídi mintaprojektben. Utána 10 órától kisteleki középiskolásokkal találkozik a Klebelsberg Művelődési Házban, ahol a nyilvános rendezvényen arról beszél, hogy a gyerekeknek van más út, mint a céltalanság, az unalom és a kilátástalanság. Majd Csengelére visz az útja, ahol 15 órától fiatalokkal, lányokkal, asszonyokkal találkozik, a napot szentmise zárja a mindszenti templomban.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Török János