Lobogókkal és virágszirmokat szórva tartottak körmenetet vasárnap Algyőn a Szent Anna-templom körül is, Úrnapját ünnepelték. Ez az oltáriszentség ünnepe. Fazakas Attila plébános a szentmisén arról beszélt, hogy nagy jelentősége van annak, hogy a hívek minden szentmisén magukhoz vételezzék az Eucharisztiát, hiszen azáltal találkozni tudnak Jézussal.
Megyeszerte az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét, vagyis az Úrnapját ünnepelték a templomokban vasárnap. Így tettek az algyői Szent Anna-templomban is. Fazakas Attila plébános prédikációjában a szentmisén elhangzó kenyérszaporítási történet kapcsán arról beszélt, hogy amíg más egyházakban sok minden működik lelkipásztor nélkül, addig a katolikus egyházban az Eucharisztia vétele csakis a püspök és a pap által valósulhat meg.
Szombaton Algyőn és Szeged-Móravároson is csatlakoztunk a világméretű szentségimádáshoz, utóbbi helyszínen pedig épp a lelkipásztorokért könyörögtünk azért, hogy minél több közösségben meg tudják valósítani a közvetítői szerepet, azt, amelyet Jézus az apostoloktól kért a kenyérszaporítási történetben. Fontos, hogy minél több közösségnek legyen olyan lelkipásztora, aki ilyen módon táplálni tudja a hívőket, hiszen a hívek nemcsak a pap személyén és a liturgián keresztül tudnak találkozni a Jóistennel, hanem az áldozáson keresztül is találkozhatnak Jézussal. Ezért fontos, hogy minden szentmisén törekedjenek az Eucharisztia vételére – mutatott rá.
A lelkipásztor jelezte, Jézus nemcsak az apostolokra gondolt a közvetítői szerep kapcsán, hanem mindannyiunkra, mert ahhoz, hogy minden gyermek eljusson a szentáldozáshoz, nemcsak hitoktatóra és lelkipásztorra van szükség, hanem arra is, hogy a szülők és a keresztszülők komolyan vegyék a keresztelőkor tett ígéreteiket.
Fontos, hogy odafigyeljenek a gyermek lelki nevelésére, melynek nagy sarokköve az elsőáldozás, a Krisztussal való találkozás. Így Jézussal egyesülve, a szülők és keresztszülők segítségével komolyabban tudnak járni a lelki élet útján. Éppen ezért nagy küldetés, hogy minden megkeresztelt gyermeket elvezessünk az elsőáldozáshoz – mondta el Fazakas Attila.
Az Úrnapját hazánkban és több más országban, például Angliában is a húsvéti időszakot lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. A napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökre esik, de hazánkban vasárnap szokás megünnepelni körmenettel egybekötve, melynek során a ministránsok virágszirmot szórnak kosaraikból azért, hogy az Úr ne a puszta földön, hanem méltó útvonalon haladhasson.
Így történt ez Algyőn is, ahol először a templom belsejében volt körmenet, ennek részeként a négy égtáj felé forduló, szépen feldíszített oltárnál evangéliumi részleteket olvasott fel a lelkipásztor és szentségi áldást adott a híveknek. Ennek az áldásnak idén különösen nagy jelentősége volt, hiszen az hagyományosan oltalmat kér a természeti csapások és a háborúk ellen. Ezt követően az algyőiek a templom körül tartottak körmenetet, melyet a kereszt és a zászlók vezettek, így bemutatva településüknek hitük szent titkát, a velük élő Jézust.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Kiss Anna