Boldog Gizella királynéhoz, Szent István király hitveséhez intézett fohászokat és köszöneteket gyűjtenek abba a ládába, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Civil Szeretet Kurázsi Társaság adományozott az arad-gáji Szent Gizella-templomnak május 9-én, vasárnap a partiumi közösség búcsúi szentmiséje keretében. Ezzel is szeretnék előmozdítani Boldog Gizella szentté avatását.
Az ünnepélyesen átadott ládát Gizella és István bronzból készült plakettje díszíti. A ládikót Barta András, a szegedi Tömörkény Gimnázium művész tanára, szobrász- és festőművész tervezte és készítette, ötvösmesterek bevonásával.
A búcsúi szentmise főcelebránsa és szónoka, Bakó László temesvári püspöki titkár a Gizellával összekötő kapcsolatról szólt, arról, hogy mi az, amit csodálni tudunk benne. Sándor Tivadar arad-gáji plébános a szentmise végén hangsúlyozta: „Ez a ládikó egy eszköz, ami elvezet bennünket a célhoz, elvezet ahhoz, hogy be tudjuk bizonyítani, vannak csodák a 21. században is, vannak imameghallgatások, és igenis van erőnk.”
Gizella királyné emlékét régóta ápolja az aradi közösség: 1858-ban az ő oltalmába ajánlották a templomot. Szenttéavatási ügyét karolta fel a Civil Szeretet Kurázsi Társaság, amelynek alapítója, Kovácsné Faltin Erzsébet immár a második könyvét adja ki Gizelláról – mondta el a Romkat.ro erdélyi katolikus hírportálnak Sándor Tivadar arad-gáji plébános.
Az alapkövet 1856-ban tették le, a templomot pedig 1858-ban szentelték fel. A szentelés 150. évfordulója évében, 2008-ban kívül-belül felújították az épületet, és ekkor készültek el a nagykárolyi születésű Lukácsovits Magdolna festette szekkók, amelyek Gizella életéből hat motívumot ábrázolnak: a megkérését; amint Gellért és Adalbert püspökkel segít a hit terjesztésében; amint a Regensburgból hozott apácákkal a miseruhákat hímezi; a jótékonykodását, amint kenyeret és ruhát oszt a szegényeknek; a Passauba való menekülését; végül pedig mint a niedernburgi kolostor apátnőjét ábrázolja az alkotás.
Szintén 2008-ban Márfi Gyula veszprémi érsek Gizella-ereklyét adományozott a közösségnek, ami a jobb kezéből, a középső ujj felső ujjpercéből származik. „Ott van az oltárban egy kicsi ládikóban, amit Gizella napján veszünk ki, azzal adunk áldást Gizella közbenjárását kérve” – mondta a plébános.
Gizella liturgikus emléknapját május 7-én ünneplik. Egyes források szerint a passaui bencés nővérek kolostorában hunyt el május 7-én, feltehetően 1059-ben. Halála 950. évfordulóján az arad-gáji közösség szobrot állított neki.
Sándor Tivadar plébános a búcsúi szentmisében kiemelte, hogy a 21. században szükségünk van olyan családi példára, mint amilyen Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre, az ő fiuk élete.
Forrás: Szász István Szilárd/Romkat.ro
Fotó: aradi Szent Gizella-plébánia Facebook-oldala; Karnok Csaba/Délmagyar