Kocsi Györgynek, Molnár Antalnak és Szabó Csabának adta át a Fraknói Vilmos-díjat Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fürjes Zoltán helyettes államtitkár a budapesti D50 Rendezvényközpontban november 20-án. Az ünnepségen jelen volt Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese.
A kiemelkedő jelentőségű történész püspökről elnevezett Fraknói Vilmos-díjat a miniszterelnök általános helyettese – jelenleg Semjén Zsolt – adományozza azoknak, akik a katolikus teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén kiemelkedő tevékenységet végeznek, illetve elősegítik a vallási élet megújulását, a teológia oktatását; valamint az Egyház társadalmi beágyazottságának és közfeladat-ellátásának kiszélesítése terén jelentős eredményt értek el.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, jól emlékszik egykori tanára figyelmeztetésére, mely szerint a történelem ismeretének hiánya sok tragédia okozója lehet. Amikor a ’90-es évek elején Horvátország és Szlovénia ki akart lépni Jugoszláviából, az amerikai külügyminiszter – nem ismerve a történelmi hátteret – Jugoszlávia egyben tartása mellett foglalt állást, ez pedig közrejátszott a délszláv háború kitörésében. A miniszterhelyettes a díjazottak életútjára hivatkozva kiemelte a béke jelentőségét, a keresztény felekezetek közötti megbékélést – különös tekintettel az ortodoxiára. Emellett rámutatott arra is, milyen
fontos megismertetni a történelmet a fiatalokkal és segíteni őket a keresztény hit értékeinek felfedezésében.
Kocsi György és Szabó Csaba laudációját Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője, a Fraknói Vilmos-díj bírálóbizottságának elnöke mondta el.
Gárdonyi Máté rámutatott,
Kocsi György az ateista kommunista rendszerrel szemben is vállalta hitét. Káplánként és plébánosként mindig képes volt arra, hogy szót értsen a falusi emberekkel és a budapesti értelmiséggel is.
A rendszerváltás után vált lehetővé, hogy biblikus tanulmányokat folytasson a Tübingeni Egyetemen. Teológusként elsősorban az ószövetségi könyvek elmélyült kutatásával foglalkozott, e témában számos tanulmánya jelent meg. Neki köszönhetően lettek ismertek hazánkban a meghatározó Újszövetség-kutatók eredményei, de szerepet vállalt az ökumenikus bibliatanulmányozásban és a zsidó–keresztény párbeszéd előmozdításában is. Tanított a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán, emellett több évtizede Zamárdin plébános.
A konferenciákon a Biblia szaktudományos megközelítése mellett a pasztorális dimenziókra is igyekszik rámutatni, prédikációiban pedig az elmélyült bibliaismeretre támaszkodva szólítja meg a jelenkor emberét.
Kocsi György több mint két évtizeden át volt a veszprémi szeminárium prefektusa. A Gál Ferenc Egyetem Hittudományi Karán 2020 óta tanít.
Szabó Csaba még gimnazista korában ismerkedett meg Szántó Konrád ferences egyháztörténésszel, az ő hatására fordult a történelem felé.
Tanulmányait a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán és az Eichstätti Katolikus Egyetemen folytatta. Ebben az időben került szakmai kapcsolatba Adriányi Gábor bonni egyháztörténésszel. 2000-ben PhD-diplomát szerzett, majd elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltárosi képzését. Budapest Főváros Levéltárában, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott. A bécsi Balassi Intézet – Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, és egyben a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt 2010 és 2015 között. 2015-től a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában dolgozott főosztályvezetőként, majd általános főigazgató-helyettesként, 2017 áprilisában pedig kinevezték főigazgatóvá.
Munkásságának eredményeként vált ismertté több százezer Szovjetunióba elhurcolt magyar állampolgár személyi kartonja.
2000 óta egyetemi oktatói tevékenységet is végez.
Molnár Antal laudációját Kálmán Peregrin OFM, az Alkantarai Szent Péter Templomigazgatóság igazgatója, a Fraknói-díj bírálóbizottságának tagja mondta el. Molnár Antal az Eötvös Loránd Tudományegyetem latin–történelem szakán végzett. 1994-ben a Sorbonne Egyetemen szerzett diplomát történelemből. A Szegedi József Attila Tudományegyetemen 1999-ben irodalomtudományból, a Sorbonne-on 2002-ben történettudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot. 1997-től 2011-ig a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya levéltárának levéltárosa, 2011 és 2016 között pedig a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 2019-től a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója. A vatikáni Történettudományok Pápai Bizottságának 2021-től, a Szent István Tudományos Akadémiának 2022-től tagja. A Szent István Társulatnak 2025-ben lett az elnöke.
Molnár Antal kutatásai nemzetközi szinten tették ismertté a magyarországi Katolikus Egyház kora újkori történetét, a Szentszékkel és a Balkánnal való kapcsolatát, a ferencesek hódoltsági területen betöltött szerepét, valamint Bangha Béla SJ működését.
Kálmán Peregrin külön megköszönte Molnár Antalnak a magyar ferences identitás történeti gyökereinek feltárásában végzett munkásságát. Rámutatott, a Fraknói-díj átvevője megvalósítója és kései alakítója a névadó püspök nagy álmainak és történettudományra vonatkozó eszményeinek.
A díjat megköszönve Kocsi György elmesélte, hogy kisgyerek korától kezdve érezte Isten hívását, de igazából egy tanárával az örök életről vitatkozva döntötte el 12 éves korában, hogy pap lesz. Szabó Csaba Szántó Konrád és Adriányi Gábor mellett Lénárd Ödön piarista szerzetest és Keglevich Istvánt említette, mint akik nagy hatással voltak a szemléletére. Molnár Antal a családja és munkatársai mellett azoknak a papoknak mondott köszönetet, akik életútján segítették.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír