Sík Sándor emléke előtt tisztelegtek

Egy éven át minden héten más-más szegedi híresség, példakép emléke előtt tiszteleg a tarjáni egyházközség. A templomkapu érempanteonjának plakettjei közül Sík Sándor papköltő érméje következett vasárnap, a szentmisén a cserkészek is közreműködtek.

Jövőre ünnepli a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia közössége templomuk felszentelésének ötvenéves évfordulóját. A jeles ünnepre való előkészületet Benyik György plébános egy különleges akcióval kezdte el szeptemberben. Egy éven át minden vasárnap a templomkapu érempanteonjának más-más szegedi hírességéről emlékeznek meg. A nagy példaképek iránti tiszteletadás a nyáron elhunyt Gyulay Endre, korábbi megyéspüspök érméjének elhelyezésével indult, most vasárnap pedig Sík Sándor plakettje következett.

Sík Sándor, Benyik György, magyar cserkészmozgalom
Benyik György plébános felidézte, hogy Sík Sándor költői és irodalomtudósi munkája mellett a magyar cserkészmozgalom alapítója volt. Fotó: Koós Kata

Él és virul a plébánia

Mint minden vasárnap, a hívek ez alkalommal is teljesen megtöltötték a templomot. A tarjáni egyházközség jól érzékelhetően él, virul, dalol, otthonának érzi templomát. Lelkipásztoruk pedig együtt él velük. Benyik atya szokásához híven a szentmise előtt a templomkapuban üdvözölte a híveket: az óvodásoktól a nyugdíjasokig, mindenkihez volt pár kedves, üdvözlő szava.

Szegedi hírességek a templomkapun

Az érempanteont a templomkapun alakították ki, szőlőfürt alakban több mint ötven szegedi híresség, példakép arcképe látható egy-egy bronz plaketten. Negyven éven keresztül Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész alkotta meg az újabb és újabb szőlőszemeket, munkáját Fritz Mihály szobrászművész folytatja immár.

Sík Sándor, Benyik György, magyar cserkészmozgalom
Fotó: Koós Kata

Sík Sándor, a magyar cserkészpedagógia megteremtője

Az elmúlt vasárnap Sík Sándor piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető emléke előtt tisztelegtek a gyülekezet tagjai, aki 1903-ban lépett a piarista rendbe. Benyik György plébános felidézte, hogy a budapesti egyetem bölcsészkarán volt magyar-latin szakos tanárjelölt. Tanított Vácott, majd a rend budapesti gimnáziumában. Költői és irodalomtudósi munkája mellett a magyar cserkészmozgalom alapítója volt. Sík Sándor dolgozta ki a magyar cserkészpedagógiát, jellemformálással kapcsolatos nézetei irányadókká váltak a hazai cserkészek számára. Az „emberebb ember és magyarabb magyar” eszmeiséget közvetítette és hagyta örökül a cserkészeknek. Egyik megzenésített verse lett a magyar cserkészet indulója.

1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. A fővárosi, majd 1929-től a szegedi egyetemen tanított. 1943-ban Sík Sándor keresztelte római katolikussá Radnóti Miklóst. 1945-ben az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke lett. 1946-ban a piarista tartományfőnök tanácsosa, 1947-től a rend magyarországi tartományfőnöke volt.

A szentmisén a Márton Áron Cserkészcsapat cserkészei is közreműködtek. Benyik atya Sík Sándor Áldott, aki előre néz című versének felolvasásával tisztelgett a papköltő emléke előtt.

 

 

Forrás: delmagyar.hu