Horváth Gábor Ópusztaszeren élő, a szegedi Gál Ferenc Egyetemen tanító történész kapta idén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szer Üzenete-díját. Érdekesség, hogy ezt az emlékpark vezetőjeként még 2007-ben ő alapította. Az elismerés apropóján ismerkedünk meg vele, munkásságával, amelynek egyik legjelentősebb része, hogy azonosította a Gesta Hungarorumot író Anonymust.
– Nem számítottam rá, meglepett, hogy nekem ítélik a Szer Üzenete-díjat, aminek az alapításához az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vezetőjeként volt közöm – árulta el Horváth Gábor történész, a szegedi Gál Ferenc Egyetem tanára, az emlékpark ügyvezetője 2007 és 2009 között. Felidézte, hogy 2007-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, 2008-ban Böjte Csaba szerzetes és Berecz András mesemondó, 2009-ben pedig az Aranycsapat akkor még élő két labdarúgója. Grosics Gyula és Buzánszky Jenő vehette át az elismerést. Azóta már ők is távoztak közülünk, 2014-ben és 2015-ben.
Életút – röviden
Horváth Gábor 1973-ban született Kecelen, Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett 1991-ben. Szegeden történelmet, Budapesten teológiát tanult, majd a római Pápai Gergely Egyetemen licenciátust, azaz az egyházi egyetemek által adományozott tudományos fokozatot, 2010-ben doktori címet szerzett. Arról már volt szó, hogy két éven keresztül irányította az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot és 2007-től lett a Gál Ferenc Egyetem tanára. Ópusztaszeren él három gyermekével, felesége tavasszal hunyt el.
Az egyetemen először adjunktusként, majd docensként tevékenykedtem, 2018 óta vagyok főiskolai tanár. Legfőképpen egyháztörténelmet tanítok, szakdolgozatokat vezetek, szerkesztője vagyok az egyetem tudományos folyóiratának, a Deliberationesnek, és több éve a Fogadalmi templom és a Dóm tér történetét, azok szimbolikáját kutatom
– mondta magáról Horváth Gábor.
Az emlékpark
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark élére 2007 februárjában, vagyis még a szezon előtt került, ebben az évben volt az első Szobori búcsú 110. és Árpád halálának az 1100. évfordulója. A kiállítóhely akkori logóját ő változtatta meg a jelenlegire, amit a helyszínen talált ezüst gyűrű szimbólumai alkotnak – ilyen gyűrűt kapnak a Szer Üzenete díjazottjai is.
Három dolog munkált bennem: újraéleszteni a búcsút, a helyre jellemző logót kialakítani és tartalommal, programokkal megtölteni az Emlékparkot. A monostor romjai között sokat gondolkodtam, mert ha nem lett volna ez az épület, nem lett volna Szer és talán Emlékpark sem
– jelentette ki.
Szer és környéke a kor egyik leggazdagabb családjáé, a magát Ond vezértől eredeztető Bor-Kalán nemzetségé volt. Horváth Gábor szerint legbefolyásosabb tagja, a 12. és a 13. század fordulóján élt Kalán pécsi püspök, III. Béla kancellárja az írásbeliség meghonosítója a monostor romjai között nyugodott egy olyan sírban, amely üresen maradt és téglával falazták az oldalait. Vagyis püspöki sírhely lehetett, és akit ott eltemettek, annak egyedülálló kulturális hagyaték köszönhető. Erre a helyre emléktábla hívja fel a fegyelmet.
A püspök Anonymus
– Kalán pécsi püspökhöz tartozott a csongrádi régió, és mint már volt róla szó, ezen a részen feküdtek a családi birtokai. És ami a legfontosabb, úgy hiszem személyében sikerült azonosítanom a Gesta Hungarorum szerzőjét, Anonymust. A főpapról hivatalosan tudjuk, hogy szoros munkakapcsolatban volt vele, és a „Névtelen” olyan dolgokat tudott, amit csak a kancellár. A Gesta szerzőjét kritizálják a helynevek használata miatt, viszont azt tudta – helyi érdekeltsége miatt –, hogy Csongrád fekete várat jelent – fejtegette Horváth Gábor. Hozzátéve: a monostor nem csupán régészeti lelőhely, hanem nemzeti emlékhely, a Nemzeti Történeti Emlékpark része – szíve.
Szer üzenete
– Szer, Ópusztaszer üzenete nagyon mély és sokat mond a mai kornak is. Sok templom, monostor szinte nyomtalanul tűnt el az évszázadok alatt, az itteni bencés monostor viszont nagyon fontos helyen, forgalmas út mentén feküdt, a szinte arannyal egyenértékű erdélyi só kereskedelmének egyik csomópontja volt. Ez adta a jelentőségét. A töredékek, amelyek megmaradtak és a Rotundában a kiállításon megtekinthetők, egyedülállóak – mondta el Horváth Gábor.
A történésznek több könyve jelent már meg. Például az Anonymus-nyomozásról – ez olaszul is napvilágot látott –, valamint a Dómnak és terének összekapcsolódó, összefonódó szimbolikájáról. Foglalkozik az ópusztaszeri millenniumi Árpád-emlékművel is.
Izgalmas, különleges feladat. Kevés vizsgálható, lejegyzett forrás van, ráadásul az akkori, 19. századi, 20. század eleji emlékműveket közösségi összefogással hozták létre. Érdekes a szimbolikája: az Árpád-szobrot hat dór oszlop öleli körbe, a vezér délnyugati irányba néz, és Ópusztaszertől Róma pontosan délnyugatra fekszik. Mintha a jövőbe tekintene. Az emlékmű kelet-nyugati tájolású, ami azt jelenti, keletről érkeztünk nyugatra, a tíz lépcső pedig a tíz évszázadot jelképezi
– sorolta.
A beszédes gyűrű
Már volt szó a Szer Üzenete-díj gyűrűjéről, ami egy, a monostori ásatások alkalmával talált ezüstékszer másolata, ennek szimbólumaiból alkották meg 2009-ben az új logót, amiben látható a nap, a hold, a kereszt, egy kifeszített íj, melyről a nyíl messzire repül és egy pálmaág.
– Csak ismételni tudom: ha nincs a Gesta Hungarorum, akkor emlékpark sem lenne. Rá kell irányítani a figyelmet, mert a Gesta a középkor emberének az emlékezete. A logóban szereplő íj, nap, hold és kereszt, minden valószínűség szerint a magyarországi keresztes mozgalom egyik megmaradt emléke, és Anonymus, vagyis Kalán püspök felé mutatnak, aki 1217-ben felvette a kereszt jelét, hogy elkísérje a királyt, II. Andrást a hadjáratra. Rehabilitálni kell a pontatlanságai miatt többször lenézett, bírált szerzőt, illetve komolyan venni és naponta átgondolni két fontos mondanivalóját. Az egyik: mit kezdünk Isten akaratával, miért vagyunk itt, miért jöttünk ide; a másik: meg kell védeni, ami a miénk, a jogos örökségünket – zárta a beszélgetést Horváth Gábor.
Forrás: delmagyar.hu