Felújították és a közelmúltban ünnepélyes keretek között adták át a pusztamérgesi Meszes keresztet. A vallásos jelképről Negyela Zoltán plébános mesélt.
– A kereszt a Meszes családról kapta a nevét, ugyanis a kereszttel szemben található a Meszes tanya. Vagyis annak idején ez volt a tanya neve, és Meszes Mátyás állította annak idején – kezdte Negyela Zoltán, Pusztamérges plébánosa.
A múlt homályába vész
A kereszt állításának oka a múlt homályába vész. Erről így beszélt a plébános:
Igazából nem tudjuk pontosan a történetét. Legendák vannak. Az egyik szerint egy örömteli esemény, a másik szóbeszéd szerint pedig egy gyermek halála miatt állíttatták ezt a keresztet. Pontosan nem tudjuk, hogy mi az eredete, és a pusztamérgesiek krónikás könyvében sincs róla semmi. A nép száján különféle változatok élnek az eredetéről, de igazából pontosat senki sem tud.
Bizonytalan a kereszt eredete
A keresztet 1910-ben állíttatták. A plébános azt mondta, a falu lakossága 100 év alatt azért jócskán kicserélődött. – Ha csak abból indulunk ki, hogy száz évvel ezelőtt közel ötezer lélekszámmal bírt a falu, most pedig ezer alá csökkent a lakosok száma, akik közül sokan betelepültek, tehát újonnan érkezettek, így szerintem nem meglepő, hogy bizonytalan a kereszt eredete – magyarázta az atya.
Több mint 110 éves
Az út menti vallásos jelképet több mint 110 éves, terméskőből készült, ezért az időjárási viszontagságoknak köszönhetően letört a felső része, a korpusz és megindult az alap is, így megdőlt szinte az egész kereszt. A talpazat meg is repedt. Papp Sándor polgármester jelezte ezt az atyának, aki erre összefogta a gyűjtést. Végül a hívek adták össze a felújításhoz szükséges összeget.
Negyela atya erre azt mondta, hogy a hívek ragaszkodnak a jelképekhez, főleg az idősebbek. – Egyrészt a tájékozódásban is segít, hisz itt van a dűlők határa, másrészt pedig Pusztamérges hagyományosan vallásos. Régen a Váci Egyházmegyéhez tartozott – tudtuk meg Negyela Zoltántól.
Az átadó ünnepségen a plébános újból megáldotta a földet és a keresztet.
Lehetnek vidéki művészek munkái
A magyar Néprajzi Lexikon azt írja, út menti kereszt: mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mező, dűlők kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái, és öntött, műkő és vaskeresztek is.
Forrás: delmagyar.hu