Felújították a pusztamérgesi Meszes keresztet

Felújították és a közelmúltban ünnepélyes keretek között adták át a pusztamérgesi Meszes keresztet. A vallásos jelképről Negyela Zoltán plébános mesélt.

– A kereszt a Meszes családról kapta a nevét, ugyanis a kereszttel szemben található a Meszes tanya. Vagyis annak idején ez volt a tanya neve, és Meszes Mátyás állította annak idején – kezdte Negyela Zoltán, Pusztamérges plébánosa.

kereszt, Pusztamérges, felújítás
Újra régi pompájában. Nem tudni, miért állíttatta Meszes Mátyás 1910-ben a keresztet Pusztamérges határában, de az biztos, hogy a hívek adományából a közelmúltban felújították. Fotó: Karnok Csaba

A múlt homályába vész

A kereszt állításának oka a múlt homályába vész. Erről így beszélt a plébános:

Igazából nem tudjuk pontosan a történetét. Legendák vannak. Az egyik szerint egy örömteli esemény, a másik szóbeszéd szerint pedig egy gyermek halála miatt állíttatták ezt a keresztet. Pontosan nem tudjuk, hogy mi az eredete, és a pusztamérgesiek krónikás könyvében sincs róla semmi. A nép száján különféle változatok élnek az eredetéről, de igazából pontosat senki sem tud.

Bizonytalan a kereszt eredete

A keresztet 1910-ben állíttatták. A plébános azt mondta, a falu lakossága 100 év alatt azért jócskán kicserélődött. – Ha csak abból indulunk ki, hogy száz évvel ezelőtt közel ötezer lélekszámmal bírt a falu, most pedig ezer alá csökkent a lakosok száma, akik közül sokan betelepültek, tehát újonnan érkezettek, így szerintem nem meglepő, hogy bizonytalan a kereszt eredete – magyarázta az atya.

Több mint 110 éves

Az út menti vallásos jelképet több mint 110 éves, terméskőből készült, ezért az időjárási viszontagságoknak köszönhetően letört a felső része, a korpusz és megindult az alap is, így megdőlt szinte az egész kereszt. A talpazat meg is repedt. Papp Sándor polgármester jelezte ezt az atyának, aki erre összefogta a gyűjtést. Végül a hívek adták össze a felújításhoz szükséges összeget.

Negyela atya erre azt mondta, hogy a hívek ragaszkodnak a jelképekhez, főleg az idősebbek. – Egyrészt a tájékozódásban is segít, hisz itt van a dűlők határa, másrészt pedig Pusztamérges hagyományosan vallásos. Régen a Váci Egyházmegyéhez tartozott – tudtuk meg Negyela Zoltántól.

Az átadó ünnepségen a plébános újból megáldotta a földet és a keresztet.

Lehetnek vidéki művészek munkái

A magyar Néprajzi Lexikon azt írja, út menti kereszt: mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mező, dűlők kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái, és öntött, műkő és vaskeresztek is.

 

 

Forrás: delmagyar.hu