A szeged-móravárosi Szent Kereszt templomban, a röszkei Páduai Szent Antal templomban és a szentmihályi Szent Mihály templomban tartott misén áldották meg a Szent Erzsébet-kenyereket. Magától Szent Erzsébettől nem maradtak ránk írásos emlékek, naplók vagy levelek: amit tudunk róla, azt legendákból és életrajzokból ismerjük, amelyek a szentté avatására készülve, vagy az azt követő időkben íródtak.
A mai napon egy olyan szentünk áll előttünk, aki a tevékeny szentek példaképét mutatja meg mindannyiunk számára
– mondta a szeged-móravárosi Szent Kereszt templomban a vasárnapi misén Fazakas Attila. A pap hozzátette: Szent Erzsébetnek minden megvolt, mindene megvolt a luxusélethez, a nyugodt élethez, de ő mégsem az választotta.
Szerinte Szent Erzsébet élete tökéletesen megmutatja, hogy hogyan kell tevékenyen élni, illetve tevékenyen szeretni.
Szent Erzsébet tisztában van azzal, hogy a szeretetről való tanúságtevés nem csak a szegényeket, hanem mindenkit kötelez. A szeretetet pedig személyesen kell megvalósítani
– fogalmazott az atya.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében azt írják, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet személye és életpéldája több, mint 800 éve csodálattal tölti el a keresztényeket. Ma, amikor a közbeszéd jellemzően olyan embereket állít példaképként elénk, akik nem érdemeik által tettek szert hírnévre, vagy gazdagodtak meg, Szent Erzsébet személyében egy olyan emberre emlékezünk, aki számára a földi jólét és a hírnév születésétől fogva adott volt, mégsem félt lemondani róluk, hogy az igazi javakban, Isten előtt gazdagodhasson.
Magától Szent Erzsébettől nem maradtak ránk írásos emlékek, naplók vagy levelek: amit tudunk róla, azt legendákból és életrajzokból ismerjük, amelyek a szentté avatására készülve, vagy az azt követő időkben íródtak. Ez azonban mégsem jelent hiányt, sőt. Ma, amikor szinte minden témában bárkinek joga van ahhoz, hogy megszólaljon és véleményt nyilvánítson, Szent Erzsébet hallgatása különösen is beszédes, mert ő a tettei által beszél.
Főrangú kortársai, sőt még családtagjai is sokszor meg-nem-értéssel vagy megvetéssel fordultak felé: számukra érthetetlen és méltatlan, mi több, egyenesen botrányos volt, hogy egy királylány, az uralkodócsalád egyik tagja saját kezűleg ápoljon betegeket és gondoskodjon szegényekről, tudatosan hagyja el miattuk a palotát és főúri családját. Szent Erzsébet a világ és az ember felé fordult, de nem azért, hogy feltárja a sebeket, hanem hogy gyógyítsa és befedje őket.
Emlékeztetnek, hogy Ferenc pápa idei magyarországi látogatásának talán leginkább megindító állomása a szegényekkel, menekültekkel, betegekkel való találkozás volt az éppen a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, Rózsák terén épült templomban. Talán természetesnek tartjuk, hogy egészségesek vagyunk, vagy hogy az anyagi eszközök a rendelkezésünkre állnak: amikor azonban rászorultabb testvéreinkkel találkozunk, és hagyjuk, hogy ez a találkozás megérintsen bennünket, könnyen rádöbbenhetünk, hogy mindaz, amit oly sokszor jogunknak és jussunknak tekintünk, valójában Isten ajándéka. Egy olyan ajándék, amelyet, ha nem is tudunk viszonozni, de továbbadhatunk – olvasható a körlevélben.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Karnok Csaba – Galéria