A Pasztorális Helynökség és a SZEKI szervezésében közös adventi gyertyagyújtásra, lelki délutánra jöttek össze a Püspökség épületében, a Pasztorális Helynökségen és a Látogatóközpontban dolgozó munkatársak. A december 2-án, a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tartott lelki délutánon a résztvevők először párokba rendeződve oszthatták meg egymással az elmúlt napokban megtapasztalt örömeiket, és az adventi időszakra kitűzött céljaikat. Az egymásra hangolódó rövid beszélgetést követően a délutánt közös énekléssel és gyertyagyújtással folytattuk, majd Serfőző Levente oktatási helynök köszöntötte a résztvevőket. Gondolatai által érzékeltette, hogy az advent kicsit hasonlít ahhoz a téli, ködös, Tisza-part menti reggeli sétához, mely során a híd távolról még láthatatlan, egészen ködbe burkolódzik, majd közelebb haladva egyre több részlet feldereng, míg közvetlen közelről végül teljesen fel nem tárul a szemünk előtt.
A program vendég előadója Szabó Kármen Ráhel domonkos nővér volt, a hódmezővásárhelyi Rózsafüzér Királynéja Konvent szerzetesnője. Előadásának központi témája a fény, a világosság volt. A Teremtő Isten első szavai is ezek voltak: „Legyen világosság!” (Ter 1,3) A születés című filmből vett példákkal Ráhel nővér érzékeltette, hogy a tiszta szívű emberek tekintetüket felfelé, a fény felé irányítják, mint ahogyan a három királyok is tették, amikor az eget kémlelték. Előadásának második felében azt az érdekes csillagászati jelenségsorozatot mutatta be, amelyet feltételezhetően láthattak Perzsiában a bölcsek házához tartozó csillagászok, amelyek elindíthatták őket Jeruzsálem felé és amely kijelölte Jeruzsálem felől nézve Betlehemet is. Az értékes gondolatokat követően kis csoportokban oszthattuk meg egymással az advent kapcsán felmerülő bizonytalanságainkat, kihívásainkat esetleges félelmeinket.
A záró gondolatokat Kondé Lajos pasztorális helynöktől kaptuk, aki egy családi legendáján keresztül mutatta be, hogy a régmúlt időkben – utcai lámpák hiányában – esténként mennyire fontos volt egy-egy ablakba kihelyezett lámpás ahhoz, hogy egy gyermek hazataláljon a családi házhoz. Nekünk is törekednünk kell, hogy találjunk olyan meghatározó pontokat, eseményeket, célokat életünkben, melyeket reményt adó lámpásként követhetünk adventi készületünk során.