Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították a szegedi fogadalmi templomot, ahol egykor örök nyugalomra helyezték Klebelsberg Kunót, a városért és annak intézményeiért sokat tett minisztert. A Dóm a szívügye volt, így nem véletlen, hogy születésének évfordulója egyben a templom előtti tiszteletadás napja is. Sulyok Tamás Szegeden járt, ahol beszédet mondott a város történelmi és kulturális jelentőségéről, majd személyes emlékeit is megosztotta Szegedről és a Dóm térről.
Sulyok Tamás Szegeden járt
– Szeged székesegyháza és a Dóm tér nemcsak építészeti, hanem lelki értelemben is a magyar nemzet egyik legfontosabb jelképe. A hely egyszerre testesíti meg a hitet, a tudományt és a kultúrát, azt a szellemi hazát, amelyben a magyarság önmagára találhat. A város története a kitartás és az újjászületés példája: a nagy árvíz pusztítása után Szeged fogadalmat tett, hogy templomot emel Isten dicsőségére, és ezzel nemcsak önmagát, hanem az egész nemzetet új reménnyel ajándékozta meg – fogalmazott ünnepi beszédében Sulyok Tamás.
A Dóm téren álló nemzeti pantheon a magyar szellem nagyjainak emlékét őrzi, ugyanakkor innen emelkednek majd ki a jövő tudósai is – mint Karikó Katalin vagy Szent-Györgyi Albert. Az államfő a teret és a templomot Magyarország emblematikus értékeinek nevezte.
Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították
A fogadalmi templom Nemzeti Emlékhellyé avatásának javaslatát az Országgyűlés egyhangúan támogatta; a javaslatot Mihálffy Béla országgyűlési képviselő nyújtotta be. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a döntés azt üzeni: az emlékezet felülkerekedhet a politikán.
– Az avatással azt erősítjük meg, hogy az országnak szüksége van egy olyan helyre, ahol a múlt és a jövő találkozik.
Klebelsberg Kuno születésének évfordulója
Vallási és közoktatásügyi miniszterként példátlan oktatási reformot hajtott végre, amellyel jelentősen csökkent az írástudatlanok aránya. Ötezer népiskolai objektum létesült, ezek nagy része iskola – több mint tízféle típusterv alapján –, a többi tanítói lakás, tornaterem vagy tankert volt. Ragaszkodott hozzá, hogy a szegedi fogadalmi templom, a Dóm altemplomában temessék el. 1932-ben hunyt el.
A kommunista diktatúra később feleségét, Botka Sarolta Ottíliát kitelepítette Budapestről; Szegeden, a püspöki palotában talált menedéket, és ott töltötte élete utolsó éveit. A megyeszékhelyen hunyt el.