Egy lépéssel közelebb kerülhet Szeged ahhoz, hogy saját szentje legyen. Bálint Sándor életútja ma is arra tanít, hogy a legnagyobb érték a hit és a krisztusi szeretet jegyében leélt élet. A Gál Ferenc Egyetemen rendezett konferencián kiderült, hogy a boldoggá avatás folyamata Rómában már zöld utat kapott. Az utolsó szükséges lépésekhez pedig nem a papok vagy a tudósok, hanem csak a hívek adhatnak elég lendületet.
A szentté válás útja: két lépcsőben a hősies erények elismerése felé
Serfőző Levente elmagyarázta a legfőbb különbséget a boldoggá és a szentté avatás ügye között. Elmondta, hogy a boldoggá avatás egy adott egyházmegye vagy szerzetesrend számára nyújt lehetőséget a tiszteletre, a szentté avatás pedig az egész világegyház számára ad lehetőséget imádságos tiszteletre egy adott hitvallóval, vértanúval kapcsolatban. A folyamat mindkét esetben két szakaszra bontható.
Az egyházmegyei szakaszban történik az adatgyűjtés, azaz a fellelhető dokumentumok megvizsgálása, a tanúk meghallgatása. Miután ezt az úgynevezett peranyagot Róma jóvá hagyta, összeállítják a dokumentumokból a Positiot, azaz az adott személy életének törénetét és hősies erényeit bemutató, vaskos és részletes dokumentumot.
Ezután következik a római szakasz, ahol egy bíborosi kollégium és egy teológusi testület vizsgálja meg a Positiot, majd, ha arra érdemesnek ítélik, a mindenkori pápa elé terjesztik, aki dönt a hősies erények elismeréséről.
45 évnyi hit és kitartás: így jutott el Bálint Sándor a „tiszteletreméltó” címig
Serfőző Levente felsővárosi plébános négy és fél évtizednyi elhivatott munkát foglalt össze előadásában. Bálint Sándor boldoggá avatását ugyanis még 1980-ban kezdeményezték a hívek, de akkor még nem volt lehetőség az ügy hivatalos képviseletére. Gyulay Endre korábbi megyéspüspök indította el 1994-ben a hivatalos boldoggá avatási eljárást. Bálint Sándor Positioja 2012-re készült el, a vaskos dokumentumot 2020-ban fogadta be Róma, a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma, majd mindössze egy év múlva Ferenc pápa el is ismerte a szegedi, hitvalló néprajztudós hősies erényeit. Ezzel Bálint Sándor kiérdemelte a tiszteletreméltó jelzőt, amely a boldoggá, illetve szentté avatás utolsó előtti mérföldkövének tekinthető.
Imádsággal a csoda felé – így segíthetjük a boldoggá avatást
Azóta Bálint Sándor emlékének és tiszteletének megőrzése érdekében rendeztek életét, munkásságát, krisztusi lelkületét bemutató kiállításokat, tudományos konferenciákat, szentmiséket, közösségi imádságokat, az alsóvárosi búcsú nyitó szentmiséjét immár évek óta boldoggá avatásáért ajánlják föl, kiadták a magyar után idegen nyelvű életrajzát, imafüzetét, felavatták emléktábláját, öt éve immár rendszeresen diákversenyt szerveznek emlékére, tavaly pedig neve az Embermentők listájára is felkerült.
– Bálint Sándor egész élete során példát adott számunkra, hősiesen gyakorolta a hitét, nekünk ez a reményünk és bátorításunk, amikor ránézünk, és erőt merítünk az életéből – monda Serfőző Levente, majd ismertette a hívek és a lakosság jelenlegi, kulcsfontosságú feladatát, ami nélkül nem teljesülhetnek be a boldoggá avatás utolsó lépései.
– Túl azon, hogy emlékezünk, imádkozzunk is hozzá, és kérjük az ő közbenjárását – foglalta össze az egyszerű, mégis kulcsfontosságú feladatot az oktatási püspöki helynök.
A szentek ajtót nyitnak a mennyországra
De miért is fontosak és mire taníthatnak bennünket a szentek? Serfőző Levente rámutatott, hogy már az ókeresztény közösség is a kezdetektől fogva tiszteletreméltó példaképeket állított a keresztények elé, kezdve Jézus Krisztus édesanyjával, folytatva a vértanúkkal. A boldoggá avatási eljárásnak 1983-as apostoli konstitúciójában Szent II. János Pál pápa adott keretet.
– A szentek élete megnyitja előttünk Isten országát, a mennyországot. Amikor egy szentre, egy boldogra tekint az egyház, a keresztény hívő, a mennyek országára tekint. Ezért is mondjuk, hogy hősies módon élték a hitüket, azokat az erényeket, amelyeket kegyelemként megkaptak. Hősies módon élve ajtót nyitottak előttünk Isten országára, a mennyországra – hangsúlyozta.
A szentév üzenete: Isten mindig úton van felénk
A konferencia második részének témáját a szentévek, jubileumok adják, amelyek különleges kegyelmi üzenetét, lelki zarándoklatra hívó tematikáját Janka Ferenc, a Gál Ferenc Egyetem rektorhelyettese foglalta össze.
– A szentévek és jubileumok meghívást közvetítenek. Arra invitálnak, hogy kilépjünk a sokszor túlságosan is profán hétköznapokból, és felfedezzük vagy újra felismerjük a szent teret, a szent időt és a személyes szeretet szentségét – mondta, majd úgy fogalmazott: a szent tér ott tárul fel, ahol megnyílunk Isten életalakító jelenlétére, a szent idő pedig az Isten teremtő, megváltó szeretetére való emlékezés, a jóságára figyelő jelenlét és az ennek betejesedését Istentől váró, de egyszersmind az Ő kegyelmével hatékonyan együttműködni akaró várakozás minőségi ideje.
– A szentévek és jubileumok arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten mindig úton van felénk. Mi pedig zarándokok vagyunk, akik hitben, reményben és szeretetben haladunk Felé. E gondolatokhoz kapcsolódik Bálint Sándor életpéldája is, aki tanúsította életével, hogy az életszentségre való törekvés nem valami távoli eszmény, hanem a mindennapi hűség és szeretet valósága – mondta Janka Ferenc.