A fél évszázados Tátra téri templom jubileumi búcsúja

„Isten akaratát keresve, a Szentlélek vezetésével mi, a Szeged-Tarján városi Egyházközség tagjai, küldetésünknek tartjuk, hogy a plébánia vonzáskörzetébe tartozó hívőknek és nem hívőknek, akiket személyes példamutatásunkkal is meg szólítunk, és akik minket meg szólítanak, valamint a felnövekvő nemzedéknek hirdessük és továbbadjuk Krisztus örömhírét, felkínáljuk mindenkinek a közösségünkhöz való tartozást, hogy ezáltal életük reményt és hitet kapjon” – így szól a Tátra téri Szent Gellért plébánia küldetésnyilatkozata. Ebben a szellemben tartotta meg ünnepélyes búcsúját a Szent Gellért napjához kötődően, az ötven éve történt ünnepélyes templomszentelésre is emlékezve.

Templombúcsú keretében ünnepelték a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia templomszentelésének ötvenedik évfordulóját. (Fotó: Kohári Nándor)
Templombúcsú keretében ünnepelték a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia templomszentelésének ötvenedik évfordulóját. (Fotó: Kohári Nándor)

 

Szeged új temploma a szocializmus időszakában

Nem volt könnyű vállalkozás új templomot építeni az 1970-es években. Singer Ferenc akkori plébános tisztában volt vele, hogy az adományozott fodorkerti magánházban kialakított kápolna egyre szűkösebb az épülő tarjáni lakótelep mellett. Leleményes engedélyeztetéssel a hívek saját kezűleg, széles körű összefogással építették fel az új istenházát, a korszak körülményei folytán gyakran kommunista szombatokon is ezen dolgozva.

A modern tervezési megoldások egyikeként a körbefutó szalagablakok újszerű megoldást jelentettek egy templom számára. Az épület anyaghasználata, a dörzsölt, meszelt fal, pácolt deszkaborítás a népi építészet eszköztárából való. Az épület egyszerűségével, a választott anyagok, színek harmóniájával, bronzlemezzel borított kapujával és a haranglábbal utal rendeltetésére.

Ötven év a hívek szolgálatában

A fél évszázad alatt számos új kezdeményezésnek lehettek tanúi a falak. Gyulay Endre akkori spirituális, a papi szeminárium lelki életének irányítója, későbbi megyéspüspök itt szervezte meg az első Szent Gellért Ifjúsági Napot, az egyházmegye fiataljainak találkozóját. A jelenlegi plébános, dr. Benyik György sokoldalú munkásságához nemcsak a kézzel másolt teljes Biblia lebonyolítása és átadása Ferenc pápának, valamint a hangos Biblia felvételeinek megszervezése fűződik, immáron az interneten küld heti rendszerességgel evangélium magyarázatot a híveknek.

Az egykori plébánosok dr. Kiss Imre és dr. Laurinyecz Mihály is eljöttek az ünnepi alkalomra.

Ünnepi szentmise

Kalocsai Tibor az egyházközség elnöke olvasta fel Kiss-Rigó László megyéspüspök köszöntő levelét. Kiss Imre a szentmise főcelebránsa felidézte, hogy még gimnazistaként részt vett a templomépítésben, a téglák hordásában, majd első éves kispapként lehetett ott a felszentelésen. Benyik György a templomépítő Singer atyát idézte, a jó pap, csak azt csinálja, amit a papnak kell és engedje a híveket is kibontakozni. Laurinyecz Mihály a cserkészet megtelepedésre emlékezett vissza, a jelenlévő cserkészek külön megköszönték akkori szolgálatát.

Bronzkapu emlékérmekkel

A templom bronzkapuján az ünnepi szentmisét követően Fritz Mihály alkotásaként hét új emlékplakett került kihelyezésre. Az egyházközségben szolgáló akolitusoknak állítottak így emléket. A katolikus liturgiában az akolitus viszi a gyertyát az ünnepi szentmisében, s átadja a bort és a vizet a felajánláskor. Korábban a kisebb papi rendek egyikeként csak papnövendékek kaphatták meg, napjainkban már világi férfiakat is felavatnak erre az istentiszteleti szolgálatra. Az egyik akolitus T. Kis László a nejével lett megörökítve, ők voltak az első összeadott pár a még teljesen el sem készült templomban.

Az ünnepi megemlékezés a misét követően a hívek által hozott süteményekből agapéval, szeretetlakomával zárult.