Nagy érdeklődés közepette szeptember 9-én Budapesten tartotta meg a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság májusi megalakulása után a következő nagyvolumenű konferenciáját, amelynek középpontjában a plébánia mint jogintézmény állt.
A Magyar Kánonjogtörténeti Társaság megalapítása egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, életre hívója Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, aki tudományos kutató és oktató munkájával nemzetközi hírnévre tett szert, így a magyar kánonjogász közösség külföldi kapcsolatainak erősítésében is élen jár, amely a Társaság egyik kiemelt célja. További szándék emellett, hogy erősítse a kánonjogtörténet tudományának hazai elsajátítását és művelését, valamint kiegészíti ezt a kánonjogtörténeti ismeretterjesztés, kapcsolattartás és együttműködés más – akár nemzetközi szinten működő – kánonjogi és kánonjogtörténeti társaságokkal, kutatóközpontokkal.
Ebbe a célkitűzésbe illeszkedett bele a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szt. II. János Pál pápa dísztermében tartott szakmai szimpózium. A konferencia ’A plébániára vonatkozó egyházfegyelem fejlődése teológiai, intézménytörténeti és kánoni forrástörténeti szempontból’ címet viselte, amelynek keretében az érdeklődők magas szakmai értékű, érdekfeszítő előadásokat hallgathattak meg.
A tudományos diskurzust megtisztelte jelenlétével Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki előadásában a plébániát, mint a misszió egyik kiemelt helyét, központját mutatta be. Ennek keretei között a hallgatóság megismerhette ezen intézmény többrétű jelentéstartalmát, valamint a nagyívű előadás a kora középkortól kezdődően mutatta be a plébánia missziós tevékenységét, lehetőségeit, reflektálva jelenkorunk kihívásaira.
Kovács József, szeged-csanádi általános és bírósági helynök a plébániai vizitáció fogalmát és intézménytörténeti fejlődését mutatta be magas színvonalon. Külön érdekessége volt az előadásnak, hogy nemcsak a jogtörténeti sarokpontok, a többévszázados előrehaladás került bemutatásra, hanem korunk püspöki vizitációs gyakorlatába is bepillantást nyerhetett az érdeklődő közönség, személyes tapasztalatokkal kiegészítve.
Szabó Csaba Péter előadásából világos képet kapott a hallgatóság arról, hogy a kopt teológia angelologiájának beható tanulmányozása közelebb visz minket a keresztény közösség, mint liturgikus egység megértéséhez. A hívő közösségnek a templomhoz és a szent liturgiához kötődő életét ennek alapján maguk az arkangyalok, főképp Gábriel és Mihály felügyelik, akik őrködnek a hiteles krisztusi élet megvalósítása felett, valamint védelmeznek az ezt romboló, külső, szekuláris (világi) erők és kisértésekkel szemben.
Az érdekes szakmai diszkusszió és egy frissítő kávészünet után Tamási A. Éva adjunktus a Trienti Zsinat plébániákra vonatkozó rendelkezéseit vette górcső alá. Ezen jogszabályok több évszázadra meghatározták a plébániai egyházfegyelmet, és kihatással vannak mai napig az élő egyházi gyakorlatra.
Záró előadásként Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság elnöke egy unikális téma rejtelmeibe vezette be a résztvevőket: az ír területen működő lelkipásztori ellátás kora-középkori intézménytörténeti sajátosságait mutatta be. Nem meglepő, hogy az érdekességekkel teletűzdelt előadás a hallgatóság fantáziáját is azonnal megmozgatta.
Látható tehát, hogy a jogtörténeti témák ezer szállal kötődnek a hatályos kánonjoghoz, ma is aktuálisak, érdemes és gyümölcsöző eszmecserét folytatni róluk.
A konferencia utolsó momentumaként Fazakas Attila, a Társaság titkára vázolta az eredményeket, köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres tudományos eszmecseréhez.
A munka azonban ezzel nem áll meg, 2026 februárjában nemzetközi kánonjogtörténeti tanulmányi nappal folytatódik a tudományos szimpóziumok sora, amelyet neves külföldi kánonjogtörténészek gazdagítanak majd előadásaikkal.
Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem