A város több pontján történő koszorúzással és ezzel párhuzamosan emlékversennyel, majd szentmisével emlékeztek Bálint Sándor halálának 45. évfordulójára május 10-én. Az emléknap az alsóvárosi temetőben koszorúzással kezdődött, ezt követően a Mátyás téren, majd a Dóm téren emlékeztek és imádkoztak együtt a jelenlévők Bálint Sándor boldoggá avatásáért.
Az emlékversenyre közel negyven csapattól érkezett pályamunka, a második forduló, amely egy online szabadulószoba volt, után pedig közel húsz csapat vett részt a döntőben. A harmadik fordulóban a város több kulturális intézményében izgalmas kihívásokkal várták a fiatalokat. Ebben az évben a kenyér volt a fókuszban:
malomépítés, kenyérdagasztás, kemencébe rakás, a Szent Antal tüze és annak gyógymódja, ostyasütés várta a fiatalokat,
sőt a Dóm lábánál a történelmet is megidézték egy kenyérvásárral. A napot a Dómban emlékmisével zárták, melyet Kovács József általános helynök mutatott be.
A Bálint Sándor emlékversenyre 40 csapat, azaz több mint száz általános és középiskolás diák nevezett be. A vetélkedő szervezői a „legszögedibb szögedi” halálának idei, 45. évfordulója alkalmából izgalmas kihívásokkal készültek. Az első fordulóban Bálint Sándor egyik kutatási területét megismerve, a népi táplálkozás és szakrális táplálkozás témájában kellett a versenyzőknek informatív plakátot, prezentációt vagy kis videót készíteniük. A diákok kutatták lakóhelyük népi táplálkozásának hagyományait, valamint a vallási életet érintő összefonódásait.
A csapatok
összehasonlították a 20. század első felének népi táplálkozását a mai kor emberének gyakorlatával.
A feladat során a résztvevő csapatok egy lapbookot vagy filmet készítettek, amelyen bemutatták, milyen hagyományos hétköznapi vagy böjti ételeket fogyasztottak régen a négy évszaknak megfelelően. Fontos volt, hogy a csapatok térjenek ki az ételek alapanyagainak előállítására, elkészítésének menetére és a fogyasztásának körülményeire (például nyáron, ebédre, vagy csak böjti napokon fogyasztották). Voltak olyan csapatok, akik a zarándoklathoz kapcsolódó táplálkozási szokásokat mutatták be: milyen ételeket fogyasztottak régen és ma az emberek a zarándoklatok során. Az ételek típusai és fogyasztásának alkalmai mellett bemutatták a hozzájuk kapcsolódó rítusokat is.
A második fordulóban egy virtuális szabadulószobával várták a diákokat, amelynek kihívásában
egy parasztcsalád éves étkezési szokásait és az étkezések szakrális jellemzőit követték nyomon.
A virtuális „aréna” a Napsugaras Tájház korhűen berendezett tiszta szobájának, konyhájának és pincéjének mása volt, amelynek minden zegzuga új kihívást rejtett.
A május 9-én Szegeden zajló döntőben korcsoportonként négy-négy csapat, körülbelül hatvan diák vett részt. Helyszínek között volt a Napsugaras Tájház, a Gál Ferenc Egyetem, a Szent-Györgyi Albert Agóra, a Somogyi-könyvtár, a Szent József jezsuita templom, a Szegedi Dóm Látogatóközpont.
A záró fordulóban valamennyi kenyérhez kapcsolódó népszokás megjelent. Nem csak a kenyér elkészítése, de egyházi szerepe és felhasználási módjai is terítékre kerültek. A Dóm téren a hajdani, szegedi kenyérpiac is megelevenedett, még máshol a versenyzők a kenyér és ostyasütés fortélyaiban is kipróbálhatták magukat.
A nap részeként
megkoszorúzták Tiszteletreméltó Bálint Sándor szegedi Pantheonban álló szobrát,
ahol együtt emlékeztek és imádkoztak a boldoggá avatásáért és közbenjárásáért.
A versenyt támogatták a Napsugaras Tájház, a Gál Ferenc Egyetem, a Szent-Györgyi Albert Agóra, a Somogyi-könyvtár, a Szent József jezsuita templom, a Szegedi Dóm Látogatóközpont, az SZTE Kultúrális és Antropológiai Tanszék, a Szent Rozália Nyugdíjasklub, a Lipóti pékség és Mihályffy Béla képviselő.
A napot szentmisével zárták, amit Kovács József általános helynök mutatott be a dómban. Ezen az alkalmon a 516-os számú Bálint Sándor Cserkészcsapat tagjai is részt vettek.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete
Magyar Kurír