A dóm fölszentelése, a püspöki székház és a papnevelő intézet megépítése is az első szegedi püspök nevéhez kötődik. Glattfelder Gyula emléke előtt tisztelgett a tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia közössége.
Glattfelder Gyula püspökről emlékezett meg a vasárnapi szentmise keretében a tarjáni Szent Gellért Plébánia közössége. Benyik György plébános szeptemberben indította el azt a sorozatot, amelynek keretében hétről hétre a templomkapun látható érempanteon újabb és újabb híressége előtt tisztelegnek. Így készülnek a templom felszentelésének jövőre esedékes, ötvenéves jubileumára.
Az első szegedi püspök
A szentmise után a plébános felidézte, hogy Glattfelder Gyulát 1911 májusában szentelték a Csanádi egyházmegye püspökévé Temesvárott. Jelmondata az volt, hogy Iustum Amore, azaz Igazságot szeretettel. 1923-ban érkezett Szegedre, a város neki köszönhetően lett püspöki székhely. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Rerrich Béla tervező-építész mellett Glattfeldernek is óriási szerepe volt a dóm tér, a Fogadalmi templomot körülölelő épületegyüttes létrejöttében. Nevéhez fűződik a szegedi székesegyház fölszentelése, a püspöki székház és a papnevelő intézet megépítése.
– Magyarországnak tragédia volt a trianoni békeszerződés, de Szegednek egyetemet és püspökséget hozott. Szegednek tragédia volt az árvíz, de az újjáépítés felvirágoztatta a várost. Ám az ezen krízisek idején élt vezetők pokoli megpróbáltatáson mentek keresztül. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott. Az eredeti egyházmegye 250 plébániájából 47 maradt, az 1050 filiából 32 került Magyarországra. 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig – mondta el Benyik György.
Ma is érvényes Glattfelder Gyula üzenete
A plébános Glattfelder egyik gondolatébresztő idézetével zárta megemlékezését. Ahogy fogalmazott, szavai ma is éppoly aktuálisak, mint csaknem száz évvel ezelőtt.
Abban az apokaliptikus méretű válságban, mely milliók megélhetését teszi kétségessé, s családok és nemzetek jólétét nyeli el, mindenki csak a pénz, az arany krízisén töpreng. Pedig végzetes tévedés korunk szörnyű vergődésében csak anyagi érdekek zavarát látni, vagy mechanikus erőtényezők játékát és birkózását a társadalmi konklúzió egyetlen okául felállítani. A dolgok mélyén, a gazdasági érdekharcok hátterében, a nemzetek versengése mögött, szóval mindenütt, ahol egy anyagias civilizáció az élet egyedül érdemleges javait sejti, lelki problémák, a vallási és kegyelmi élet misztikus igazságai húzódnak meg, s szolgálnak magyarázatul a történelem egyetemes, s a mai válság különleges kérdéseire
– idézte az első szegedi püspököt.
Búzaszemeket ajándékozott a plébános
Vasárnap a megemlékezés mellett örömünnepet is ült a tarjánvárosi gyülekezet. Kilenc fiatal részesült ugyanis az elsőáldozás szentségében.
Benyik György az elsőáldozókat hősökként méltatta, utalván arra, hogy a legnagyobb hősiesség bűneink beismerése.
– Aki tud bocsánatot kérni embertől és Istentől, az új erőre kap – hangsúlyozta a plébános, majd a szentmise végén búzaszemeket nyújtott át ajándékként az elsőáldozóknak. Jó tanácsként arra buzdította a fiatalokat, hogy ahogyan a búzamagból kinövő kis növény a fény felé, úgy hajoljon lelkük a Jóisten felé.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Karnok Csaba