Emlékekből, képekből, plakátokból és relikviákból nyílt kiállítás a felsővárosi Szent Miklós Plébánián vasárnap. A tárlattal a cserkészek bátor elődeik emléke előtt tisztelegtek, akik 35 évvel ezelőtt büszkén fémjelezték csapatukat Bálint Sándor nevével, kijelölve ezzel követendő célként a szeretet, a hűség és a hit útját utódaiknak.
Hálaadó szentmisével, koszorúzással és kiállítás-megnyitóval ünnepelték a felsővárosi cserkészek az 519. számú Bálint Sándor Cserkészcsapat újraalakulásának 35. évfordulóját vasárnap.
Megőrizték a cserkészet evangéliumi szellemiségét
A misét Serfőző Levente felsővárosi plébános celebrálta a Szent Miklós templomban, aki prédikációjában a cserkész elődök bátorságát, lelkesedését, hitét, hűségét és kitartását méltatta. Úgy fogalmazott, hogy történelmet írtak. A felsővárosi cserkészcsapatot ugyanis 1935-ben alapították. Noha a kommunizmus évtizedei alatt ellehetetlenítették a mozgalom működését, az elődök nem feledték az alapelveket, megőrizték azokat az utókornak. Amint lehetőségük nyílt rá, 1989-ben rögvest újjászervezték a cserkészcsapatot, és büszkén fémjelezték Bálint Sándor hitvalló néprajztudós, „a legszögedibb szögedi” nevével, akinek boldoggá avatása folyamatban van.
Az elődöknek volt egy víziója, jövőképe, amelyben fontos helyet kapott a fiatalok evangéliumi nevelése, amelyet a cserkészet magáénak vall. Másrészt olyan példaképet állítottak a fiatalok elé, akitől tanulni lehet. Bálint Sándor élete a hűségben, a szenvedésben való kitartásban, a hitben, a tudomány és a kultúra gyarapításában egyaránt példa lehet számukra
– mondta a plébános.
A padláson, titokban őrizték a cserkészek zászlaját
A szentmise után emlékekből, plakátokból, dokumentumokból, képekből, relikviákból nyílt kiállítás a plébánián. Megtekinthető volt többek között Bálint Sándor lerombolt, alsóvárosi szülőházának néhány téglája, sőt a cserkészcsapat kilencvenéves zászlaja is.
A zászló második világháború előtti, a Horthy-címer látható rajta, tehát majdnem kilencvenéves. A kommunizmus ideje alatt padlásokon rejtegették az öreg cserkészeink, mert akkor tiltották a mozgalmat. Ha megtalálták volna, komoly büntetést eredményezett volna. Kiállítottuk a gödöllői dzsembori emlékfokosát is. 1933-ban ugyanis Magyarország szervezte a cserkész-világtalálkozót, az alkalomra különféle fokosokat készítettek a táborozóknak. Ezek mellett háború előtti cserkészújságot, vezetőképzési kézikönyveket is kiállítottunk, amelyeket külföldre emigrált magyar cserkészek írtak és őriztek meg
– mondta el Faragó Tamás csapatparancsnok, a Dél-Alföldi Cserkészkerület vezető tisztje.
– A cserkészet életre szóló közösséget ad, életre nevel, továbbá olyan értékrendet ad, amely hiánypotló a mai világban – tette hozzá Faragó Tamás.
Forrás: delmagyar.hu