Zsúfolásig megtelt a szegedi dóm augusztus 12-én, ahol itthoni és külhonból érkezett püspöktársak, paptestvérek, szerzetesek és hívek jelenlétében helyezték örök nyugalomra Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök földi maradványait. A gyászmisét a jelenlegi főpásztor, Kiss-Rigó László mutatta be, Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök homíliában búcsúzott püspöktestvérétől.
Az oltárasztal előtt állították fel a ravatalt. Cserkészek állták körbe a koporsót – rajta a püspöki és papi szolgálat jelvényei, középen az Eucharisztia kelyhe.
Kondé Lajos, a dóm plébánosa imára szólította az egybegyűlteket: „Egy szívvel-lélekkel búcsúzzunk, és kísérjük utolsó útjára Gyulay Endre nyugalmazott püspököt” – mondta.
A szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke volt, a szónok Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök. A szertartáson jelen voltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) együtt emlékező tagjai, köztük Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita. Nagy számban érkeztek külhoni főpásztorok is, köztük Német László, a Belgrádi Főegyházmegye érseke.
A gyászmisén jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Salgó László, Csongrád-Csanád vármegye főispánja; Binszki József, Szeged alpolgármestere.
Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök életének 94., papságának 73., püspöki szolgálatának 38. évében, szentségekkel megerősítve hunyt el augusztus 3-án a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthonban.
Ferenc pápa kérésére Pietro Parolin bíboros államtitkár búcsúzott a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott főpásztorától. Sorait magyar nyelven Kovács József, a Szent Gellért Szeminárium rektora olvasta fel.
Parolin bíboros atyai közelségéről biztosította a gyászoló sokaságot, s hálával és elismeréssel szólt Gyulay Endre „apostoli buzgalommal” végzett papi küldetéséről, kiemelve a fiatalok és a szegények körében teljesített, valamint az egyházmegye életének újjászervezésében végzett szolgálatát.
Homíliájában Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök a nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmise prefációjából idézett, amely a testvéri szeretetben kiválasztott és a krisztusi szolgálat részesévé tett apostoli papság feladatát fogalmazza meg. Erre az apostoli papságra kapott meghívást Gyulay Endre is. Küldetésévé tette az evangélium hirdetését, a hívő nép megszentelését és a jó pásztor gondoskodó szeretetét. Jó, ha egy pap sok mindenhez ért, ám csak akkor teljesíti küldetését, ha jó lelkipásztor lesz, és apostoli feladatát végzi. Nem volt könnyű ez 1953-ban és az azt követő évtizedekben sem. Gyulay Endre igyekezett jó pásztor, apostoli pap lenni. Ilyennek ismertem meg 1975-ben, amikor a szegedi szeminárium spirituálisa volt – emlékezett vissza Pápai Lajos.
„Bátran és nagy fantáziával végezte a munkáját, minden lehetőséget kihasználva. Vallotta, hogy az Egyháznak a minden korban jelen lévő Krisztust kell hirdetnie a mai embernek, a mai világban. Hűségesen kitartva az örök keresztény értékek, az imádság és a szentmise mellett, de nem ragaszkodva a múlt külsőségeihez, sem pedig a korhoz kötött hagyományokhoz.
Gyulay Endre az élőt kereste és hirdette”
– mondta Pápai Lajos.
A Győri Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspöke megemlékezett Gyulay Endre püspökké történt kinevezéséről, arról az időről, amikor elnyerte a papság teljességét, s püspökként az apostolok utóda lett, hogy így „őrizze és óvja a hívő népet”. Valóban, a papság az apostolt szeretné látni a püspökben. Szeretne felnézni rá, és vezetésével hirdetni az evangéliumot. Az apostolt szeretné látni a papságra készülő fiatal is. A püspökben minden pap az atyát keresi, akiben megbízhat, akihez bármikor bizalommal fordulhat – fogalmazott Pápai Lajos. – Ma hálát adunk Jézusnak, hogy Gyulay Endrében ilyen püspököt adott nekünk, akiben megláthattuk az apostolt, aki mindenekelőtt az evangéliumot hirdette, és kereste, kutatta a Szentírásnak a mai ember számára megnyilvánuló értelmét. Érdeklődéssel kísérte a teológia fejlődését, igyekezett mindent megismerni, és ami jónak bizonyult, azt felhasználta. Az evangelizáció valamennyi lehetőségével igyekezett élni.
Tudott atyja lenni papjainak, és példa nekünk, püspöktestvéreinek. Benne élt a világban, ismerte annak nehézségeit, feladatait, és nem félt állást foglalni fontos kérdésekben.
Pápai Lajos Sík Sándor versével búcsúzott püspöktársától:
„Hogy immár semmit, semmit sem kívánunk, / Már lépni is csak egyet: fölfelé.”
Katona István, az Egri Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke az utolsó élő tagja Gyulay Endre egykori legendásan összetartó évfolyamának. Levélben búcsúzott paptestvérétől. „Bandikám! Nemsokára követlek, légy nagyon boldog, imádkozzunk egymásért!”
A szentmise záróáldása után gyászszertartás keretében búcsúztak az elhunyttól, majd elindult a gyászmenet: az asszisztencia, a püspöktársak és a paptestvérek együtt kísérték utolsó útjára Gyulay Endrét. Földi maradványait a dóm altemplomában helyezték örök nyugalomra.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír