Szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom kapuját szokás nevezni kis-panteonnak, mivel azon 57 szegedi híresség érme található egy szőlőfürt formába rendezve, Tóth Sándor éremművész alkotásaiként.
- október 15-én, a 18.00 órai szentmisében emlékezett meg Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök Dávid Katalin életéről, akinek érme most került fel a templom kapujára. A több mint kétszáz hívő jelenlétében celebrált mise előtt a templomban levetítettük a szegedi származású és örmény gyökerekkel rendelkező tudós, művészettörténész interjú filmjét. A szentmisén jelen volt a család és a testvér egyházak képviseletében Kereskényiné Nemes Livia lelkésznő. Gyulay püspök atya elsősorban nem a művészettörténészt méltatta, hanem az embermentőt. Aki két diktatúra alatt is mentette az üldözötteket, a zsidókat a náci időszakban, az elnyomott keresztényeket és papokat a kommunista időszakban. Számos elbocsájtott paptanárt alkalmazott a dokumentációs központban latin nyelvtudásuk miatt.
A misében megemlékeztünk a most dúló izraeli háború áldoztairól.
Az érem leleplezés szertartásán megjelent a Szegedi hitközség vezetője, Kendrusz Attila, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli háborúban nem csak zsidók, hanem más nemzetiségűek is áldozatul estek. Zombori István történész laudációjában kiemelte, hogy Dávid Katalin a Trianon utáni Szeged szellemi légkörében nevelkedett, amelyben Kolozsvárról sok professzor települt át Szegedre.
Dávid Katalin ebben a környezetben nőtt fel, és lett az egyetem bölcsészkarán művészettörténész hallgató. Általa tisztelt tanárai voltak Kerényi Károly, Sík Sándor, Bálint Sándor, valamint Mester János. Meghatározó volt számára a szegedi jezsuita rend. Így lett harcos hirdetője a katolikus hitnek, és vett rész a katolikus ifjúsági mozgalomban, és lett a katolikus egyetemisták országos elnöke. Ekkor a zsidó mentés szegedi szervezője a jezsuita, Izay Géza volt. A Dávid család Szegeden, az egyetemen ismert zsidó professzoraival is jó kapcsolatot ápolt: Sík Sándorral, Purjesz Bélával, Rusznyák Istvánnal, Kúp Bélával. 1944 június végén a család a közelgő front elől Budapestre költözött. Ekkor kapcsolódott be Budapesten az Angelo Rotta pápai nuncius és Raoul Wallenberg svéd diplomata vezetésével működő, zsidómentő mozgalomba.
A Fritz Mihály által készített Dávid Katalin érem arra figyelmezteti a templomunkba érkező keresztény hívőket, hogy ilyen tanúságtevők kötik össze a templomi közösséget a világgal, és ők azok, akik az egyház és az Isten jó hírét ápolták. Ezért kell példaképként emlékezni rájuk.
Benyik György plébános