Erő, szeretet, józanság – három szó, ami Kiss-Rigó László jelmondatává vált és meghatározza püspöki tevékenységét már 2004 óta. Szegedre 2 évvel később, 2006-ban érkezett, így idén 15 éve annak, hogy a Szeged–Csanádi Egyházmegye főpásztora. Ennek kapcsán kértük interjúra, amelynek során kiderült, hogy a szegedi papságnak köszönheti az éles látását.
Két év sorkatonai szolgálat után Esztergomban és a Központi Papnevelő Intézet növendékeként Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte teológiai tanulmányait Kiss-Rigó László, akit 1981. június 14-én szenteltek pappá. 1982-ben teológiai doktorátust szerzett, majd a budapesti Haller téri templomban, utána pedig az esztergomi Szent Anna-plébániatemplomban volt káplán, később plébános.
II. János Pál pápa 2004-ben pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, február 21-én pedig Esztergomban püspökké szentelték. De csak két évet töltött itt, hiszen 2006. június 20-án a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspökévé nevezték ki. Tehát Kiss-Rigó László 15 éve vezeti egyházmegyénket.
– Az egyház aktív tagja volt az egész család, így nem volt semmi rendkívüli abban, hogy ezt a hivatást választottam. 2004-ben, amikor kineveztek püspöknek, akkor furcsán éreztem magam a külsőségek miatt, de a feladatot örömmel vállaltam, és egészen addig, amíg Szegedre nem kerültem, plébánosa is maradtam az esztergomi templomnak, ahol több mint 20 évig szolgáltam. A Szeged–Csanádi Egyházmegyével azonban szinte semmilyen kapcsolatom nem volt azelőtt, hogy ide helyeztek – avatott be Kiss-Rigó László.
Ezeréves ünnepre készülnek
A szeged–csanádi püspök elárulta azt is, hogy az áthelyezése előtt kétszer járt Szegeden, mindkettő a futballhoz kötődött.
– Egyszer a szüleimmel egy SZEOL SC–Ferencváros TC mérkőzésen vettem részt, másodjára pedig már papnövendékként jártam itt, amikor a szegediekkel játszottunk egy meccset, amelyen fejsérülést szenvedtem, és a klinikán kötöttem ki. Érdekesség viszont, hogy a fejbe rúgásom előtt szükségem volt egy gyengébb szemüvegre, utána viszont egyáltalán nem. Ezért viccesen azt szoktam mondani, hogy a szegedi papságnak köszönhetem az éles látásomat – tette hozzá mosolyogva.
A főpásztor kiemelte: amikor Szegedre került, akkor elődje, Gyulay Endre nemcsak a szokásos módon adta át neki az egyházmegyét, hanem minden tapasztalatával segítette, és így van ez a mai napig, most is jó kapcsolatot ápolnak. Megjegyezte: hálásak Gyulay Endrének, aki sokszor önként, kérés nélkül segíti a munkájukat.
– Látványos célokat nem tűztem ki magam elé, meg akartam ismerni az egyházmegyét minél hamarabb, és szerencsére ez sikerült is. Mi nem a statisztikai könyveknek dolgozunk, hanem az evangélium képviselete, hirdetése a feladatunk, a cél pedig nem más, mint az üdvösség egyénileg és közösségileg is. Ugyanakkor a következő években feladatunk lesz méltó módon felkészülni az egyházmegye millenniumának megünneplésére, amely 2030-ban lesz, és ekkor ünnepeljük meg azt is, hogy 100 éve van püspökség Szegeden. Most még az előkészületek zajlanak, komolyabb lépéseket az utolsó 5 évben teszünk majd – mutatott rá.
Szent Gellért emlékét őrzi
Bár konkrét célkitűzései nem voltak Kiss-Rigó Lászlónak, amikor Szegedre érkezett, mégis a nevéhez fűződik a Szent Gellért Fesztivál, amelyet már tizennegyedik alkalommal rendeznek meg idén szeptember 21. és 28. között az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek az ünnepéhez kapcsolódóan. A hangversenyeken minden évben igazi komolyzenei ritkaságok hangzanak el, miközben a programsorozat fókuszában a hit áll.
– A hit nincs a templom falai közé zárva, mint a kommunista diktatúra idején. A hit szerves része a mindennapi életünknek, áthatja a sportot, a közszolgálatot, az oktatást és a kultúrát is. Ma már közszolgálatot tudunk végezni a saját értékrendünk szerint, a társadalmi igényeknek megfelelve. Az adottságainkkal élve, ismertség révén pedig sikerült elindítani egy olyan fesztivált, amellyel Szent Gellért emlékét őrizzük, és amely hagyománnyá vált Szegeden – emelte ki.
A főpásztor jelezte: 2020-ban nagyobb volumenű fesztivállal készültek az egyházmegye 990 éves fennállása alkalmából, de ezt a járvány miatt nem tudták megtartani, és mivel úgy vélik, hogy minden év jubileum, ezért a 991. év alkalmából szerveznek nagyobb eseményt.
Akadémiát hozott létre
Ugyanakkor nemcsak a komolyzenei fesztivál, hanem számos egyházi épület felújítása, valamint a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia elindítása is Kiss-Rigó Lászlóhoz kötődik. A jelenleg csaknem 300 fiatalt nevelő intézményt 2009-ben alapították meg Gyulán.
– Nem püspökként kezdtem focizni, ez a sportág már gyermekkorom óta jelen van az életemben. De attól, mert ez a hobbim, még nem kötelező az egyházmegyének foglalkoznia vele, viszont a sport rendkívül fontos az egészségvédelem miatt. Amikor idekerültem, akkor adódott egy lehetőség, hogy a két nagy köznevelési intézményükkel Gyulán létrehozzuk az akadémiát, amihez a várostól térítésmentesen területet is kaptunk. Így már csak a szakemberek kellettek. Akkor még önerőből, állami és tao-támogatások nélkül működtünk. 2011-ben felnőttcsapatunk lett Szegeden, ami azért volt fontos, hogy a tehetséges fiataloknak legyen feljebblépési lehetősége – magyarázta.
A szeged–csanádi püspök egyébként személyesen is ismerte az akadémia névadóját, Grosics Gyulát, akinek sportmúltja és személyisége is tiszteletet parancsol, valamint példaértékű minden futballista számára.
Önállóság és identitás
Az egyházmegyében emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megtartsák az egyházközségek helyi identitását, vagyis nem vonják össze a kisebb települések plébániáit más egyházmegyékhez hasonlóan, hanem mindegyik községben, kisvárosban önállóak maradnak.
– Ezért van az, hogy egy plébánoshoz 2-3 település tartozik, hiszen ennyi szentmise megtartása megfelelő szervezéssel megoldható. Persze ez lehetetlen úgy, hogy csak a papok vezetik az egyházközségeket, a világi híveknek pont olyan szerepük van benne. A cél az, hogy minden településen legyen vasárnapi szentmise, hiszen az a közösség központja. Éppen arra figyelmeztet most minket az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is, hogy minden tudatos keresztény életének fontos része a vasárnap megünneplése – jegyezte meg.
Erő, szeretet, józanság
Kiss-Rigó László hangsúlyozta: aki még mindig a bolsevik diktatúrából táplálkozik, annak furcsa vagy elviselhetetlen lehet, hogy az egyház nem kér elnézést a létezéséért, hanem a keresztények ugyanolyan állampolgároknak tartják magukat, mint bárki más. Hozzátette: a keresztények nem folytatnak erőszakos propagandát, nem kényszerítik senkire a véleményüket, ugyanakkor jogot formálnak arra, hogy a hitüket meg tudják élni és tanúságot tudjanak tenni arról.
Erő, szeretet, józanság – három szó, ami hosszú évek óta meghatározó Kiss-Rigó László életében, püspökké szentelésekor ezt választotta jelmondatául.
– Akkoriban, amikor a kinevezésemet megkaptam, éppen Pál apostolnak a levelét olvastam, amelyet Timóteushoz írt. Abból egy idézet ez a mondat. Az apostol arra buzdítja Timóteust, hogy nehézségek ugyan lehetnek, de Istentől nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét kaptuk meg – osztotta meg a Délmagyarországgal a főpásztor.
Májusban több százan kapták meg a bérmálás szentségét Kiss-Rigó László püspöktől a Szent Gellért Fórumban.
Forrás: delmagyar.hu