KUTATÁSI SZABÁLYZAT
1. Általános előírások
A Kutatási Szabályzat az Egyházi Törvénykönyv 486-491. kánonjai alapján készült, figyelembe véve a 2011. évi CXII. törvény (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról), az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) előírásait, és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletét.
A szabályzat hatálya:
Jelen szabályzat kiterjed a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár kutatótermére, s az ott végzett munkára.
2. A kutatás engedélyezése, adminisztráció
A kutatás engedélyezéséhez minden kutatónak egy erre a célra rendszeresített kutatási kérelmet kell kitöltenie. A kérelem tartalmazza a kutató személyi adatait (név, lakcím, szem. ig. szám, foglalkozás), valamint a kutatás témájának és évkörének meghatározását. Kutatási engedélyt kaphat minden olyan 18. életévét betöltött személy, aki képes a levéltári anyag iratkezelési szabályoknak megfelelő, rendeltetésszerű használatára, és kötelezi magát ezen szabályok betartására. A kutatás engedélyezésére a levéltár tulajdonosa, a Szeged-Csanádi Egyházmegye jogi képviselője, a mindenkori püspök (illetve az ő megbízottja) jogosult. Kutatási korlátozás alá nem eső iratanyagok esetében az ordinárius ezt a jogát átruházza a levéltár vezetőjére. Minden engedélyezett kérelem az adott naptári évre szól. A kutatási téma változása esetén, illetve a naptári év elmúltával újabb kérelmet kell kitölteni. A kutató naplóba a kutatóterem felügyelője regisztrálja a kiadott levéltári iratok, raktári egységek pontos jelzetét, valamint följegyzi a kutatási alkalmak és a kutatott anyagról készített fénymásolatok számát.
A kutatási engedélyt véglegesen vagy ideiglenesen vissza kell vonni attól a kutatótól, aki a levéltárból iratanyagot tulajdonít el, az anyagot szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a kiadott iratok rendjét önkényesen megváltoztatja.
3. A kutatás helyszíne, kutatószolgálat
A kutatás helye a levéltár kutatószobája, melynek nyitvatartása hétfő-csütörtök 8-16 óra, péntek 8-13 óra között van. Kutatóinktól előzetes bejelentkezést kérünk. A kutatás díjtalan, másolatok készítésének lehetősége biztosított. A kutatónak egyszerre kiadott raktári egységek száma nem haladhatja meg a 2 doboz, 4 kötet vagy 4 csomó terjedelmet. Ha valamely levéltári iratanyagról már létezik biztonsági másolat, akkor a másolat kerül kiadásra.
A kutatóterem felügyelőjének feladata a kutatók ellátásában:
– Részletesen ismerteti az iratok kezelésének rendjét.
– A kutatók rendelkezésére bocsátja a levéltári segédleteket.
– Legjobb tudása szerint megad minden információt, amely a munka megkezdéséhez szükséges és a kutatást segíti.
– A kutatókat folyamatosan ellátja iratanyaggal, elkészíti a megrendelt másolatokat.
– Nyilvántartja a kiadott iratanyagot, statisztikát készít a kutatók számáról és a kutatási esetekről.
– Nem feladata a Levéltár munkatársainak a kutatásra kiadott levéltári anyag értelmezése, a kutató helyett végzett feldolgozó munka (pl. olvasás, fordítás, adatok keresése az iratokban stb.).
4. A levéltári anyag kutathatósága
A levéltár anyaga az iratok keletkezésének naptári évétől számított 60. év után kutatható. A kutatási időhatár tehát általában 60 év, kivételt jelentenek a következő, kutatási korlátozás alá eső iratok:
A perszonális (személyi) iratok csak az érintett személyek elhalálozását követő 30. év után kutathatók. Ha az elhalálozás pontos ideje nem ismert, akkor a születés évét követő 90. év után, ha az sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számított 60. év után válik kutathatóvá az irat.
Az anyakönyvek csak a keletkezésüktől számított 90. év után kutathatók.
A szentszéki, peres iratok nem kutathatók.
A kutatási időhatár (60 év) és egyéb kutatási korlátozások feloldhatók a levéltár fenntartójának külön engedélyével, amennyiben a kutatás tudományos jelentősége azt indokolja. Az ilyen kutatási kérelmek elbírálásához szükséges a kutató kutatási tervének részletes ismertetése, továbbá célszerű valamely tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző szerv (pl. egyetem, Történettudományi Intézet, MTA stb.) ajánlását is csatolni. A korlátozás alá eső iratok kutatása esetén a következőket kell figyelembe venni:
A korlátozás alá eső iratok kutatásának esetében a kutatónak külön írásos nyilatkozatot kell tennie, hogy a megismert adatok nyilvánosságra hozatala esetén az 1992. évi LXIII. (a személyes adatok védelméről szóló) törvény szerint jár el, és az esetlegesen felmerülő büntetőjogi és anyagi felelősséget vállalja.
Személyes érintettség esetén a kutatás történhet az érintett személy, vagy halála után annak örököse, leszármazottja írásos hozzájárulásának megszerzésével.
Szeged, 2021. 10. 01.
JOGI HÁTTÉR
Intézményünk az 1995. évi LXVI. törvény [a továbbiakban: Levéltári törvény.] 30–33. §-a szerinti nyilvános magánlevéltár, mely alaptevékenysége során a közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben [a továbbiakban: Rendelet], illetve egyéb jogszabályokban illetékességébe utalt levéltári feladatokat látja el mint tudományos intézmény.
Munkáját elsősorban az alábbi jogszabályok határozzák meg:
2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról;
2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről.;
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról;
1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről;
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről;
1995. évi LXV. tv. az államtitokról és a szolgálati titokról;
1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról;
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról;
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről;
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről;
79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet a minősített adat kezelésének rendjéről;
A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére;
10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről;
9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről;
7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről;
4/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának adatvédelmi szerződés alapján történő továbbítása elleni tiltakozási jog gyakorlásáról;
3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól;
1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról.
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről
