PLÉBÁNIÁK
Székesegyházi Főesperesség
I. Szegedi Esperesség
1. ALGYŐ
Szent Anna Plébánia templom
A községet Villa Geu néven 1138-ban említik, mint tiszai átkelőhelyet, a dömösi adománylevélben. A templomot a XIV. században építik fel. A török időben elpusztult. Az 1700-as években újratelepítik. Először az 1718-as canonica visitatio tesz említést a templomról. 1750 körül a torony kivételével teljesen átépítik. 1761-ben megalakul a plébánia. A templom 1787-ben tűzvész martaléka lesz. 1788-89-ben újraépítik. Az árvizek többször megrongálják. A Váci egyházmegyétől 1993-ban került egyházmegyénkhez.
Anyakönyvezés: 1852-től
2. DESZK
Magyarok Nagyasszonya Plébánia templom
Első írásos emléke 1490-ből való. A török időben a lakosság megritkult. 1746-ban szerb határőrök telepednek le. 1808-ban a kastély kertjében kápolnát építenek Nepomuki Szent János tiszteletére.
1849-ben a kápolna és majdnem az egész falu tűzvész áldozata lesz. Mai temploma 1901-1902-ben épül neogót stílusban. 1924-ig Szőreg filiája.
1924-ben önálló lelkészség, majd 1929-ben önálló plébánia rangjára emelik.
Anyakönyvezés:1924-től
3. KÜBEKHÁZA
Szent István Király Plébánia templom
A török időben elnéptelenedik. 1844-ben dohánykertész családokat telepít le a Királyi Kamara. A tianoni békediktátummal Jugoszlávihoz csatolják, de 1929-ben visszakerül Magyarországhoz. 1853-ban iskolakápolnát rendeznek be és megszervezik a plébániát. A mai templomot 1879-80-ban építik fel.
Anyakönyvezés: 1853-tól
4. RÖSZKE
Páduai Szent Antal Plébánia templom
Nevét 1439-ben említették először az oklevelek Recke néven. A 19. században dohánykertészek telepe volt, melyből a 20. század elejére faluvá fejlődött. 1950-re vált önálló politikai községgé. Kezdetben Alsóváros fíliája. Temploma 1912-13-ban épül fel. A plébániát 1923-ban szervezik meg.
Anyakönyvezés: 1923-tól
5. SZEGED-ALSÓVÁROS
Havas Boldogasszony Plébánia templom
A XII. században Szeged királyi birtok volt, a város déli része a királyné birtoka, aki 1193-ban a johannitáknak adományozza. Ők Szent Péter tiszteletére építenek templomot, ami a jelenlegi helyén állott. A ferencesek alsóvárosi kolostorát 1444-ben alapították. A templomot 1503-ban szentelik föl. A török uralom alatt folyamatos volt a ferencesek jelenléte a városban és környékén. Az alsóvárosi gvárdián egyben az elűzött csanádi püspök vikáriusa is volt. A mai főoltár 1713-ban készül el. A templom évszázadok óta búcsújáró hely. A kommunizmus évei alatt az egyházmegyés papság látta el a hívek szolgálatát. Közvetlenül a rendszerváltáskor 1989-ben újra átveszik a ferencesek.
Anyakönyvezés: 1789-től
6. SZEGED-BELVÁROS
Szeged-Palánk (Belváros)
A legújabb kutatások szerint, már Szent István király idejében Szent Demeter tiszteletére plébániatemplom épült Szegeden. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. 1199-ben a Kalocsai Egyházmegye területéhez tartozott Szegedi Főesperesség néven egészen a török időkig. A tatárjárást követően felépítenek egy egyhajós templomot a megmaradt torony mellé. Az 1444-es földrengést követően pillérekkel erősítik meg, majd két oldalhajót építenek hozzá. A törökök lerombolják. 1725-ben barokk stílusban újjáépítik és a piarista atyákra bízzák. Az egyházmegyés papság 1789-ben veszi át a plébániát. A Szegedi Vár területén Szent Erzsébet tiszteletére épült templom alapjait tárták föl részben. A dóm felújításakor a XI. század első felében épült templom alapjait tárták föl a régészek A Szeminárium felöli oldalon.
Székesegyház (Magyarok Nagyasszonya Plébánia templom)
1879. március 12-én éjjeli fél kettőkor átszakította a gátat a Tisza Szeged fölött. Reggelre az egész várost víz borította. A város legmagasabb pontján álló Szent Dömötör templomban is 32 cm magasan állt a víz. Két hónap múlva, amikor az ár levonult a város 6800 házából csak 265 állt. 1880. november 28-án Szeged város képviselő-testülete, aki egyben a város egyházfenntartó kegyura is ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy a város újjáépítésének emlékére egy monumentális templomot épít. 1883-ban a Dömötör templom körüli épületek helyét jelölik ki az új templom megépítésére. Schulek Frigyest kérik föl a templom megtervezésére. A terv alapján felépítendő templom azonban azonban, túl drága volt. Ezért 31 évvel az árvíz és a fogadalom után megbízzák Foerk Ernőt az építkezés kivitelezésére. 1913. július 13-án, vasárnap mutatják be az utolsó szentmisét a Dömötör templom főoltárán. Ezt követően megkezdődik a bontás. Augusztus 4-én kezdik meg a fogadalmi templom alapozását, 60-180 cm szélességben. A háború után 1920. szilveszterén, P. Bús Jakab jezsuita atya szentbeszédében figyelmezteti a város lakosságát az Istennek tett fogadalmának betartására. Megkezdődnek újra az adakozások. 1923-ban újra elkezdődnek a munkálatok. Az építkezés folytatásakor a félbe maradt tornyokon fehér mészkőből lévő csíkot helyeznek el, jelezve, hogy itt szakította félbe az építkezést a háború. A Szózat sorát vésték rá: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.” 1914-1918. 1926 márciusában a város felöli toronyra is felkerül a kereszt. 1930-ra elkészülnek a templommal a Csanád Egyházmegye alapításának 900. évfordulójára. Az alapfalak szélessége a toronynál 2.1 m, máshol 0.75 m. A két torony magassága a templom padlózatától számítva 81 m. A kupola külső magassága 53.6 m. A Dóm külső hosszúsága 80.8 m szélessége 48 m. A templomban 5 000 ember fér el.
Az orgona is a templommal egy idős. 1930-ban készült a pécsi Angster gyár alkotása. 136 regisztere és 9040 sípja van. A kóruson lévő öt manuálos játszóasztalról megszólaltatható a szentélyben lévő és a kupolában lévő orgona rész is. A tervezett kriptamű nem készült el. A szentélyorgona a templom jobb oldalán, a kupola hátsó pillére előtt lévő két manuálos játszóasztalról is használható. Az orgona új játszóasztalt kapott a kétezres években. Az orgona nagysága miatt állandó felújításra és karbantartásra szorul.
A Tisza felöli toronyban található a 86 mázsás Szent Gellért, vagy más néven Hősök harangja. Ez a harang az Árvíz évfordulóján, húsvétkor, karácsonykor, püspökszenteléskor, vagy püspök temetésekor szólal meg.
Anyakönyvezés: 1713-tól
7. SZEGED-JEZSUITÁK
Szent József Templom
A mai háromhajós templomot 1931-ben építik. Elődje a mellette lévő épületben berendezett kápolnaterem volt. 1950-ig a jezsuiták, ettől kezdve az egyházmegyei papság látja el a lelkipásztori munkát. 1969-ben belső festést, 1973-ban külső homlokzat-felújítást végeznek. 1989-ben újra visszakerül a jezsuiták gondozásába.
Anyakönyvezés: a Szeged-Belvárosi Plébánián
8. SZEGED-FELSŐVÁROS
Szent Miklós Plébánia templom
Már az Árpád-korban biztosan áll a „felszegei” városrészen a Szent György templom. Ennek közelében volt az 1225-ben oklevélben említett Szent Miklós tiszteletére emelt bencés apátsági templom is. Itt temették el 1262-ben jóemlékezetű Márk püspököt, akinek 1991-ben találták meg a sírkövét egy építkezés alkalmával. Ezt a templomot 1318-ban a domonkosok kapták meg. A török után helyükre a minoriták jönnek a XVIII. században. Ők építik fel a mai templomot és rendházat 1767-ben. 1950-ig ők látják el, majd az egyházmegye kezelésébe kerül. 1999-től ismét a minoriták végeznek lelkipásztori szolgálatot.
Anyakönyvezés: 1778-tól
9. SZEGED-KISKUNDOROZSMA
Keresztelő Szent János Plébánia templom
Bencés monostorát a Durusma család alapította a tatárjárás előtt. 1478-ban kőből épült templomát említik. A török után 1719-ben benépesítik. Először a szegedi ferencesek látják el, majd 1725-ben megalakul a plébánia. Mai temploma a régi helyén 1793 és 1822 között épült. 1903-ig Dorosma néven említik. Ekkortól kezdve kapja a Kiskundorozsma nevet. 1973-ban Szeged része lesz. 1993-tól kerül az egyházmegyénkhez. Előtte Váchoz tartozott.
Anyakönyvezés: 1725-től
10. SZEGED-MÓRAVÁROS
Szent Kereszt Plébánia templom
A városrész elnevezése visszanyúlik 1676-ra, Móra Balázs főbíró idejére. A városrész a telepítés előtt vízállásos rész volt. Lakhatásra alkalmatlan. Az 1738-as pestisjárvány emlékére itt a városszélén Kálváriát állítottak fel. A területet fokozatosan kiszárították és építkezésre is alkalmassá tették. Kezdetben a hívek csekély száma miatt a belvárosból látták el. A hívek megnövekedett száma miatt önálló lelkészséggé alakult 1931-ben. Ekkor a szentmisét a Kálvária kápolnában végzik. 1932-33-ban építik fel a modern vonalú templomot. A kommunizmus alatt a Kálvária kápolnát felrobbantják, és helyére benzinkutat építenek. A stációkat a templomkertben helyezik el. A rendszerváltást követően a régi Kálvária kápolna helyén emlékkeresztet állítanak föl egy mesterséges dombon.
Anyakönyvezés: 1931-től
11. SZEGED-PETŐFITELEP
Jézus Szíve Plébánia templom
Szeged-felsővárosnak ezt az északkeleti részét, a körtöltés és Tápé között 1927-től Somogyi telepnek nevezték. Az itt lakó hívek 1928-ban önálló lelkipásztort kaptak. A szentmisét az iskolakápolnában tartják. A templom 1934-35-ben épül fel. A plébánia épületét 1975-ben építik fel. 2011-ben pályázat segítségével a plébánia épületét közösségi házzá bővítik.
Anyakönyvezés: 1928-tól
12. SZEGED-RÓKUS
Szent Rókus Plébánia templom
Vízállásos, alacsonyfekvésű terület volt. Az 1738-as pestisjárványtól való szabadulás emlékére a következő évben kápolnát építenek Szent Rókus tiszteletére, aki a pestisben szenvedők védőszentje volt. 1805-ben alapítják meg a plébániát. 1833-ban épül fel az új templom, amit az árvíz nagyon megrongál. A mai kéttornyú templomot 1905-1909 között építik föl neogót stílusban. Az ezredfordulót követően új plébánia épül a templom szentélye mögötti részen, közösségi házzal.
Anyakönyvezés: 1805-től
13. SZEGED-PIARISTÁK
Piarista Vértanúk Temploma
A templom, alapkőletétele 2000-ben történt és a következő évben Gyulay Endre püspök fel is szenteli. A Piarista Gimnázium új épület mellett található.
14. SZEGED-SZENTMIHÁLY
Szent Mihály Plébánia templom
Sokáig Alsóváros fíliája. 1949-ben alapítják meg a plébániát. Templomát előbb egy magánházból alakítják ki. Az új templom és plébánia 1990-ben készült el.
Anyakönyvezés: 1949-től
15. SZEGED-SZŐREG
Alexandriai Szent Katalin Plébánia templom
A XII. században már áll Szent Fülöp apostol tiszteletére felszentelt monostora. A tatárjárást követően elpusztul. 1247-ben a monostor még fennáll, de hamarosan elnéptelenedik. A XIV. században már csak a plébániát említik az oklevelek. A török időben a szegedi ferencesek gondozzák a híveket. 1752-ben építik fel az első templomot. A jelenlegi 1816-ban készült el. A települést 1973-től Szegedhez csatolták.
Anyakönyvezés: 1743-tól
16. SZEGED-TÁPÉ
Szent Mihály Plébánia templom,
Adományozó levél tanúsítja, hogy I. Géza király (1074-77) Tápét a dömösi kolostornak adományozza. 1138-ban Tapai néven említi egy oklevél. A tatárjárás után IV. Béla Szeged városának adományozza. Temploma a XIII. században épült, melyet többször átépítettek. Jelenlegi formáját 1941-ben kapta. A török időben a hívek lelki gondozását a szegedi ferencesek látták el. 1719-ben Tápé kegyura Szeged városa lesz. 1726-ban alakult meg az önálló egyházközség. 1993-ban kerül a Váci Egyházmegyétől a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez.
A csodával határos módon fennmaradt Árpád-kori gótikus kápolna, jelenleg keresztelőkápolnának használják.
Anyakönyvezés: 1726-tól
17. SZEGED-TARJÁNVÁROS
Szent Gellért Plébánia templom
1947-ben külkáplánság. 1958-ban adományozás címén kerül az Egyházmegye birtokába a Tátra téri telek. Ide költöztetik a kápolnát 1959-ben. 1966-ban önálló lelkészséggé alakul. 1971-ben rakják le az új templom alapkövét. Modern formájú templom legnagyobbrészt társadalmi munkában épült. 1975-ben áldja meg az elkészült templomot a megyéspüspök. 1999-ben vásárolják meg a jelenlegi közösségi házat, melyet 2000-ben lebontottak és helyén új közösségi ház épült.
Anyakönyvezés: 1947-től
18. SZEGED-ÚJSZEGED
Szent Erzsébet Plébánia templom
Kezdetben a belvárosi plébánia látta el a hívek lelkipásztori gondozását. A városrész rohamos fejlődése miatt előbb lelkészség, majd 1933-tól önálló plébánia lesz. Templomát 1910-ben építették fel Szent Erzsébet tiszteletére. A fürdő építése kapcsán a plébánia régi épületét újra cserélték el. Így a templom mellett fölépült új plébánia, a mai kor követelményeinek jobban megfelel.
Anyakönyvezés: 1923-tól
Az újszegedi városrész növekedésével szükségessé vált egy új templom építése. Egy örökség kapcsán a plébánia birtokába jutott telken, a plébánia területének másik gyújtópontján épült fel a Szent Teréz anya templom. A templomszentelés 2006. október 14-én volt.
19. TISZASZIGET
Páduai Szent Antal Plébánia templom
Első említése 1411-ből való. 1484-ben is említik, azonban a 16. században elnéptelenedett. 1746-ban szerbeket telepítettek ide, de miután 1783-ban Szeged megvásárolta a területet a szerbek áttelepültek Újszentivánra. Tiszaszigetre, illetve akkori nevén Ószentivánra pedig magyar dohánykertészeket telepítettek be. A templomot 1913-14-ben építik fel. 1915-ben plébánia rangra emelik. 1929-ben építik fel a plébánia épületét. A község neve 1955-től Tiszasziget.
Anyakönyvezés: 1913-tól
20. ÚJSZENTIVÁN
Keresztelő Szent János Születése Plébánia templom
Első írásos előfordulása két, 1411-ben kelt oklevélben olvasható. A falu a XVII. század viharaiban elpusztult, s 1700 körül már, mint puszta került bele a püspöki birtoklajstromokba. 1937-ben önálló lelkészség lesz. Lelkészlakkal egybeépített kápolnája Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. 2012-ben Keresztelő Szent János születése tiszteletére új templomot épített az egyházmegye.
Anyakönyvezés: 1937-től
21. ZSOMBÓ
Kisboldogasszony Plébánia templom
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. A község az 1900-as évek elején alakult. A templom alapkövét 1923-ban rakták le és 1927-ben szentelték fel. A plébánia1993-ban került a Váci egyházmegyétől egyházmegyénkhez.
Anyakönyvezés: 1941-től
II. Kisteleki Esperesség
1. ÁSOTTHALOM
Jézus Szíve Plébánia templom
Első írásos említése 1760-ból származik. 1778-tól is így említik. 1883-1945-ig Királyhalom néven szerepel. A hívek lelki gondozását az alsóvárosi ferencesek látták el. 1894-ben a mórahalmi plébánia lelkészei is kisegítenek. A plébánia 1928-ban alakul meg. A templomot 1930-ban kezdik építeni. Fölszentelése 1939-ben történik. A szobrok, berendezési tárgyak és az orgona a lebontott szegedi Dömötör templomból valók.
Anyakönyvezés: 1931-től
2. BALÁSTYA
Páduai Szent Antal Plébánia templom
1950-ig Szeged-Felsőközpont néven szerepelt. Szeged-Felsőváros, majd Kistelek fíliája. A plébániát 1894-ben alapították. Templomát Szeged városa építteti fel 1903-ban. 1960-ban renoválják a templomot. Újabb felújítása 2011-ben történt.
Anyakönyvezés: 1894-től
3. BORDÁNY
Szent István Király Plébánia templom
A település kialakulása 1850-ben kezdődött. Ekkor kis kápolnát építettek Szent István király tiszteletére. Az építtetők nevéről a Dudás kápolna nevet viseli 1910-ig. Ekkor a „Kistemplomtanya Központ” nevet kapja. A mai templom a régi helyén épült. 1907-09-ig. Megáldására 1910-ben került sor. A hívek lelkipásztori ellátása a dorozsmai káplán feladata. 1950-ben válik önálló településsé Bordány néven. Ekkor lesz önálló plébánia is. 1993-tól tartozik egyházmegyénkhez.
Anyakönyvezés: 1910-től
4. CSENGELE
Szent Imre Plébánia templom
Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.
1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. 1950-ben válik önálló községgé. 1896-ig Kistelek, majd balástya fíliája. A lelkészséget 1936-ban alapítják. A szentmiséket kezdetben iskolakápolnában, majd 1951-től lelkészlakkal egybeépített kápolnában tartották. 1972-ben emelkedik plébániai rangra. 2001-ben az egyházmegye segítségével új templom és plébánia épült.
Anyakönyvezés: 1936-tól
5. DOMASZÉK
Szent Kereszt Plébánia templom
Mivel politikai okból a községet nem a templom körül építették föl, szükségessé vált új templom építése a lakott területen. 1988-ban került fölszentelésre a modern vonalú templom és plébánia.
Misézőhely: Szent István Király templom Domaszék-Zöldfás
Neve először 1722-ben kerül említésre. 1949-ben önálló község lesz. Első temploma Domaszék-Zöldfáson lesz. A templom 1938-ban épül fel Szent István király tiszteletére. A plébánia alapítása 1950-ben történik.
Anyakönyvezés: 1950-től
6. FORRÁSKÚT
Urunk Mennybemenetele Plébánia templom
A település a dűlőkben feltörő vadvizekről kapta elnevezését. Az 1900-as években lép igazán a fejlődés útjára. Temploma 1906-ban épül. A lelkészség 1932-ben alakul meg. Plébánia 1933-tól lesz. 1993-ig a Váci Egyházmegye része, attól kezdve hozzánk tartozik.
Anyakönyvezés: 1933-tól
7. KISTELEK
Szent István templom
Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A plébániát 1778-ban szervezik meg. Első templomát 1782-ben szentelik fel Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. Mai temploma 1831-ben épül fel. Szeged város a kegyúr. A klasszicizáló későbarokk stílusban épült, Szent István nevét viselő római katolikus templom a város központjában helyezkedik el. A templom legutóbbi felújítása 2010. augusztus 20-ra fejeződött be. Új plébániát is építettek.
Anyakönyvezés: 1778-tól
8. MÓRAHALOM
Szent László Plébánia templom
Szegedi alsóközpont néven szerepel 1729-ben. A szegedi árvíz emlékére kápolnát építettek Őrangyalok tiszteletére. 1892-ben áldották meg. A plébániát 1894-ben szervezik meg. A szegedi ferencesek látták el a hívek lelki gondozását. 1915-ben veszi át az egyházmegyei papság. Mai temploma 1903-ban épült. Többször felújították.
Anyakönyvezés: 1894-től
9 .ÓPUSZTASZER
Magyarok Nagyasszony Plébánia templom
Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Ópusztaszer – előző nevén Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta. Az Árpád-korra visszavezethető templom és kolostor romja a török időben pusztulásnak indultak. A mai templom 1925-ben épül fel a Magyarok nagyasszonya tiszteletére. A rendszerváltás után a plébániát zarándok-szállássá alakítják, a templomot felújítják. 2020-ban a templomot ismét felújítják.
Anyakönyvezés: 1787-től
9. ÖTTÖMÖS
Kisboldogasszony Plébánia templom
1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. 1936-ban szerveződik lelkészséggé. A templom 1937-ben épül föl Kisboldogasszony tiszteletére. A plébánia épületét 1954-ben vásárolják meg. Plébánia rangra emelik 1956-ban.
Anyakönyvezés: 1937-től
10. PUSZTAMÉRGES
Nagyboldogasszony Plébánia templom
Kun László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti neve Asszonyszállása. Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma nincs nyoma. Mátyás király 1462. augusztus 17-én Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozott. 1918-tól külkáplánságként működik. 1935-ben plébánia rangra emelik. Templomát 1937-39-ben építik fel. 1993-ban kerül egyházmegyénkhez.
Anyakönyvezés: 1918-tól
11. PUSZTASZER
Szentháromság Plébánia templom
1948-ban alapítják meg a lelkészséget. Lelkészlakkal egybeépített kápolnája van, melyet 1966-ban átépítéssel bővítettek ki. 2020-ban új templom épült.
Anyakönyvezés: 1948-tól
12. RUZSA
Urunk Színeváltozása Plébánia templom
1949-ben Csorva néven önálló község lesz a tanyavilágból. 1957-ben veszi fel a Ruzsa nevet. 1944-ben lett önálló egyházközség. Új temploma 1987-ben épült. 1993-ban új plébánia épületet emelnek.
Anyakönyvezés: 1946-tól
13. SÁNDORFALVA
Szűz Mária Szent Neve Plébánia templom
1880-ban alakítják meg a lelkészséget. Pallavicini őrgróf 1882-ben templomot épít. 1934-ben plébánia rangra emelik. 1993-ban kerül át az egyházmegyénkhez Váctól.
Anyakönyvezés: 1751-től
14. SZATYMAZ
Szent István Király Plébánia templom
1676-ban említik először írásos emlékekben. Egy II. József korabeli térképen a Szeged- Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely, ma a Postakocsi csárda működik benne) neveként szerepel. Szeged-Felsőváros fíliája. A templom 1901-ben épült fel. A plébánia 1927-ben kerül megszervezésre 1938-ban a hívek számának növekedése miatt a templomot kibővítik.
Anyakönyvezés: 1927-től
15. ÜLLÉS
Páduai Szent Antal Plébánia templom
1899-1900-ig kis kápolna épül Páduai Szent Antal tiszteletére. 1950-ben kapja az Üllés nevet. 1945-ben kap önálló lelkészt a kis közösség. A templomot kórussal és haranglábbal bővítik 1984-ben. 1993-ban kerül az Egyházmegyéhez. Új templomot kap. 1997-2000-ig épül. A régit lebontják.
Anyakönyvezés: 1945-től
16. ZÁKÁNYSZÉK
Szentháromság Plébánia templom
Az első írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település. A település legősibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A régi kápolnát 1924-ben kibővítették. 1933-ban lesz plébánia.
Anyakönyvezés: 1933-tól
III. Szentesi Esperesség
1. BAKS
Jézus Szíve Plébánia templom
Baks dohánykertészség a Tisza menti áradmányos rétségből kiemelkedő hátságon az 1760-as években létesült. 1767 – 68-ban 30 kertészt írtak itt össze. A lelkészség 1945-ben alakult.
Ekkor még a volt községháza épületéből alakítottak ki egy kis kápolnát. A váci egyházmegyétől 1993-ban került az egyházmegyénkhez. 2010. július 30-án szentelték fel új templomát Jézus Szíve tiszteletére. A templommal egybeépítve, plébánia és hittanterem készült.
Anyakönyvezés: 1946-tól
2. CSANYTELEK
Nepomuki Szent János Plébánia templom
A XI. században már templomos hely. 1075-ben a Garamszentbenedek-i apátság adománylevele említi. Pusztulása után fazsindelyes temploma 1804-ben épül föl A mostani templom építését 1841-ben kezdik el és már a következő évben elkészül. Megáldására 1904-ben kerül sor. A Váci Egyházmegyétől 1993-ban kerül át. Templomát teljesen renoválják pályázati forrásokból az utóbbi években.
Anyakönyvezés: 1787
3. CSONGRÁD
Nagyboldogaszony Plébánia templom
A hívek számának növekedése miatt A régi Szent Rókus templom helyett új, nagyobb templom építése vált szükségessé, melyet 1762-69 közötti időben építettek fel. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik. 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozott.
Valószínűleg Csongrád középkori templomának alapjaira épült. A XI. században Szent István a vármegye központjává tette. A török után 1704-ben már kápolna áll Szent István tiszteletére. 1706-ban a kápolna helyén zsindelytetős, kőoszlopos templom épült, amely 1709-ben leégett. Az új templomot 1722-ben szentelik fel, mely később a Szent Rókus titulust kapja. A Szent Rókus kápolnában folytatott régészeti ásatások középkori alapokra utalnak.
Filia: Felgyő (Győ) Árpád-kori település. Nevét már 1075-ben említette oklevél Gehgi néven. Hercegi birtok volt, melyet 1108 után Álmos herceg a dömösi prépostságnak adott 63 saját szolgával, és mindegyiknek a saját földjével. A szolgák a tápéi és csákányi szolgákkal együtt az ötödik kenyéradó száznagyságba tartoztak. Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. A Fel előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Algyő községtől való megkülönböztetésül.
Modern temploma 1995-ben épült föl, amit 2010-ben tataroztak.
Anyakönyvezés: 1704-től
4. CSONGRÁD-PIROSKAVÁROS
Szent József Plébánia templom
1927-ben a felépült iskolát az Isteni Megváltó Leányai látják el. Kápolnájuk is van, ami később kicsinek bizonyul. A jelenlegi templomot 1930-ban építik fel. 1936-ban lesz önálló plébánia. A plébánia a Váci Egyházmegyéhez tartozott 1993-ig. A rendszerváltást követően a rendház épületét visszakapta az egyházközség.
Anyakönyvezés: 1937-től
Filia: Szent László Király templom Bokros,
1266 táján BUCHUR néven említik, 1606-ban BOCHIN, 1684- ben BOKVÁN nevű településre utalnak ezen a helyen. Az 1887-es Csongrád Vármegye térképén BOKROS MAJOR szerepel. 1954-ben Bokros önálló községgé alakult. 1895-ben közadakozásból egy kis vályogfalú, fatornyú kápolna építéséhez kezdtek a Homokon. Igy vált ismertté is: a „Homoki Kápolna”. 1895. október 13-án szentelték fel Jézus Szíve tiszteletére. Egy parasztház átalakításával 1984. március 25-én szenteltek fel egy kápolnát és Assziszi Szent Ferenc oltalma alá helyezték. 1993-ban tették le az új templom alapkövét. 2001-ben szentelte föl a főpásztor Szent László tiszteletére.
5. FÁBIÁNSEBESTYÉN
Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia templom
A Szentes és Gádoros közötti út mellett elterülő község nevét a XIII. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. Maradványai még látszanak az út mellett lévő Sertéskombinát mögötti dombon. A község alapítója és első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségbeli Maróthi család volt. Elpusztul. 1925-ben indul fejlődésnek. 1945-ben lett önálló község és lelkészség. Mai temploma 1931-ben épült. 1993-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.
Anyakönyvezés: 1946-tól
6. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
Szentháromság Plébánia templom
Első írásos emléke 1266-ból származó birtoklevél. A középkorban a város mai területén több település is állt. Hód és Vásárhely. Hód temploma 1200-ban már áll, melynek romjai még 1778-ban is látszanak. Vásárhely templomát egy 1675-ből származó térkép jelöli. A plébániáról az 1300-as évek okmányai tanúskodnak. 1332 Mihály volt a plébánosa. A két település 1455-ben együttesen városi rangot kapott. 1531-ben Mátyás volt a plébánosa. A török hódoltság után 1726-ban szervezik újjá és 1727-től önálló plébánia. Ekkor egy kis kápolnát építenek, majd 1750-ben új templomot, amit 1860-ban a hívek számának növekedése miatt két oldalhajóval bővítenek ki. 1993-tól Váctól Szeged-Csanádhoz csatolják.
Anyakönyvezés: 1927-től
7. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
Szent István Király Plébánia templom
A város növekedése miatt szükségesé vált új templom építése. 1935-37-ig épül, ekkor megáldják. Majd 1975-ben fölszentelik. A plébániát a Váci püspök alapítja és gondozását a jezsuita atyákra bízza, akik a betiltásukig gondozzák a híveket. Ekkor az egyházmegyés papság veszi át. A rendszerváltás után a jezsuiták visszaveszik, de létszámhiány miatt visszaadják. 1993-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.
Anyakönyvezés: 1936-tól
Csomorkányi templomrom
A templom a régészeti kutatások alapján a XII. század végén a XIII. század elején épült. Többször átépítették. Félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták.
8. MÁRTÉLY
Szent Adorján Plébánia templom
A település létezésének első írásos nyomai, a XI. századig követhetők vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s nekik adományozta többek között “Szent Adorján Mártír” pusztát. A legkorábbi írásos emlék, I. István 1024-es keltezésű oklevele említ környékünkön fekvő birtokot és egyházat. A Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpád-házi királyaink, több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába. Mártély nevének kialakulásáról, a mai napig többféle feltételezés létezik. Az egyik szerint, Mártély neve, az egykori kolostor védőszentjének nevéből – Zenthadrianmartyr, Adrianmartír, Adorján marthel, Martel, Martély, Mártély – alakult ki az idők során létrejött szóalakulás miatt. Jelenlegi temploma 1911-ben épült. 1930-ban lesz önálló plébánia. 1993-ban került a határok rendezése során egyházmegyénkhez.
Anyakönyvezés: 1940-től
9. MINDSZENT
Mindenszentek Plébánia templom
Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először a pápai tizedjegyzék. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek. Jelenlegi temploma, az előző részbeni elbontásával 1810-ben épül fel. 1993-ban kerül át az egyházmegyébe. 2020-ban felújítják a templomot.
Anyakönyvezés: 1777-től
Misézőhely: Szent Imre kápolna
A településtől keletre alakult ki Szent Imre telep, később Dózsa-telep. Az iskola egyik termében oltárfülkét létesítettek. 1975-ben egy ház megvásárlásával kápolnát alakítottak ki Szent Imre tiszteletére. A mai kápolnát is Szent Imre tiszteletére szentelték.
10. SZEGVÁR
Kisboldogaszony Plébánia templom
Első említése 1332-ből ismert Zeegh alakban, ekkor már a Szeri Pósa család birtoka. A ‘szeg’ a sarokra, szegletre utal (akárcsak Szegednél) a település középkori magja ugyanis egy, a Tisza árterébe nyúló földnyelven alakult ki. A ‘vár’ későbbi hozzáadás, mert a 16. században az akkor tulajdonos Dóczy-család erődített kúriát építtetett. Az 1500-as évek előtt szép temploma van, mely a török időkben elpusztult. A régi templom alapjaira 1737-ben építettek új kápolnát. Többszöri bővítéssel 1820-ra nyeri el a templom mai alakját. A Váci Egyházmegyéből 1993-ban kerül hozzánk.
Anyakönyvezés: 1714-től
Nagymágocs
Szent Alajos Templom
Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. Az 1596. évi tatár pusztítás Mágocsot is megsemmisítette. A középkori Mágocs monostorát a XIX. század közepén bontották el, az uradalmi gazdálkodás kiépítése miatt. Gróf Károlyi Sándor megvásárolja, ekkor kezdi meg a betelepítést 1722-ben. 1853-ban katolikus parókia épül, majd Károlyi Alajos idején 1872 és 1873-ban Mágocs nagyközség megalapítása is megtörtént. Majd később Szent Alajos tiszteletére templomot emeltetett 1883-ban.
Anyakönyvezés: 1885-től
11. SZENTES
Szent Anna Plébánia templom
A település legkorábbi említését birtokosztás kapcsán egy 1332-ben kelt oklevél tartotta fenn Scenthus (Szentüs) alakban; akkor már az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség birtoka, és kőtemploma volt Szent András apostol tiszteletére. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. A török időben elnéptelenedik. A templomot a reformátusok használják. 1701-ben renoválják. A XVIII. század elején visszatért katolikus lakosok Nepomuki Szent János tiszteletére kis kápolnát emelnek. 1746-ban visszakapják régi templomukat. 1750-ben válik önálló plébániává. 1844-ben új templom építését kezdik meg a régi helyén, melyet 1847-ben áldanak meg. A régi, keletre néző szentélyűt, most nyugati fekvésűre fordítják. 1993-ban kerül egyházmegyénkhez.
Derekegyház, Jézus Szíve templom
A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét – korábbi feltételezés szerint – Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török, aztán végleg megsemmisült. Mai temploma 1860-ban épült. Szentes fíliája.
Anyakönyvezés:1750-től
12. SZENTES
Jézus Szíve Plébánia templom
A felsőpárti egyházközség alapítója dr. Miskolczy Jenő pápai prelátus, főesperes, plébános. 1928-ban kezdik meg a templom építését. 1936-ban a kapucinus atyák veszik át. A templom 1940-es évek elején épül fel.
Anyakönyvezés: 1945-től
13. TÖMÖRKÉNY
Szent Máté templom
Első írásos említése 1326-ban történik. Temploma a török idők során elpusztult. Az 1600-as évek közepe táján a váci püspök vatikáni jelentéséhez készített „Pongrácz-féle térképen romos, tető nélküli templom látható. Mai templomának elődjét 1887-ben építik fel. 1902-ben lebontják és újat építenek 1903-ban. A Váci Egyházmegyéhez tartozott 1993-ig.
Anyakönyvezés: 1894-től
IV. Makói Esperesség
1. APÁTFALVA
Szent Mihály Plébánia templom
A pápai tizedjegyzékben fordul elő először a neve 1332-ben. 1514. május 23-án itt szenvedett vereséget Dózsa György előhada Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök seregeitől. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A török után 1753-ban lesz önálló plébániává. Az új templomot 1754-57 között, a plébánia épületét 1801-ben építteti föl a kincstár. 1932-ben két oldalhajóval bővítik a templomot, melyet 1935-ben szentelnek föl.
Anyakönyvezés:1759-től
Misézőhely: Langó-Kápolna (Havasboldogasszony)
Filia: Szent Gellért templom, Magyarcsanád
1938-40-ben új templom épül a katolikus hívek részére. A plébánia alapkövét 1941-ben teszik le. Ettől kezdve válik önálló lelkészséggé, majd plébániává.
Anyakönyvezés:1941-től
Filia: Szent Kereszt templom, Királyhegyes,.
Első írásos említése 1455-ből való (Kyralyhegyesse). Zsigmond király Királyhegyest a törökverő Hunyadi Jánosnak ajándékozta érdemei jutalmául. A török hódoltság alatt többször elpusztult, de mindig újratelepült. 1844-ben napszámosokat telepítettek be, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak. 1895-ben saját költségükön imaházat építenek. A mai templomot 1902-ben emelik. 1924-ben önálló lelkészség lesz. 1928-ban Plébánia rangra emelik.
Anyakönyvezés:1924-től
2. CSANÁDPALOTA
Nepomuki Szent János templom
1421-ben Palota néven említik, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult. A plébániát 1768-ban szervezik újjá. 1773-ban a Kincstár felépíti a templomot. A templom többszöri felújítás után 1962-ben leég. Az új torony 1977-ben készül el. Többször felújítják.
Anyakönyvezés: 1768-tól
Filia: Szentlélek templom, Nagylak
Új templom épült 2011-14-ben. 2015. június 6-án szentelte föl a Szentlélek tiszteletére dr. Kiss-Rigó László püspök.
3. FÖLDEÁK
Szent László Király Plébánia templom
A mai Óföldeákot 1845 tavaszán a Maros és a Tisza áradásai pusztították el. A falut Návay Károly földbirtokos majorsági földjén építették újjá. Ezt a területet korábban Karabuka-ként ismerték és már 1809-től dohánykertészek laktak itt. Plébániai rangban a mostani Óföldeák jogutódja. Temploma 1855-57 között épült.
Anyakönyvezés: 1723-tól
4. KISZOMBOR
Nagyboldogasszony Plébánia templom
A falu neve eredetileg Zombor volt, a történeti források Zumbur (1247), Zvmbur (1285),
Zumbor (1256), Sombur (1334), Zombor, (1360), Sombor (1650) alakban őrzik. Körtemploma az Árpád-korra nyúlik vissza. A török után a rutundához templomot építenek 1744-ben. 1753-ban megszervezik a plébániát. 1910-ben új templomhajót építenek. A körtemplomot a teljes föltárását követően leválasztják (1975) a hajóról. A templom fölszentelése 1983-ban történik.
Anyakönyvezés: 1763-tól
5. KLÁRAFALVA
Szent Kereszt Plébánia templom
Egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. Temploma 1935-ben épült A lelkészséget 1956-ban alapították.
Filia: Ferencszállás. Templomát 2006 decemberében szentelték fel. Az épületet Assisi Szent Ferencnek és a Rózsafüzér Királynéjának ajánlották. 17 méter magas kőtornyú, és faszerkezetes templom.
Anyakönyvezés: 1956-tól
6. KÖVEGY
Szűz Mária Neve Plébánia templom
1764-ben még pusztaként említik, 1843-ban telepítettek ide több, mint 120 katolikus dohánykertész családot a környező településekről. A Kincstár építi fel a templomot 1901-1902-ben. 1935-ben önálló lelkészség lesz, felépül a lelkészlak. 1973-ban plébánia rangra emelik.
Anyakönyvezés: 1936-tól
7. MAKÓ-BELVÁROS
Szent István Király Plébánia templom
Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. Ez a történészek véleménye szerint révet, folyami átkelőt jelölt, de mint tulajdonnév, nyolcszáz év után Szegeden, mint Vőneki családnév fennmaradt. A település hosszan húzódott a Maros jobb partján, egy része bizonyára átesett a folyó másik oldalára is. 1256-ban már Alvelnök (Oluelnuk) és Felvelnök (Feluelnuk) néven említik a két részt. 1299-ből maradt fenn az az oklevél, ami már megjelöli a település új nevét: Felvelnök, amelyet új néven Makófalvának hívnak. 1332-ben Makó már plébániával rendelkezett. A visszavonuló török csapatok felégetik. Lakatlanná válik rövid időre. A török korban a szegedi ferencesek látták el. 1700-ban önálló lesz, de csak 1713-ban kap állandó plébánost. 1742-től esperesi székhely. 1718-ban kis templomot építenek. 1772-ben épül fel a mostani templom.
Filia: Makó-Bogárzó, Páduai Szent Antal templom
A Makóhoz tartozó bogárzói tanyavilág hitélete először az 1892-es keresztállítással kezdődik. Ekkoriban templom hiányában az istentiszteleteket az iskola épületében tartották. Az itt élőkben hamarosan felmerült az igény egy külön templomra. A templom 1907 nyarának végére készült el. Szeptember 1-jén szentelte föl Kayser plébános.
Anyakönyvezés:1716-tól
8. MAKÓ CSANÁD VEZÉR TÉR
Fájdalmas Szűz Anya kápolna
A temesvári püspök 1800-1828 közti időben sokat tartózkodott Makón. Ezért püspöki rezidenciát és kápolnát épített 1826-ban. A kápolna és a mellette lévő kollégium irányítását a Szervita atyák vették át 1940-től. 1950-től egyházmegyés papság látja el.
Anyakönyvezés: Makó-Belvárosban
9. MAKÓ-ÚJVÁROS
Szent László Király Plébánia templom
A városnak ezen a részén már 1256-ban templomos település állt. A török időben elpusztult. 1874-től iskolakápolnában miséznek. A mai templom 1912-13-ig épült. 1933-ban lesz önálló plébánia. Ma a belváros látja el.
Anyakönyvezés: 1901-től
10. MAROSLELE
Magyarok Nagyasszonya Plébánia templom
Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik. A község az 1552-es török hadjárat után, majd 1596-ban a tatárok által pusztul el. 1702-1945-ig a csanádi püspök birtoka Püspöklele néven. A Szent Illés tiszteletére emelt kápolna helyére 1899 – 90 -ben új templom épült. 1901-ben válik önálló plébániává. 1945-ben a nevét Maroslelére változtatják.
Anyakönyvezés: 1901-től
11. ÓFÖLDEÁK
Szűz Mária Keresztények Segítsége Plébánia templom
A XI-XII. században jött létre a falu. Az 1035-ben Csanádra költözött Fülöp apátról kapta nevét, aki a szerveződő egyházmegyében számos apátság és esperesség alapítója volt. Legkorábbi adatunk a településről az 1332-33-as pápai tizedjegyzékben szerepel. A középkor folyamán virágzó mezőváros volt, csak a török hódoltság végén pusztult el. 1723-ban települt újra.1845-ben a tiszai és marosi árvíz romba döntötte a lakóházak zömét. A falu területét az elöljárók ekkor cserélték el az itt 1729 óta birtokos Návay családdal azok magasabban fekvő karabukai birtokaiért, így a lakosság biztonságosabb helyre költözhetett. A régi templomot az itt maradt lakosság részére felújítják 1924-ben. Ettől kezdve önálló lelkészség.
Anyakönyvezés: 1924-től
12. PITVAROS
Nagyboldogaszony Plébánia templom
1809-től kezdik betelepíteni. Kezdetben kevés katolikus hívő lakja. A II. Világháború után a Felvidékről „lakosságcsere” kapcsán katolikus magyarok települnek. Ekkor szervezik meg a plébániát. 1950-ben a hívek saját kezükkel építik fel a templomot.
Csanádalberti, Szent Kereszt templom.
A község dohánykertészek letelepítésével jött létre; első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést (1851); jelenlegi nevét 1898 óta viseli. Katolikus kápolnáját családi ház átalakításával alakították ki.
Anyakönyvezés:1948-tól
Békési Főesperesség
I. Szarvasi Esperesség
1. BÉKÉSSZENTANDRÁS
Szent András Plébánia templom
Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek ‘Andree néven. 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas néven. A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná. 1297-ben a pusztán álló Szent András templomot (eccl. B. Andree) Hén és Fejéregyház közt említették. 1552-ben említik plébániáját, papjának 3 forint adót kellet fizetnie. 1569-ben papja Baki György, 1656-ban Czégényi Miklós, 1666-ban Szokolyai János volt. A törökök elpusztítják. 1719-ben települ újra a község. Többségében reformátusok lakják és ők is használják a templomot. A később betelepülő katolikusok 1746-ban visszakapják a templomot. Ferencesek látták el a híveket. 1748-ban áll vissza a plébánia. A templomot 1784-ben szentéllyel bővítik ki. 1937-ben a szentély boltozatára Szent András keresztre feszítését ábrázoló secco-t festenek.
Anyakönyvezés: 1745-től
2. BUCSA
Jézus Szíve Plébánia templom
1321-ben Bwcha néven említik először. Papja 1552-ben adót fizet. 1907-től kihelyezett lelkészség. A templomot 1914-ben áldották meg, ettől kezdve plébánia. A rendszerváltást követően fíliává minősítik vissza. 2020. október 22-től ismét plébánia.
Anyakönyvezés: 1907-től
3. DÉVAVÁNYA
Szent Anna Plébánia templom
Árpádkori leletek igazolják, hogy templom és temető volt körülötte. Oklevelek először 1330-ban említik Ványa nevét. 1336-ban lelkipásztora van. Pusztulását követően az 1700-as évektől Déva névvel együtt szerepel. A plébániát 1793-ban alapítják meg. A templomot 1810-ben építik fel.
Az Egri egyházmegyétől került át 1993-ban. 2020-ban elkezdik renoválni.
Ecseg nevét az oklevelek 1219-ben említették először. A területén Árpád-kori templom állott. Az 1930-as évek végén határozták el a templomépítést, a megvalósításhoz állami segítséggel 1942-ben fogtak hozzá. Később felújították.
4. GÁDOROS
Kisboldogasszony Plébánia templom
Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. 1456-ban és 1512-ben is említik nevét. A településen kívül két Árpád-kori templom maradványait tárták föl. A török alatt lakatlanná válik. 1826-ban telepítik újra Bánfalva néven. 1901-ben kapja a Gádoros nevet. 1842-ben kis temploma épül fel. 1843-ban lelkészség rangra emelik. 1860-ban lesz plébánia.
Anyakönyvezés:
5. GYOMAENDRŐD
Szent Imre Plébánia templom
Endrőd nevét először egy 1416-ban kiadott oklevélben említik. 1425-ben pedig jelentős lakott helyként. A török alatt elnéptelenedik. A visszatelepültek 1731-ben felújítják a régi templomot. 1751-53-ban új templomot építenek a régi helyén, melyet a Körös áradása elpusztít. A jelenlegi templomot új helyen, 1798-1804 között építik fel.
Anyakönyvezés: 1733-tól
6. GYOMAENDRŐD
Jézus Szíve Plébánia templom
Hiteles adat először 1332-ben említi Gama néven, mikor Pál nevű papja 5 garast fizetett a pápai adószedőknek. Egy 1444-ben kiállított oklevél már Gyomáról beszél. Mindenszentek tiszteletére épült templomát 1412-ben említik. Plébániáját 1552-ben említik. Elnéptelenedik a török alatt. 1836-ban templomépítésbe kezdenek a visszatelepült katolikusok. 1839-ben Szent Mór tiszteletére szentelik fel. 1849-ben lelkészség lesz, majd 1862-ben plébánia. 1878-ban a régi templomot lebontják és felépítik a jelenlegit.
Anyakönyvezés: 1849-től
7. HUNYA
Szent László Plébánia templom
Endrődről települt ki a lakossága. Először külkáplánságként működött. Temploma 1897-ben épült föl. 1912-ben lelkészség lesz, majd 1944-ben plébánia. 1999-ben villámcsapás miatt leég a templom. Ezt követően a régi helyén újjáépítik.
Anyakönyvezés: 1944-től
8. KONDOROS
Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia templom
1229-ben Cundurus, 1403-ban Kondoroseghaza, 1469-ben Kondoros néven említik. 1552-ben említik plébánosát. Mai templomát 1884-ben áldják meg. 1892-ben lelkészség, majd 1893-ban plébánia lesz. Az 1894-ben kibővített templomot újra megáldják.
Anyakönyvezés: 1892-től
9. KÖRÖSLADÁNY
Szeplőtelen Fogantatás Plébánia templom
Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. 1222-ben a Váradi Regestrum említi, amelyben a helynév a nadányi alesperes nevében tűnik fel. A papja ekkor Benjámin volt. Ekkor azonban már, mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan,Ladan illetve Keresnadan néven. A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi-család uradalma volt. A török alatt elnéptelenedik. 1712-ben kezd újratelepülni. A katolikusok 1783-ban építenek kápolnát. A plébánia 1786-ban áll föl. 1882-ben építik fel templomukat, amit 1910-11-ben megnagyobbítanak.
Anyakönyvezés: 1786-tól
10. KUNSZENTMÁRTON
Szent Márton Plébánia templom
A Váradi Regesztrum, Mortum falu néven említik. A falu 1239-ben kunszállás lett, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülő kunjaival, s így itt is kunok települtek le. A tatárjárás Mártonfalvát is érte, de ezután sem maradt lakatlan. A török alatt elnéptelenedik, majd 1719-től rohamos fejlődésnek indul. 1721-ben kis templomot szentelnek a katolikus híveknek. A telekparti határrészben még állnak a középkori templom romjai. A plébánia épülete 1766-ban készül el. 1745-ben új templomot szentelnek a régi helyén. 1993-ig az Egri Egyházmegyéhez tartozott.
Kármelhegyi Boldogasszony Templomigazgatóság
A karmelita rendházat 1940-ben alapítják meg. Kápolnáját 1941-ben szentelték föl. Plébánia lesz, majd lelkészség. 1950-ben egy részét államosítják. A rendszerváltást követően visszakapja karmelita rend. Jelenleg a plébániáról látják el.
Anyakönyvezés: 1718-tól
11. MESTERSZÁLLÁS
Rózsafűzér Királynője Plébánia templom
A község neve először az 1524. évi összeírásban található, amikor Kolbázszékhez tartozó kunszállás volt. 1537-ben királyi birtok. A török alatt elnéptelenedik. 1719-ben települ újra. 1893-95-ben épül fel a templom. 1934-től önálló plébánia. 1993-ig az Egri Érsekséghez tartozott.
Anyakönyvezés: 1899-től
12. MEZŐTÚR
Nagyboldogasszony Plébánia templom
IV. vagy Kun László 1281. évi oklevelében említést tesz a Túr vize melletti Túr községről, majd 1371-ben Nagy Lajos átvonul Túron s itt ad ki oklevelet. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból is Nagy Lajos királytól származik. A középkorban felszentelt templomát Szent Erzsébet tiszteletére építették, mely 1562-ben a reformátusoké lesz. A török alatt elnéptelenedik. 1776-ban szerveződik plébániává. Mai temploma 1817-24 között épült fel. 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozott.
Anyakönyvezés: 1776-tól
13. NAGYSZÉNÁS
Nagyboldogasszony Plébánia templom
1403-ban Zenaseghaz elnevezés templomra utal. 1552-ben papjára 3 forintnyi adót vetnek ki. 1553-ban a plébános Blasius volt. Régészeti feltárások alapján a templom első építési periódusa a XI.XII. századra tehető. Az átalakítása pedig a XIV-XV. századra. A török alatt elpusztult. 1890-ben házi kápolnája van Szent Kereszt feltalálása tiszteletére. A mai templomot 1926-ban áldják meg. Ekkor épül a plébánia épülete is. 1949-ben emelkedik plébániai rangra.
Anyakönyvezés: 1890-től
Filia: Eperjes, Szent László Király-templom
2003. október 18-án szentelték föl az új templomot Szent László király tiszteletére.
Filia: Árpádhalom, Jézus Szíve templom
1920-21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával. Építője gróf Berchtold Leopoldné volt, sajnos tervezője nem ismert. A magyaros népi szecessziós stílusú templomot dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szíve tiszteletére.
14. SZARVAS
Szent Klára Plébánia templom
1284-ben Zorwossholm néven ismert első említése. Középkori templomára csak közvetett bizonyítékok vannak. Nagy valószínűséggel a jelenlegi evangélikus Ótemplom helyén állhatott. 1788-ban létesül a plébánia. A templomot 1812-ben építik. A mostani plébánia 1825-ben épült.
Anyakönyvezés: 1788-tól
15. SZEGHALOM
Szeplőtelen Fogantatás Plébánia templom
Első említése 1067-ből származik Scegholm írásmóddal. 1222-ben papját Beliamin néven említik. 1319-ben említik a szeghalmi esperest először. 1332-1337ig papjai György, Valantinus és ismét György. Ugyanekkor Jakab nevű esperese is adót fizet. Templomát 1370-ben is említik.1552-ben plébánosa adót fizetett. Temploma 1571-ben szerepel az egyik török adóösszeírásban. A török alatt elpusztult. Katolikus templomát 1850-ben építették föl, de két árvíz romba dönti. 1870-ben emelik a jelenlegi templomot. 1892-ben plébánia lesz.
Anyakönyvezés: 1892-től
16. TÚRKEVE
Szent Péter és Pál Plébánia templom
Az első írott forrás az Árpád-korban, 1261-ben említi Keveegyháza néven. Templomára utal. Az Egri püspökség birtoka. A török után 1711-ben kezd újratelepülni. A katolikusok 1773-ban a katonai kvártélyházat kapják meg miséző helyként. Az egyházközség 1774-ben alakul meg. 1782-ben elkezdik a plébániát építeni. A következő évben Plébánia rangra emelik. Mai templomát 1812-ben kezdik építeni. 1822-ben áldják meg.
Anyakönyvezés:
II. Gyulai Esperesség
1. BÉKÉS
Szentháromság Plébánia templom
Első oklevéli említésének olvasata 1046-ból bizonytalan. Belus/Selus/Bekus, 1203-ban Bekes. 1237-ből ismert az esperese. Plébániatemploma a pápai tizedjegyzék listája (1332-1337) szerint föltételezhető. Péter, István és Miklós voltak ekkor a papjai. Valószínűleg a jelenlegi református templom helyén áll. Ebben az időben Szűz Mária tiszteletére épített kápolnája is van. Szent Pál tiszteletére is emeltek egy kápolnát. 1393-ban János a plébánosa. A török alatt elpusztult. 1783-ban állítják vissza a plébániát. Mai temploma 1794-95-ben épült.
Anyakönyvezés: 1783-tól
Filia: Bélmegyer, Szentolvasó Királynője templom
Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven. Középkori plébániájának nevét 1383-ban és 1552-ben említik. 1949-től lelkészség. Kápolnája 1954-ben épül a lelkészlakással egybe építve. Új temploma 1993-1997-ig épült.
Anyakönyvezés: 1949-től, Vésztőn
Filia: Tarhos, Árpád-házi Szent Erzsébet templom
A templomot 2018-ban kezdték el építeni Lipcsei Gábor tervei alapján. Kiss-Rigó László püspök szentelte föl 2019. május 11-én.
Filia: Vésztő, Jézus Szíve templom
Területén a XIII. és XIV. században monostor állt. A plébánosát 1552-ben említik először. 1933-ban lelkészség. Temploma 1940-ben épült.
Vésztő-Mágor
A Csolt nemzetség monostora a XI. században épült. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból ismert. Ekkor apátja Lodus tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező monostort három ütemben emelték.
1383-ban említik utoljára a csolti monostort. 1479-ben egy oklevél Mágort más néven Csoltnak nevezi.
Anyakönyvezés:1941-től
2. BÉKÉSCSABA-BELVÁROS
Páduai Szent Antal Plébánia templom, Társszékesegyház
1332-ben Pál nevű papja 1337-ben Miklós nevű papja fizeti a pápai tizedet. Papja 1552-ben is adót fizetett. Temploma a török időkben elpusztult, helye ismeretlen. 1750-ben alakul meg a plébánia. 1769-71-ig építik meg az első templomot. Ez kicsinek bizonyul. Ezért lebontják és helyén 1907-10-ig
megépült a jelenlegi templom. Új, emeletes plébánia épült 1930-ban. Elkészül a templom felépítésének 100. évfordulójára a templom külső-belső felújítása. 2010. december 6-án a Szentatya, a 100 éves Páduai Szent Antal Plébánia templomot, társszékesegyházzá nyilvánítja. A vatikáni határozatot Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius olvasta fel.
Anyakönyvezés: 1750-től
Filia: Doboz, Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Már 1075-ben említik nevét. A török alatt elpusztult. 1911-különálló plébánia. Mai temploma 1902-ben épült fel a gróf Wenckheim család jóvoltából.
Filia: Murony, Szent Anna templom
Murony kápolnája 1942-ben épült Szt. Anna tiszteletére. Az új templom 2002-ben épült.
3. BÉKÉSCSABA-ERZSÉBETHELY
Jézus Szíve Plébánia templom
A plébánia 1938-ban alakult. A kapucinus atyák látják el. Ekkor épült a templom, mely a II. világháború alatt bombatalálatot kapott. Ezután a plébánia kultúrtermében miséznek. A mai templom 1992-93-ig épült. Belső festését Patay László készítette.
Anyakönyvezés: 1939-től
Filia: Kamut, Szent Gellért templom
1295-ben említik először. Szent Margit tiszteletére emelt templomát említik 1517-ben. A plébániát 1552-ben. A török alatt elnéptelenedik. Mai templomát 1994 – 1997-ig építik.
4. CSORVÁS
Nagy Szent Teréz Plébánia templom
1456-ban említik először. 1552-ben papja adót fizet. Templomának maradványai még 1733-ban is látszódtak. Régészeti feltárás alapján a templom a XI-XII. században épült. A török alatt elnéptelenedett. 1874-ben állítják föl a lelkészséget. Temploma 1866-ban épült fel. 1912-ben lett plébánia.
Anyakönyvezés: 1874-től
5. ELEK
Sarlós Boldogasszony Plébánia templom
1232-ben Elec néven említik először. Középkori temploma valószínűleg a jelenlegi helyén állhatott. A török alatt szintén elnéptelenedik. Németeket telepítenek be. 1734-ben megszervezik a plébániát és felépítik kis templomukat. 1796-ban új templomot építenek, amit 1904-ben kereszthajóval bővítenek. A plébánia 1830-ban épül fel. A II. Világháborút követően a németajkú lakosságot Nyugat-Németországba kitelepítik. A templom felújítás alatt áll.
Anyakönyvezés: 1734-től
6. GERENDÁS
Szent István Király Plébánia templom
Jelenlegi területén három középkori templom is létezett. 1418-ban Gerendaseghaz néven említik. 1552-ben papja adót fizetett. A török után 1882-ben új templomot építenek. 1912-ben válik önállóvá. 1927-ben lesz plébánia.
Anyakönyvezés: 1913-tól
7. GYULA
Nádi Boldogasszony Plébánia kegytemplom
A török kiűzése után a betelepülő katolikus hívek 1714-ben megkapták a középkori Szent Elek tiszteletére épített kápolnát, mely török mecset volt, templomuknak. A hívek számának növekedésével kicsinek bizonyult. Újat építettek helyette, de ezt is kinőtte az újonan betelepülők sokasága.
1775-ben kezdték építeni, a jelenlegi Harruckern téren Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel. A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban. 1951-ben a Nádi Boldogasszony kegyoltárt készítették el. Az oltárkép Máriát ábrázolja koronával. Borsa Antal győri festőművész alkotása.
A templom mennyezetét Patay László festőművész seccoi díszítik. 1998-ban készült el a szentély jobb oldali falán, szemben a hívekkel, a Boldog Apor Vilmos oltár, rajta az Apor ereklyével. Fölötte Boldog Apor Vilmos képe Simon M. Veronika székesfehérvári művésznő alkotása. A templom előtt Boldog Apor Vilmos szobra áll. Bocskay Vince alkotása.
Szent József templom (Apor Vilmos tér)
A templom a gyulai Józsefváros szívében a mai Apor Vilmos téren található. 1866-ban készült el.
Szentháromság kápolna (Kossuth tér)
A Szentháromság kápolna az 1738−39-ben kitört pestisjárvány miatti engesztelésül épült a jelenlegi Kossuth téren. A kápolnát 1817-ben toronnyal és kórussal látták el.
A szentháromságot ábrázoló főoltárkép 1839-ben készült.
Jézus Szíve Kórház kápolna (ökumenikus)
5700 Gyula, Semmelweis u. 1.
1899. december 27-én szentelték föl a kápolnát a gróf Wenckheim család adományaként, Jézus Szíve tiszteletére a vármegye közkórházának területén.
Szív Ház, Jézus Szíve kápolna
5700 Gyula Kossuth L. u. 16.
1921-ben épült a Nagyváradi Egyházmegye Gyulai Helynökségi épületében, Jézus Szíve tiszteletére. Jelenleg iskolakápolna.
Gyula Várkápolna (ökumenikus)
Ez az egyetlen kápolna a középkorból Gyulán, mely fölszentelésének évét és napját is ismerjük, és amely mind a mai napig fenn áll. Mivel a Gyulai Vár a Zaránd megyei részen épült föl, mely az egri püspökség pankotai főesperességének területén állt, a kápolnát Miklós címzetes tripolisi, egri segédpüspök szentelte fel 1445. június 10-én az Apostolok szétoszlásának tiszteletére.
A Szűz Mária tiszteletére szentelt, középkori plébániatemplom alapjai
5700 Gyula, Török-zugi lakótelep
A Törökzugi-lakótelep építésekor 1971-ben került elő Gyula középkori plébánia templomának az alapja. Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Középkori búcsújáró hely volt. Erről tanúskodik az 1398-ból származó pápai oklevél. Többször átépítették. Az első templom román stílusú volt, hosszúsága 20 m, a gótikus stílusban felépített háromhajós templom pedig 50 m hosszú.
A középkori Ferences kolostor templomának szentélye
5700 Gyula, Epreskert utca
1452-ben történik írásos említés róla. Mellette rendház állott. 1933-ban tárták föl alapjait. Ide temették Mátyás király unokáját Corvin Erzsébetet 1508-ban.
Filia: Gyulavári, Szent Erzsébet kápolna
A kápolna két szobából lett egybe nyitva. Hosszúsága 11 m, szélessége 6 m. Belmagassága 3.5 m. A bal oldali falon Árpádház-i Szent Erzsébet oltárképe oltár nélkül, Ramold L. 1933 szignóval. Harangja haranglábon. Felirat nélküli. Alsó átmérője 40 cm. Gyulához tartozik
Filia: Sarkad, Loyolai Szent Ignác-templom
A jelenlegi templom 1901-ben épült. A templom stílusa neogót, kereszthajós. A főoltár képe Loyolai Szent Ignácot ábrázolja Pilncz Jósef Gelc 1836 szignóval.
Filia: Sarkadkeresztúr, Jézus Szíve-kápolna
1934-től van rendszeresen mise. Sarkadról látták el. A kápolnát 1943-ban alakították A kápolna fölszerelésében a sarkadi egyházközség és a környékbeli plébániák is hozzájárultak.
Filia: Kötegyán, Fájdalmas Szűz Anya kápolna
1997. június 14-től november 17-ig épült a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, a dél-koreai és magyar vértanúk emlékére. 10 méter átmérőjű körtemplom. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök szentelte föl. A bejárattal szemben egy lépcsőmagassággal félköríves szentélykiképzés. Középen malomkőből készült oltár.
Anyakönyvezés Gyulán: 1728-tól
8. KÉTSOPRONY
Szent István Plébánia templom
1458-ban említik először. Plébániáját 1552-ben. Feltárt templomának első periódusa az Árpád-korra utal, második építési periódusa a XV. századra tehető. Mai temploma 1938-ban épült fel. Helyi lelkésze 1942-ben lesz. A plébánia épülete 1946-ban készült el. Plébánia rangra emelik 1972-ben.
Anyakönyvezés: 1597-től
9. MEZŐBERÉNY
Szűz Mária Szent Neve és Szent József Plébánia templom
Két Berény település is létezett Berény és Bal Berény. 1347-ben egyiknek kőből épült temploma van. papja 1552-ben adót fizetett. 1884-ben állítják vissza a lelkészséget. és kápolnát építenek. A templomot 1886-ban építik fel. 1939-ben plébánia rangra emelik.
Anyakönyvezés: 1885-től
Filia: Köröstarcsa, Szent Imre kápolna
A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum, egy peres ügy kapcsán Terecha-ként. Jelenlegi kápolnája egy magánházból lett kialakítva.
10. SZABADKÍGYÓS
Szent Anna templom
Temploma 1844-ben épült. Hosszan elnyúló község Gyula felöli végén egy dombon van elhelyezve, alatta a Wenckheim család kriptája.
Munkás Szent József Plébánia templom
A falu közepén épült az új templom. 1997-ben kezdték el építeni. 2000. január 2-án szentelték föl.
Anyakönyvezés: 1948-tól
11. ÚJKÍGYÓS
Szűz Mária Neve Plébánia templom
1394-ben Kygyos névalakban fordul elő. Középkori temploma nem azonosítható be. A török után 1815-ben települ be a község. 1816-ban már plébánia. 1818-ban nádfedeles kis templom épül. Ennek helyén építik fel 1858-ban a mai templomot. Az utóbbi években felújították.
Anyakönyvezés: 1816-tól
III. Orosházi Esperesség
1. ALMÁSKAMARÁS
Szent Vendel Plébánia templom
Eredetileg két különálló község volt. Almás 1940-ben Kamarás 1841ben települt. Nagykamarás a középkori Kamarás helyén települt. Almás 1847-ig az eleki plébánia fíliája, Nagykamarás pedig a bánkúti plébániához tartozott. Ekkor egyesítik a két községet egy plébániává, mivel közben Bánkút, mint település megszűnt létezni. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. Az almáskamarási templomot 1865-ben építik fel. A németajkú lakosságot a II. világháború után kitelepítik Nyugat-Németországba. 2020-ban teljes felújítást kapott.
Anyakönyvezés:1847-től
2. BATTONYA
Szentháromság Plébánia templom
1276-ban említik először Betama néven. 1340-ben Bothanyaeghaza elnevezés templomos helyre utal. Régészeti adatokból úgy tűnik, hogy a település az Árpád-kortól folyamatosan lakott. Mégis csak 1340-ből van adat az egyház jelenlétére. Templomának helye ismeretlen. A török után 1715-től ismét magyarok, majd 1751-től szerbek települnek be. A katolikus hívek lelki gondozását Makóról, vagy a szegedi ferencesek, vagy aradi minoriták látják el. 1770-től a tornyai plébánia fíliája. 1810-ben szervezik meg a plébániát. 1814-ben épül fel a plébánia és az iskola épülete. 1815-18 között felépül a templom is. Mivel a templom belsejét tűz emészti el, 1934-38-ig egyes régi falak felhasználásával elkészül a mai templom. Majd Katolikus Kultúrház épül. 1950-ben új orgonát kap. 1978-ban új liturgikus teret képeznek ki. A főoltár képeit Molnár C. Pál festette.
Anyakönyvezés: 1810-től
3. BÉKÉSSÁMSON
Sarlós Boldogasszony Plébánia templom
A XI. században a községnek Árpád-kori temploma is volt. A török alatt elnéptelenedett. 1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepített le itt, a dohánytermelők római katolikus vallásúak voltak, és 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek. Ekkor a Váci Egyházmegyéhez tartozott. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüst kelyhet adományozott az egyháznak. Természetesen a Római Katolikus Egyházról van szó ebben az esetben, hiszen református gyülekezetet sokkal később alapítottak. 1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló egyházközséggé váltak. 1939-ben csatolják egyházmegyénkhez. A falu régi templomát a kommunizmus alatt lebontották és helyére gépállomást építettek. Új templom épül 2015-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére, Germán Géza tervei alapján.
Anyakönyvezés:
4. CSANÁDAPÁCA
Nagyboldogasszony Plébánia templom
1333 Apacha néven említik a pápai adószedők, tehát már volt temploma és papja. A XV. században épült templomának falai még a XIX. században álltak az un. Templom-dombon. A török után 1822-ben alapították a falut katolikus dohánykertészek. 1838-ban kapnak önálló lelkészt. Imaházul egy náddal fedett ház szolgált. A templomot 1858-ban kezdik építeni. A következő évben már elkészült a plébánia épületével együtt. A templom 2012-ben kívül-belül megújult.
Anyakönyvezés:
5. DOMBEGYHÁZ
Szent István Király Plébánia templom
1446-ban említik először nevét. Valószínűleg dombon álló templomáról kapta a nevét. A török alatt elnéptelenedett. Jelenlegi határában több templomos hely található. 1810-től Battonya fíliája. 1857-ben kápolna épül Páduai Szent Antal tiszteletére. 1865-ben önálló lelkészség lesz, majd 1885-ben plébánia. mai templomát 1885-ben áldják meg.
Anyakönyvezés: 1865-től
6. DOMBIRATOS
Szent Anna Plébánia templom
Első oklevéli említése 1418-ból származik, Belsőiratos néven. 1510-ben Dombiratosként szerepel. 1998 őszén a falutól 800 méterre a Templomdomb elnevezésű dombon Árpád-kori eredetű késő középkori templom alapjaira és temetőre bukkantak a régészek. 1842-ben vert falú zsindelytetős kis templomot építenek a hívek. Mai templomát 1907-ben építik fel. 1938-tól önálló lelkészség. 1950-től plébánia.
Anyakönyvezés: 1939-től
7. KASZAPER
Szent Gellért Plébánia templom
1241-ben Perg, 1454-ben Perek néven fordul elő.1486-ban plébánosnak akarták ide kinevezni Batonyai Andrást. Három periódusban épült templomának alapjait 1937-ben tárták föl. A török időben elnéptelenedik. 1925-ben kápolnát építenek. 1933-ban szervezik meg a lelkészséget. 1948-49-ben bővítik a kápolnát. 1975-ben új harangláb épül.
8. KEVERMES
Kisboldogasszony Plébánia templom
1418-ban Kemermes néven említik. A jelenlegi falutól északra fekvő Barta-halmon középkori templom és temető maradványai kerültek elő. A török alatt elpusztult. 1815-ben betelepül. Kis imaházat építenek. 1835-ig Elek fíliája, ekkor szervezik meg a plébániát. Ebben az évben építik meg az új templomot, melynek a fala következő évben kidől. A mai templom 1848-ban épül fel az összedőlt helyén.
Anyakönyvezés: 1835-től
9. KÉTEGYHÁZA
Szentháromság Plébánia templom
1398, 1412 Keteghaz néven említik. 1528-ban megemlékeznek templomában tartott virágvasárnapi barkaszentelésről. 1529-en István a papja. Templomának helye ismeretlen. 1749-ben még a földesúr házában miséznek. 1852-ig Elek fíliája. Temploma 1759-ben épül. Jelenlegi formáját 1859-ben nyeri el.
Anyakönyvezés: 1852-től
10. KUNÁGOTA
Szent Imre Plébánia templom
1457-ben alapítja a községet Horogszegi Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja. Első írásos
említése 1461-ben Kunagatha, 1463-ban Kwnagatha néven történik. Középkori templomának alapjait 2005-ben a Beszerika dűlőben tárták föl. Nevével ellátott pecsétnyomó is előkerült. Szitás Lukács András testvérével Piroskával és fiával Andrással, valamint feleségével Lúciával együtt, Rómában járt zarándoklaton 1493-ban. 1526 előtt papját Péternek hívták. Temploma valószínűleg Szent Ágota tiszteletére volt szentelve. A török alatt elnéptelenedett. 1843-ban telepítik újra a községet Geöcz-telep néven, a középkori templomtól délkeleti irányban. Battonya fíliája. 1866-ban lesz önálló lelkészség. Ekkor a községháza termében miséznek. A kis kápolna először Páduai Szent Antal tiszteletére volt szentelve, majd Szent Imre tiszteletére. 1870-ben építik fel templomát ugyan csak Szent Imre tiszteletére. 2020-ban új tetőt kap a templom és kívülről tatarozzák, színes üvegablakokkal látják el.
Anyakönyvezés: 1866-tól
11. LŐKÖSHÁZA
Fatimai Szent Szűz Plébánia templom
1418-ban Levkuseghaz néven említik. Elnevezése templomára utal. Helye ismeretlen. A török időben elpusztult. 1907-ben válik önálló lelkészséggé. A lelkészlakkal együtt épült kápolnája. 1970-ben plébánia lesz. Új templomát 2009. augusztus 22-én szentelték föl. Germán Géza tervei alapján épült.
Oldallagosan ellátja: Elek
Anyakönyvezés: 1957-től
12. MAGYARBÁNHEGYES
Szűz Mária Szent Neve Plébánia templom
Neve először egy 1506-os oklevélben olvasható. 1971-ben terepbejárás során került elő középkori templomának és temetőjének helye. A török alatt elnéptelenedik. 1809-ben települ újjá. 1860-ban imaházat építenek. 1883-tól önálló lelkészség. A következő évben fölépül a plébánia épülete is. 1896-ban áldják meg új templomukat. 1906-ban válik plébániává.
A községbe katolikus hívek nagyobb számban a II. Világháborút követő szlovák-magyar „lakosságcsere” kapcsán kerülnek.
Anyakönyvezés: 1883-tól
13. MEDGYESBODZÁS
Szent István Király Plébánia templom
Első említése 1444-ben történik, majd 1448-ban. A török időben elnéptelenedik. A mai községet 1857-ben, mint kertészközséget hozták létre. Lakosságának nagy része katolikus magyar volt eredetileg. A templom 1873-ban épült, amit 1930-ban és 1973-ban renováltak.
Anyakönyvezés: 1871-től
14. MEDGYESEGYHÁZA
Szent Mihály Plébánia templom
1418-ban Meggyeseghaz néven említik először. Neve templomára utal. Nem deríthető ki, hogy a határában talált melyik Árpád-kori templom tartozott hozzá. A török utáni betelepítése 1820 után kezdődik. Először Elek, majd Kétegyháza, 1871-tő Medgyesbodzásról látják el. 1894-ben válik önálló községgé. 1922-ben szervezik meg a lelkészséget. 1938-ban a régi kis templomot lebontják és a helyén megépül a mostani. 1950 lesz plébánia.
Anyakönyvezés: 1922-től
Filia: Bánkút, Nagyboldogasszony kápolna
1488-ban lakott helység. A török alatt elnéptelenedik. 1843-ban kertészeket telepítenek le. 1845-ben megszervezik a plébániát. A települést 1852-ben feloszlatják. 1924-ben szentelik föl a jelenlegi kápolnát.
15. MEZŐHEGYES
Szent György Plébánia templom
Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezew Heges néven. A török alatt elnéptelenedik. Császári birtok Lesz. II. József 1785-ben katonai ménest létesít. Ekkor áll föl a Katonai Lelkészség, mely a Bécsi Tábori Püspöknek van alárendelve. 1867-ben veszi át a Csanádi Egyházmegye. Temploma 1844-46 között épült.
Anyakönyvezés:1785-től
16. MEZŐKOVÁCSHÁZA
Kisboldogasszony Plébánia templom
Először 1463-ban Kowachaza néven szerepel. Középkori templomának alapjait 1938-ban tárták föl a Száraz ér partján. 1809-től újratelepítik. 1810-től Battonya fíliája. 1883-ban önálló plébánia lesz. Mai temploma 1878-79-ben épült.
Anyakönyvezés: 1833-tól
17. NAGYKAMARÁS
Rózsafűzér Királynője Plébánia templom
1888-ban önállósodik. 1916-ban lesz plébánia. Mai templomát 1883-84-ben építik fel.
Anyakönyvezés: 1888-tól
18. OROSHÁZA
Jézus Szíve Plébánia templom
Neve először 1466-ban fordul elő. Középkori templomának romjai még 1733-ban látszanak. Határában több Árpád-kori település és templom alapjai kerültek elő. A török alatt kihal. 1792-ben torony nélküli kis templom épül Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére. Ekkor Szarvas fíliája lesz. 1832-ben nagyobb templomot építenek. A mai templom 1922-ben készült el.
Anyakönyvezés: 1797-től
Filia: Szentetornya, Szent László templom
Első írásos említése 1456-ban Zenthethornya néven történik. 1552-ben papja adót fizet. Határában Árpád-kori templom alap került elő. 1915-ben önálló lelkészség. Temploma 1900-ban épült. A plébánia lakot 1947-ben vásárolták meg.
19. PUSZTAFÖLDVÁR
Magyarok Nagyasszonya Plébánia templom
A község első okleveles említése 1459-ből való. 1448-ban a Pusztaföldvári támadás során kis templomát és Orbán nevű papját, valamint Ferenc nevű templomszolgát említik. A pap ekkor
félreverte a harangot. 1841-ben települt újra a község. 1874-76-ig templomot építenek. Új temploma 1907-ben készült el.
Anyakönyvezés: 1897-től
20. SZÉKKUTAS
Szent Mihály templom
Mezőkopáncs középkori temploma
Az Árpád-korban épült templomot egy alkalommal meghosszabbították. A török alatt elpusztult. Csepregi Imre makói plébános közreműködésével a régi alapokra a meglévő falak felhasználásával új templom épült 1935-ben. 1936-ban, Péter-Pál napján Glattfelder Gyula, csanádi püspök szentelte fel.
21. TÓTKOMLÓS
Szent István Király Plébánia templom
1415-ben említik először Komlos néven. Középkori templomának romjai még látszottak a XVIII. század második felében a Száraz ér partján. 1893-ban Orosháza fíliája. 1900-ban iskolakápolna épült. Mai temploma 1938-ban készült el. Felszentelésén részt vett Apor Vilmos gyulai plébánosként. Ekkor szervezik meg a plébániát is.
Anyakönyvezés: 1938-tól
22. VÉGEGYHÁZA
Szent István Király Plébánia templom
1809-1814 között telepítik be. A híveket előbb Battonyáról, majd Kovácsházáról látják el. 1873-ban válik önálló lelkészséggé. Ekkor lelkészlakot és kápolnát kap. 1914-ben épül meg jelenlegi temploma. 1944-ben a templomtorony a háború áldozata lesz. Majd a sérülést kijavítják.
Anyakönyvezés: 1873-tól
