Jordániából és Jeruzsálemből is hozott köveket Kovács Péter békési püspöki helynök a felsővárosi templom új ambójához, valamint a szembemiséző oltár új szimbólumához. A lelkipásztor tervezte meg a templom új, carrarai márványból készült elemeit, melyekről részletesen beszámolt.
Carrarai márványból készült ambóval és előkészítő-asztallal gazdagodott a napokban a felsővárosi Szent Miklós-templom, valamint a húsvéti gyertya tartóját is újra cserélték. Minderre 2,5 millió forintot költött az egyházközség, az új elemeket Kovács Péter békési püspöki helynök tervezte meg, aki a szembemiséző oltárra is tervezett egy új szimbólumot. A kivitelezést Lajkó Antal bordányi vállalkozó végezte el, aki az egyházközség megbízásából a meglévő, 1806-os keresztelőkutat is áthelyezte a szentélybe, valamint fel is újította azt.
Az ambó, a gyertyatartó, az asztal és az oltár megáldását követően Kovács Péter arról számolt be, hogy az ambó elején lévő kereszt négy sarkán négy kicsi kő található, ezeket Jordániából hozta, vagyis onnan, ahol lefejezték Keresztelő Szent Jánost, aki Kovács Péter szerint az élete árán is tanúságot tett Krisztusról. Közölte azt is, hogy az ambó közepén is látható egy kő, ezt pedig a Jordán folyóból hozta, vagyis abból a folyóból, amelyben sok ember mellett Jézust is megkeresztelte Keresztelő Szent János. Hozzátette, Jézus alázattal megkeresztelkedett, ezzel pedig beállt a sorba és vállalta, hogy őt is bűnösnek lássák, pontosan ezáltal, ezzel az alázattal töri meg a bűnnek a hatalmát.
A békési püspöki helynök elárulta, azért az ambóra kerültek ezek a kövek, mert ahogy Keresztelő János rámutatott Jézusra, úgy a pap Jézust tanítja, kínálja az embereknek az ambónál állva, Jézus pedig az, aki az ambótól mindannyiunk szívéhez elérkezik a tanítás, az ige által.
Kovács Péter kitért arra is, hogy minden egyházközségben fontos szerepet töltenek be a különböző csoportok, de azok csakis akkor sikeresek, ha megvan a munkájuk gyümölcse, ha általuk másokhoz is eljut az örömhír, ha meglátszik rajtuk, hogy katolikusok. Tehát az, hogy Krisztus követői és a hitüket meg merik mutatni másoknak. Megjegyezte, az őskeresztények szimbólumokkal is kifejezték a hitüket. Ilyen szimbólum a hal is, ami a szembemiséző oltárra került Felsővároson. A hal ugyanis görögül ikhthüsz, és ha ezt a szót mozaikszóként használjuk, akkor azt takarja, hogy Ieszousz Khrisztosz, Theou Üosz, vagyis Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó.
A hal alatt egyébként két hullámvonal is látható, az alsó a Jordán folyót szimbolizálja, ahol Jézus tanúságot tett az alázatosságáról, a lelkipásztor szerint ugyanis a hithez alázat kell. Mint kiderült, a felső vonal a Tiszára utal, ahol mindannyian megkeresztelkedtünk.
Megtudtuk, az oltár elejére került egy kő is, ami Jeruzsálemből származik, és amely annak a hét sugárnak a foglalatát mutatja, amik a hét szentségre utalnak. Kovács Péter hangsúlyozta, Isten legnagyobb ajándékát adta nekünk az ő fiában, aki olyan erősítő forrásokat adott az emberiségnek a szentségekben, amelyek a születéstől a halálig, az üdvösség kapujáig végigkísérnek minket az életünkben.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Karnok Csaba