A hétvégén tartják Havas Boldogasszony ünnepét Szeged-Alsóvároson

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony-nagybúcsút – a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét – a szeged-alsóvárosi ferences templomban, az eseményhez kapcsolódva Bálint Sándor néprajztudósra is emlékeznek – tájékoztatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye az MTI-t.

 

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullattak a hívek közé, ami a templom eredetlegendájára utal. Egy gyermektelen, gazdag házaspár templomot akart építtetni. Szűz Mária egy nyári éjszaka megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahol másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus dombon hullott, a templom fel is épült azon a helyen.

Bálint Sándor néprajztudós kutatásai szerint a szeged-alsóvárosi templom ennek a kultusznak talán a legkorábbi emléke Magyarországon, de a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is. A búcsú története egészen a török időkig nyúlik vissza, a szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor ekkor Dél-Magyarország missziós központja volt.

A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő évszázadtól pedig már új hivatást is betöltött: Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja ettől kezdve a hazatérés ünnepévé is vált. A 19. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok.

A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a mai is a főoltáron látható kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóba rejtették el. Pár évvel később épp egy török katona találta meg, s adta át a szerzeteseknek. A tó a nagy szegedi árvízig, 1879-ig megmaradt, akkor feltöltötték. Vizében a búcsúsok megmosakodtak, s itt részesültek a régi népszokás szerinti „búcsúkeresztségben” az első ízben ide elzarándoklók.

Augusztus 6-án, szombaton kora délután megkoszorúzzák Bálint Sándor emléktábláját, később a néprajzkutató szegedi életének fontos helyszíneit felkeresve séta indul a Tömörkény-gimnáziumtól, ez a Mátyás téren, a ferences templom szomszédságában, a tudós szobránál zárul.

A búcsú programja szombat délután a Bálint Sándor boldoggá avatásáért tartandó misével kezdődik, amelyet Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök mutat be. Az esti szentmisén hivatásokért imádkoznak, majd görögkatolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztútimádság a Mátyás téren, illetve a szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmisét tartanak az elhunytakért.

Augusztus 7-én, vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért. A délelőtti ünnepi szentmisét Majnek Antal nyugalmazott munkácsi megyéspüspök mondja a családokért. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, az idősekért, az orvosokért és az ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet hálaadó szentmise zárja, amelyet Balázs Jeromos újmisés ferences szerzetes celebrál.

Forrás: MTI

Fotó: szegedma.hu

Magyar Kurír